Bence
11 °C
25 °C

Itt a görög megszorítócsomag pontról pontra

2015.06.24. 07:44 Módosítva: 2015-06-29 09:38:44

Alekszisz Ciprasz miniszterelnök lemondását és előrehozott választásokat is belengetett a görög kormányszóvivő arra az esetre, ha az athéni parlament nem szavazza meg a hitelezőkkel megkötendő megállapodást – írja a Világgazdaság.

A kemény hangnem elvben nem üres fenyegetőzés, hiszen a legfőbb kormányerőnek számító Sziriza rendkívül heterogén pártszövetség, a parlamenti frakció több tagja is jelezte már korábban ellenvetéseit a készülődő alkuval kapcsolatban. A kormányfőnek ugyanakkor meg kell győznie a kisebbik koalíciós partnert, a Független Görögöket is, akikkel gyakorlatilag az egyetlen közös pont a kormányalakítás idején a trojka és a hitelprogram elutasítása volt.

Ciprasz mellett szól azonban, hogy a parlamenti képviselők aligha vállalják fel azt, hogy a több hónapnyi alkudozás után, foggal-körömmel kialkudott megállapodást megtorpedózzák, hiszen minden jel arra utal, az államcsődhöz, ezáltal pedig gazdasági és minden bizonnyal politikai káoszhoz vezetne az országban.

Ez lehetne a görög csomag

A hétfőn átnyújtott tizenegyedik javaslatcsomag 7,9 milliárd eurós megtakarítási programot tartalmaz. Ennek részeként elfogadták azt a hitelezői elvárást, hogy a költségvetési többlet 1 százalékos legyen ebben az évben, és négy év alatt 3,5 százalékra nőjön – jóllehet a Bloomberg úgy számol, az athéni javaslatok 0,74 százalékos többletet eredményeznek.

  • Leállítanák a korai nyugdíjazás rendszerét is, a nyugdíjreformtól a GDP 0,37 százalékát kitevő megtakarítást remélnek.
  • Egy másik, 7,3 milliárdra becsült bevételnövekedést is tartalmaz a csomag, amelyet elsősorban adóemeléssel igyekszik elérni a görög kormány. Vélhetően ennek mértékével kapcsolatban folyik most a számolgatás, amelynek eredményét remények szerint az euróövezeti pénzügyminiszterek szerdai ülése értékeli majd.
  • Athén az áfarendszert háromkulcsossá tenné: 6 százalékos forgalmi adó terhelné a gyógyszereket, a könyveket és a színházjegyeket, 13 százalékkal adóznának a (főként friss) élelmiszerek, a vendéglátás és az áramszolgáltatás, az összes többi terméket és szolgáltatást pedig 23 százalékos áfakörbe sorolnak. Ez a görög kalkuláció szerint 1,36 milliárd euróval növelné az adóbevételeket, ami jóval alacsonyabb az elvárt 1,8 milliárdos szinttől, így a tervek szerint eltörlik a görög szigeteknek nyújtott generális 30 százalékos áfakedvezményt.
  • Bevezetnek ugyanakkor egy egyszeri, 12 százalékos különadót a cégek 2014-ben elért, félmillió euró fölötti profitjára (a korábbi tervek még egymilliós profitot emlegettek), ez 1,35 milliárdot hozhat az államkasszába.
  • Megemelnék a társasági nyereségadó szintjét is az adózás előtt legalább 100 ezer eurós profitot elérő cégeknél, a kulcs 26-ról 29 százalékra emelkedne.
  • Nőne a szolidaritási adó és a luxusadó is, adót vetnének ki a televíziós hirdetésekre és az online szerencsejátékra, és bevételt remélnek a mobilcégeknek nyújtott engedélyekből is.
  • Megmaradna ugyanakkor a vagyonadó, és nőne az agrártermelők adóterhe is.

Mindez tökéletesen szembemegy mindazzal, amit a Sziriza korábban hirdetett a mentőhitellel kapcsolatban, ám minden jel arra utal, hogy ez az egyetlen megoldás, hogy az ország június 30-ig pénzhez jusson. Ekkor ugyanis lejár a 240 milliárdos hitelprogram, amiből még 7,2 milliárd elvileg jár a görögöknek. Ugyanezen a napon ráadásul 1,6 milliárd eurós hiteltörlesztést is biztosítania kell Athénnak az IMF felé.

A keserű pirula megédesítésére szolgálhat egy 35 milliárd eurós élénkítő csomag. Az Európai Bizottság déli sajtótájékoztatóján elhangzott: a pénzt a 2014–2020-as uniós költségvetésből vonnák el, és abban az esetben kaphatnák meg a görögök, ha teljesítik az elvárt kiigazításokat és reformokat. Azt, hogy a pénzt milyen formában és mely kasszából vennék ki, egyelőre nem világos, ahogy az sem, milyen célokra fordíthatnák. Egy azonban biztos: a kérdésben csak az uniós vezetők dönthetnek, tehát várhatóan erről is az uniós tagországok állam- és kormányfőinek csütörtökön kezdődő csúcstalálkozóján várható megegyezés.

Vagy jön a csőd

A növekedés pedig elemi érdeke a többi euróövezeti tagországnak is, hiszen a görögök első számú hitelezői éppen ők, egy esetleges államcsőd és az euróövezetből való kilépés esetén vélhetően hiába követelnék vissza a 200 milliárd eurós adósságot.

Közben a görög bankokból nap nap után szivárognak el az eurómilliárdok, egyre többen veszik ki ott tartott pénzüket, de a pénzintézetek az EKB segítségével fizetőképesek. Az EKB viszont csak fizetőképes félnek nyújthat ilyen segítséget, és államcsőd esetén nem tudná tovább biztosítani a bankrendszer likviditását. Akkor pedig ezt a görög jegybanknak kell megtennie, amely csak úgy lehetséges, ha Athén saját törvényes fizetőeszközt vezet be, amivel de facto kilép az eurózónából.