Uniós jogot sérthet a játékgépek kitiltása

2015.06.11. 12:32

Ellentétes lehet az uniós joggal, hogy Magyarországon betiltották a játékautomaták üzemeltetését a kaszinókon kívül, de hogy tényleg így van-e, azt a magyar igazságszolgáltatásnak kell eldöntenie - így határozott csütörtöki ítéletében a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság, írja az MTI.

A játékautomatákat üzemeltető cégek azután mentek bíróságra Magyarországon, hogy a parlament először 2011-ben egyik napról a másikra 100-ról 500 ezer forintra emelte a játéktermekben lehelyezett nyerőgépek után fizetendő adót, majd 2012 októberétől be is tiltotta a gépek üzemeltetését a kaszinókon kívül. Az ügyet a Fővárosi Törvényszéken tárgyalják, de itt a bírók arra vártak, hogy az Európai Bíróság megmondja, hogy a kormány intézkedései összeegyeztethetők-e az uniós joggal.

Az luxembourgi bírók szerint

korlátozza a szolgáltatásnyújtás szabadságát az, hogy csak kaszinókban működhetnek nyerőgépek és a gépek után fizetendő adó megemelése is,

de azt már a magyar bíróságra bízzák, hogy eldöntsék, hogy az adóemelés megakadályozta-e a gépek nyereséges üzemeltetését.

Az uniós bíróság szerint legitim cél, hogy korlátozzák a szerencsejátékot és így megóvják a fogyasztókat játékfüggőséggel szemben és megelőzzék a játékhoz kapcsolódó csalást és bűnözést. Arról viszont szintén a magyar bíróságoknak kell dönteniük, hogy a magyarországi intézkedések koherensen és szisztematikusan követték-e ezeket a célokat. Itt az uniós bíróság például megjegyzi, hogy a magyar kormány úgy korlátozza a szerencsejátékot, hogy közben új kaszinókoncessziókat osztott ki tavaly.

Ezen kívül a bírák szerint a kormány vagy a parlament, ha visszavon egy gazdasági tevékenységre kiadott engedélyt,

köteles olyan ésszerű kompenzációs rendszert vagy megfelelően hosszú átmeneti időt előírni, amellyel az érintettek alkalmazkodni tudnak a megváltozott helyzethez.

Persze azt már megint csak a magyar bírókra hagyták, hogy szerintük az egy év elég idő arra, hogy a szereplők hozzászokjanak, hogy először a megötszörözik a tevékenységre kiszabott adót majd betiltják az egészet. Ha viszont a magyar bíróság is úgy látja, hogy mindezek a lépések korlátozták a szolgáltatásnyújtás szabadságát, akkor a károsultak jogosultak az állami kártérítésre.