60 millióan vannak, és mind ide tartanak?

Sohasem látott tömeg?

Csütörtökön jelent meg az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának legfrissebb, 2014-es éves jelentése, tele sokkoló szalagcímekkel:

• A második világháború óta először 2013-ban lépte át az 50 milliót a világban élő menekültek és belső menekültek (saját hazájukban maradó, de otthonukat elhagyni kényszerülők) száma.
• 2014 végére elérte az 59,5 milliót az otthonukból elűzött emberek száma, soha korábban nem nőtt ennyivel a világ menekültjeinek száma egyetlen év alatt.
• 2014-ben 13,9 millió (közel másfél Magyarországnyi) ember vált újonnan menekültté, azaz kényszerült arra, hogy háborúk és üldöztetés elől menekülve hátrahagyja az otthonát.
• Talán a legriasztóbb: a menekültek fele gyerek.

A közelmúltban tehát a 90-es évek elejének számait is meghaladta a menekültek száma világszerte, pedig akkor a közelünkben a délszláv háború, vagy távolabb például a ruandai népirtás is hatalmas menekülthullámokat indítottak el.

Az ábráról világosan látszik, hogy jóval több világszerte a belső (saját országában maradó) menekült, mint az elvándorlók. Fontos észben tartani, hogy a menekültek problémája a válságok gócpontjai körül a legsúlyosabb: 

– emlékeztetett Tóth Judit menekültügyi szakjogász.

Akkor mégsem Európát sújtja a dömping?

Európa messze nem a legnagyobb menekültbefogadó. Kapaszkodjon meg: a világ öt legnagyobb befogadó országa,

Az 1990-es évek eleje óta a jelenlegi EU-tagállamokban élő menekültek száma jelentősen csökkent, a tendencia máig tart. A statisztikákat persze nemcsak a hazatérők csökkentik, hanem azok az állampolgárságot vagy másfajta tartózkodási engedélyt elnyerők is, akik egyébként az adott országban maradnak.

Tehát nem árt észben tartani, hogy bár az európaiak púpnak érzik a menekültkérdést a hátukon, a legnagyobb terheket nem az EU-ra róják a világban dúló háborúk és az üldöztetés elől menekülők. Az első három ország a világ összes menekültjének 30 százalékának adott otthont, a top 10, melybe nem került be európai ország, 57 százalékuknak. (A 6-10. helyezettek: Jordánia, Kenya, Csád, Uganda és Kína.)

Közben nőtt a világ lakossága is

Ha pedig a menekülteket a világ növekvő lakosságának arányában nézzük, az is kiderül, arányaiban még messze vagyunk a 90-es évek elejétől, mint Röszke a Checkpoint Charlie-tól. Tehát

A háborúk, határváltozások mindig tömeges migrációt indítanak el, más kérdés, hogy mikor milyen politikai válasz születik a menekülthullámokra.

A Föld lakosságához viszonyítva a jelenlegi menekülthullám a 90-es évek elejéhez mérhető.

De valami csak megnőtt ugrásszerűen?

Az EU tagállamainak most nem a menekültek, hanem a menedékkérők számának jelentős növekedése okozza a legnagyobb problémát (a definíciót lásd keretes írásunkban). Itt valóban ugrásszerű a növekedés:

Nyilvánvalóan azzal függ ez össze, hogy az elmúlt öt évben

az UNHCR összesítése szerint. Nyolc közülük Afrikában (Elefántcsontparton, a Közép-afrikai Köztársaságban, Líbiában, Maliban, Nigéria északkeleti részén, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Dél-Szudánban, az idén pedig Burundiban); három a Közel-Keleten (Szíriában, Irakban és Jemenben); egy Európában (Ukrajnában); valamint három Ázsiában (Kirgizsztánban, illetve Mianmar és Pakisztán számos körzetében).

Honnan jönnek a menedékkérők az EU-ba?

A legtöbben a világ legveszélyesebb országaiból: a top 10-ben ott van Szíria, Afganisztán, Eritrea, Pakisztán, Irak és Nigéria is.

