Huba
17 °C
33 °C

Minden negyedik magyar rákban hal meg

2015.06.17. 13:56 Módosítva: 2015-06-17 14:01:11
Tavalyelőtt Magyarországon minden negyedik haláleset oka daganat volt, és annak ellenére, hogy a helyzet kicsit javul, a magyar egészségügy még mindig sokkal rosszabbul áll a rák elleni harcban, mint ahogy a többi uniós tagállam átlagosan. Ráadásul azon kívül, hogy szörnyű betegségről van szó, a ráknak durva költségei is vannak, hiszen méregdrága a gyógyszer és a kezelés. Az Emberi Erőforrások Minisztériumánál (Emmi) ezért rákérdeztük néhány adatra a rák gyakoriságával és költségeivel kapcsolatban, illetve azt is összeszedtük, hogy mit tesz az állam a betegség megelőzéséért.

Magyarországon 2013-ban kicsit több mint minden negyedik halálesetnek rák volt a kiváltó oka, és évente a lakosság 0,33 százaléknál, nagyjából 30 ezer embernél diagnosztizálnak rosszindulatú daganatos megbetegedést. A ráknak bizonyos fajtái annyira gyakoriak és annyira sokan halnak meg ezek miatt, hogy például a mellrákra, a méhnyakrákra, vagy a vastagbélrákra állami szinten is külön odafigyelnek, így ezek „népegészségügyi szempontból jelentős betegségnek” vagy „népbetegségnek” minősülnek.

Ráadásul a helyzet annak ellenére sem túl rózsás, hogy a 2000-es évek második felében lassan csökkenni kezdett a rák okozta halálozások száma. Ezt megelőzően ugyanis az 1970-es évek eleje és az 1990-es évek eleje között majdnem kétszeresére nőtt a 100 ezer főre jutó daganatos halálesetek száma a férfiaknál. A nők körében sokkal kisebb volt az arány, így náluk a csökkenés aránya is kisebb volt a kétezres évek vége felé.

Mindenesetre Magyarországon 2003 óta minden évben 32-34 ezren halnak meg rosszindulatú daganat miatt. És bár a 64 évnél fiatalabbak között egyre kevesebben halnak meg daganat miatt, az elmúlt években még így is sokkal rosszabb volt a helyzet nálunk az EU-s átlagnál:

amíg például 2011-ben Magyarországon 100 ezer főre 128 haláleset jutott, addig az EU más tagállamaiban együttesen összesen 70 volt az átlag.

És az sem kifejezetten megnyugtató, hogy az Országos Onkológiai Intézet Nemzeti Rákregiszterének adataiból az derül ki, hogy 2003-hoz képest 10 százalékkal nőt a rosszindulatú daganatos megbetegedések száma 2013-ra. 

A dohányosok szívják meg a legjobban

De pontosan milyen rák keseríti meg a magyarok életét? A teljes lakosságot tekintve, 2013-ban a leggyakrabban diagnosztizált új daganatos megbetegedések

  • 18 százaléka légcső, hörgő, tüdő rosszindulatú daganata volt,
  • ezt követte a végbél, sigmabél, végbélnyílás (16 százalék),
  • valamint az elsősorban nőket érintő emlő rosszindulatú daganata (11 százalék).

Honnan vannak az adatok?

Az adatokat az Index kérdésére az Emmi a

  • WHO European health for all database (HFA-DB)
  • a Nemzeti Rákregiszter,
  • és a Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási adatbázis alapján közölte.

Az adatok nemi alapú bontásából egyébként kiderül, hogy a férfiakat még mindig jobban értinti a rák, mint a nőket: Magyarországon 2013-ban összesen a 33 ezer halott 55 százaléka férfi volt.

 

És mennyibe kerül mindez?

Mindez egyébként nemcsak azért problémás, mert betegnek lenni az egyik legnagyobb szívás a világon, hanem azért is, mert a betegség sokba kerül az államnak és a betegnek is. Az Emminél rákérdeztünk, hogy nemzetgazdasági szinten mennyi pénz megy el daganatos betegek kezelésére, de a minisztérium azt írta, hogy ezt teljes egészében összeszedni elég nehéz.