Az UNHCR adatai szerint a legfőbb kibocsátó ország a 2011-ben kirobbant háború óta Szíria. „A világban dúló konfliktusok és az általuk okozott rettenetes emberi szenvedés egyik friss és látványos következménye az a drámai növekedés is, amely a biztonságot keresve végső kétségbeesésükben életveszélyes tengeri utakra vállalkozó menekültek számában bekövetkezett, legyen szó akár a Földközi-tengerről, az Ádeni-öbölről és a Vörös-tengerről vagy éppen Délkelet-Ázsiáról″ – írja az UNHCR.

Belőlük mind menekültek lesznek? És tényleg, miben utolsó Magyarország az EU-ban?

Menekültstátuszt vagy más védelmet Európában átlagosan a kérelmezők fele kap, de óriási országonként a szórás. Magyarország pedig a sor végén kullog, ráadásul úgy, hogy 2014-ben a 43 ezer menedékkérő majdnem 90 százaléka a kérelem elbírálása előtt továbbállt – tehát az itt maradó körülbelül 5 ezer ember 9 százaléka kapott mindössze menedékjogot.

Ebben persze benne vannak az esélytelenek nyugalmával menedéket kérő koszovóiak (őket gyakorlatilag kivétel nélkül hazaküldi az EU, mivel nem menekülnek üldöztetés vagy háború elől, mint a szírek vagy az afgánok), de származási országra kontrollálva is nagy a különbség. Tehát bár az adatok szerint a szírek kapják meg legnagyobb eséllyel Európában a menekültstátuszt, önmagában az, hogy arányaiban kevesebb szír állampolgár ad be nálunk menedékkérelmet, nem magyarázza az alacsony arányt. A bolgár adat pedig azért kiugró, mert a menedékkérők 90 százaléka szír, afgán vagy iraki volt, tehát feltehetően nyomós okuk volt a menedékkérelemre. A legtöbben azonban innen is továbbállnak, bár elismert menekültként csak 90 napra utazhatnának a Schengeni övezet más országaiban.

Az alábbi ábra is azt mutatja, hogy a szírek szinte mindig, a koszovóiak pedig szinte soha nem kapnak menekültstátuszt az EU-ban. Magyarországon a szírek 65, a koszovóiak 0 százalékban kaptak menekültstátuszt, mindkettő elmarad az uniós átlagtól (ahogy az afgánok 24 százaléka is).

Magyarországra nem véletlenül tekintenek jellemzően tranzitoszágként a menekültek: „Mi egy gazdag blokk félperifériás területe vagyunk″ – fogalmazott Melegh Attila, a Corvinus Egyetem kutatója.

Hol áll Magyarország számokban?

Összlétszámát tekintve az Eurostat EU-s adatai szerint 2014-ben Magyarországon adták be az ötödik legtöbb menedékkérelmet Németország (203 ezer), Svédország (81 ezer), Olaszország (65 ezer) és Franciaország (64 ezer) után. A hazai szakhatóság 43 ezer menedékkérelmet regisztrált, ez a 2013-as adat több mint kétszerese. Ehhez képest 2015-ben május végéig máris több mint 50 ezren érkeztek a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) hozzávetőleges adatai szerint. 

Ha a menedékkérők számát a népességarányhoz viszonyítjuk, akkor az Eurostat 2014-es számai szerint másodikok vagyunk a rangsorban: Magyarországon egymillió lakosra 4330, míg Svédországban 8415 menedékkérő jut. 

A paradox helyzet a következő:

• A Frontex friss térképe szerint 2015 januárja és májusa között at EU külső határai közül Magyarországon történt a legtöbb illegális határátlépés, 
• Magyarország 2014-ben a 9. lett a beadott menedékkérelmek világrangsorában,
• és ennek ellenére tavaly év végén összesen kevesebb, mint 3000 elismert menekült vagy oltalmazott személy élt itt.