Az mindenesetre biztos, hogy az Emmi 2014-ben 168 milliárd forintot költött onkológiai megbetegedések kezelésére, amelynek legnagyobb része a gyógyszerköltség (70 milliárd forint), ezzel hasonló nagyságrendet tett ki az aktív fekvőbeteg ellátás finanszírozása (68 milliárd forint). 

A fennmaradó 20 milliárd forint fedezte a CT- vagy MR-vizsgálatok, az egyéb laborvizsgálatok, a hospice és betegszállítás költségeit

- írta az Emmi, ahonnan azokat az adatokat is megkaptuk, hogy nagyjából évente mennyi pénzt költ az állam rákos betegségek miatt táppénzre. Ebből az derül ki, hogy bár 2010 után kicsit csökkent az ilyen kiadások nagysága, 2014-ben bőven több ment a közösből táppénzre.

Daganatos betegségekkel kapcsolatos táppénzkiadás, millió Ft
2010 2011 2012 2013 2014
3475,8 3134,6 2847,3 3164 3768,7

Innen vannak a táppénzes adatok

Ezek voltak az Emmi adatgyűjtésének forrásai: OSAP (Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program) 1514. sz. „Egészségbiztosítási Statisztikai Jelentés” II. lapja: rendszeres adatszolgáltatás a társadalombiztosítási kifizetőhelyekről; a Fővárosi és Megyei Kormányhivatalok Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerveinek adatgyűjtése; a Keresőképtelenségi Monitoring Rendszer (KMR); a Fekvőbeteg-szakellátás havi jelentései a kórházi ápolási esetekről. 

A táppénzes adatok nem tartalmazzák a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, az Országgyűlési Őrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kifizetőhelyeinek a hivatásos, valamint a Magyar Honvédség szerződéses állományához tartozók, továbbá a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katonák statisztikai adatait.

És mennyi megy gyógyszerekre?

A ráknak óriási hátánya, hogy sajnos csak méregdrága gyógyszerekkel kezelhető: a gyógyszerkutatás fejlődésének köszönhetően ma már szinte minden egyes daganattípus kezelésére a hagyományos kemoterápiák mellett elérhetőek célzott biológiai terápiák is. Míg a hagyományos kemoterápia költsége 200 ezertől egymillió forintig terjedhet betegenként, addig a célzott biológiai terápiák betegenkénti költsége viszont átlagosan 8-10 millió forint között van.

De vannak ennél még drágább gyógyszerek is: például a tüdődaganat és a bőrdaganat kezeléséhez használnak olyan új szereket, amiknek a költsége akár 24-27 millió forintot is kitehetnek betegenként.

 

Persze az egyes terápiák költsége függ attól is, hogy mennyi ideig sikerül a betegeket kezelni úgy, hogy állapotuk ne romoljon. A legjobb eredményeket a mellrák esetén regisztrálták, ahol a célzott kezelések esetén a kezelési időszak elérheti a 15-16 hónapot is. A gyógyszerköltség ilyenkor átlagosan 9-10 millió forint betegenként.

Sokat segíthet a szűrés

Az állam persze nemcsak a gyógyításra költ, hanem szűrésre is: a szervezett az Országos Tisztifőorvosi Hivatalnál 200 millió forint évente csak erre a célra van félretéve, és ezen kívül még uniós forrásokból vannak még források szűrésre.

És hogy milyen konkrét programok vannak? Például már 1500 védőnő végezhet méhnyakszűrést az országban annak a programnak köszönhetően, amit az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatala indított 2013 júliusában. A képzések befejezését követően, a napokban százezer magyar nő számára küld méhnyakszűrésre szóló meghívólevet az ÁNTSZ. A projekt másik fő célja, hogy megvizsgálja, hogyan alakítható ki a vastagbélszűrés országos rendszere. Ennek érdekében indult kísérleti program Csongrád megyében.

Ennek a védőnői méhnyakszűrést és vastagbélszűrést támogató projektnek a költsége összesen egymilliárd forint, amihez a forrást részben a magyar kormány, részben az Európai Unió biztosította az Európai Szociális Alapból. Mindezen felül az ÁNTSZ, illetve az Országos Tisztifőorvosi Hivatal több más olyan európai uniós projektet is visz, amelynek egy-egy részelemének célja a rákmegelőzés.

Erre figyel az állam

Jelenleg két fajta szűrést végez a magyar egészségügy:

  • az egyik fajta, amikor a páciens felkeresi orvosát, és ha az orvos úgy érzi, hogy erre szükség van, további vizsgálatokra küldi a betegét.
  • A másik pedig a szervezett szűrés. Ezek közül egyébként egyik sem kötelező, a részvétel önkéntes.

A szervezett szűrések úgy működnek, hogy a magukat egészségesnek tartó, de a nemük és az életkoruk alapján veszélyeztetett népességcsoportba tartozó embereket a rendszer meghatározott időközönként behívja szűrésre. Ma Magyarországon emlő-, méhnyak- és vastagbélszűrés létezik: ebből az első kettőt országosan szűrik, a vastagbélszűrés viszont egyelőre még kísérleti fázisban van, így nem országos a szűrés.

Az emlőszűrés 2001 óta működik országosan. Szűrővizsgálatokat erre akkreditált emlőszűrő állomásokon végeznek, amiből jelenleg Magyarországon 46 van. Mellrákszűrésen a 45 és 65 év közötti nők vehetnek részt kétévente, itt konkrétan 1,4 millió emberről van szó, amiből évek óta 50-60 százalék megy el a szűrésekre.

A méhnyakszűrés 2003 óta országos szintű. Ebben a szűrésben a 25-65 év közötti nők vesznek részt: ők 2,5 millióan vannak, és háromévente hívják őket szűrésre. 2008-ig csak nőgyógyászok végezhettek ilyen szűrést, és ebben az időszakban nagyon kevesen jártak ezekre az ellenőrzésekre: nagyjából csak minden tizedik-huszadik nő vett részt rajtuk. Nemzetközi szinten a jó arány 80-90 százalék. 2008-ban a nemzetközi gyakorlatokat követve elindult a már említett védőnői méhnyakszűrő program, így mára már - a Védőnői Méhnyakszűrő Programokban képzett 285 fő védőnővel együtt -, közel 1500 képzett védőnő végezhet szűrést a saját körzetében.

A védőnői méhnyakszűrés tantárgyként is bekerült a védőnő hallgatók képzésébe, így azok a védőnők, akiket idén vettek fel, már úgy kerülnek majd ki a képzésből, hogy el tudják végezni a méhnyakszűrést is. Az Emmi egyébként úgy érzékeli, hogy szűrésre a méhnyakszűrés iránt a községekben és a városokban is van igény, de ennek ellenére egyelőre a szűrésre hívott nőknek csak a 32 százaléka vesz részt a vizsgálatokon.

A vastagbélszűrést Magyarországon csak modell program formájában végzik, jelenleg négy megyében. Vastagbélszűrésre az 50-70 év közöttiek járnak, és a futó mintaprogramokon az érintettek mintegy 30-40 százaléka vesz részt. Jelenleg éppen készül egy tanulmány, ami azt vizsgálja, hogy ki lehet-e terjeszteni országosan ezt a fajta szűrést, és ha igen, akkor mire van szükség a kiterjesztéshez. A kormány célja mindenesetre a szűrés kiterjesztése.

Mit tervez a kormány?

Az Emminél arra is rákérdeztünk, hogy terveznek-e új fajta szűréseket bevezetni, vagy kiterjeszteni a már meglévő programokat. Azt írták, hogy az Egészségügyért Felelős Államtitkárság igyekszik mindent megtenni azért, hogy az alapellátásban nagyobb szerepet kapjon a megelőzés.

"A népegészségügyi szűrések hatásosságának, eredményességének javítása érdekében folyamatban van működésük felülvizsgálata, költségvetési források függvényében további kiterjesztése, valamint egy intézkedési terv összeállítása a lehető legnagyobb átszűrtség és annak folyamatos fenntartása elérésére. Mindez komplex és folyamatos feladat, végrehajtása több területet érintően, több lépcsőben zajlik" - írta az Emmi.