Tehát tagadhatatlan, hogy „a menedékkérők számának növekedése nagyon jelentős, az idegenrendészeti és menekültügyi intézményrendszerre komoly terheket ró″.

Valós problémafelvetés, hogy mit kezdjen Magyarország a látványosan növekvő számú menedékkérővel.

Szijjártó Péter külügyminiszter a Frontexre hivatkozva nyilatkozott úgy, hogy „Magyarországra nehezedik a legsúlyosabb és legjelentősebb nyomás menekültügyben″. A Frontex szerint az év első 5 hónapjában Magyarországra 50 430 bevándorló érkezett, míg Görögországban 48 ezer, Olaszországban pedig 47 ezer bevándorlót regisztráltak.

Fontos tudni, hogy az idei magyar adat majdnem felét 23 ezer koszovói illegális határátkelő teszi ki, de tél végére a koszovói hullám látványosan lecsengett: míg az év első másfél hónapjában 21 926 koszovói kért menedéket, a március és május közötti időszakra már szinte eltűntek, az afgánok, szírek és irakiak pedig egyre többen jönnek: a három ország menedékkérői együttvéve áprilisban 70, májusban 75 százalékát tették ki a menedékkérőknek:

	2015. március	2015. április	2015. május
Koszovó	441	354	192
Afganisztán	1503	2311	4719
Szíria	1278	1771	2059
Irak	457	666	733
Egyéb	1246	1587	2269
Összesen	4925	6689	9972

Magyarországi menedékkérők származási országa, forrás: Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal

Ha pedig az afgánok és szírek száma az eddigihez hasonló mértékben nő tovább, egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy Kósa Lajos becslésének megfelelően év végére akár 120 ezer menedékkérőt regisztráljanak összesen. Akikről továbbra se felejtsük el: túlnyomó többségük azonnal továbbindul Nyugat-Európa felé. A magyar menekültügy néhány ezer fő ellátására van berendezkedve, ennek ellenére felmerült, hogy bezárják a debreceni menekülttábort, ahol egyébként sem emberhez méltó körülmények uralkodnak – ahogy több más európai ország befogadó állomásain sem.

Aki továbbment, azt egyszer visszaküldik, nem? 

„Most már potenciálisan 160 ezer és 200 ezer közé tehető azoknak a száma, akiket nekünk vissza kellene fogadnunk. Csak a nyár folyamán egy tucat charterjárat érkezését jelentették be a német, svájci, francia hatóságok, amiben Magyarországon nyilvántartásba vett menekültek fognak ide érkezni” – mondta Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke a Mokka június 4-iki adásában. Tavaly Magyarországon a 43 ezer kérelemből összesen 5500 ügyben hoztak érdemi döntést a BÁH-ban – csak ők várták meg az eljárás végét, a többiek tovább mentek.

Német statisztikák szerint 2015 első negyedévében Németország 2952 menedékkérőt próbált visszaküldeni Magyarországra azért, mert először itt nyújtották be a kérelmüket, Magyarország 2304 esetben elismerte felelősségét. A Helsinki Bizottság szerint mégis összesen 42 menedékkérő érkezett ténylegesen vissza Németországból. Ráadásul nemcsak Németországban működik nyögvenyelősen a menekültek visszaküldésére szolgáló dublini rendszer. Ahogy keretesünkben részletesen olvasható, tavaly az uniós tagállamokból összesen 827 menedékkérőt küldtek vissza hozzánk, és idén sem változott a helyzet annyit, hogy hirtelen százezreket ültessenek charterekre.

Menekült vagy bevándorló?

Sokszor felmerülő érv, hogy a bevándorlás jót tesz az elöregedő fejlett világnak. Magyarországra a legtöbb bevándorló Európán belülről érkezett, döntő többségük határon túli magyar volt. De ez nem az egyetlen érdekesség: összességében nagyobb arányban dolgoznak, és járulnak hozzá az ország gazdaságához a bevándorló külföldi állampolgárok, mint a magyarok. A részleteket kísérő cikkünkben olvashatja.