Nándor
7 °C
23 °C

Szerda reggelre eldőlhet Athén sorsa

Ez történt a gazdaságban az év 23. hetében

000 Par8106472
2015.06.28. 08:37 Módosítva: 2015-06-29 09:41:45
A görögök és a hitelezőik nem tudtak megegyezni a hitelprogram meghosszabbításáról, ezért nagy az esélye annak, hogy Görögország szerda hajnalra csődöt jelent. Ez az eurózóna elhagyását is jelentené, aminek viszont a hitelezők még mindig nagyon nem örülnének, ezért keddig még gyakorlatilag bármi megtörténhet. Ha viszont tényleg csőd lesz, az óriási felfordulást hozhat. A múlt héten pedig már majdnem megvolt a megegyezés, ezért összeszedtük, hogy hogy jutottunk el ide, és mire lehet számítani a jövő héten.

Görögország gazdasági válságának utóbbi nagyjából hat évében voltak már pillanatok, amikor a görögök nagyon közel kerültek ahhoz, hogy elhagyják az eurózónát. Ebben az időszakban ugyanis Görögországot az Európai Bizottság (EB), az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap közös hitelcsomagjai tartották életben, hiszen ezek nélkül a görög állam képtelen lett volna finanszírozni a napi működését és a válság óta felvett, a GDP 180 százalékára duzzadt államadósságot.

Most újra az a helyzet, hogy nagyon kevés választja el a görögöket attól, hogy elhagyják az eurózónát. A második hitelcsomag ugyanis kedden lejár, Görögországnak pedig 1,6 milliárd eurót kell fizetnie az IMF-nek. És bár a múlt hét elején már úgy nézett ki, hogy Görögország és a hitelező intézmények meg tudnak egyezni a második hitelcsomag meghosszabbításáról, szerdán az európai hitelezők mégis visszadobták a görög reformjavaslatot, csütörtökön pedig ultimátumot kaptak a görögök, hogy vasárnapig álljanak elő egy új tervvel.

Nincs megegyezés, jöhet a csőd

Pénteken este a brit Guardian még arról írt ugyan, hogy már csak 107 millió euróról megy a vita, de az áfaemelésről és a nyugdíjakról már megegyeztek a felek, éjszaka olyasmi történt, ami miatt most úgy tűnik, egyre biztosabb, hogy a Görögország kedden csődöt jelent az IMF felé: Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök bejelentette, hogy július 5-ére, tehát jövő vasárnapra népszavazást ír ki a hitelezőkkel kötendő megállapodásról. Az euróövezeti pénzügyminiszterek viszont szombat késő délután elutasították a görögök kérését, hogy tolják ki a hitelprogram határidejét. Vasárnap éjszaka a görög parlament 13 órás rendkívüli ülésén jóváhagyta a jövő vasárnapra kiírt népszavazást. 

Az eurózóna országai tömörítő Eurócsoport elnöke, Jeroen Disselbloem a népszavazás kiírását csak annyival kommentálta, hogy "a program kedd éjjel jár le", az Eurócsoport közleményéből pedig az derül ki, hogy bár ők az utolsó pillanatig nyitottak lettek volna a megállapodásra, a görögök egyoldalúan kiszálltak a tárgyalásokból a népszavazás kihirdetésével. 

Szombaton késő délután aztán megszakították az Eurócsoport brüsszeli rendkívüli ülését, hogy a görög pénzügyminiszter, Janisz Varufakisz, és az EKB elnöke, Mario Draghi egyeztetni tudjanak. Ezen a tárgyaláson valószínűleg arról a rendkívüli likviditási hitelről volt szó, amit az EKB azért nyújt Görögországnak, mert az magától már nem tudja fenntartani a görög bankrendszer likviditását (tehát azt a pénzmennyiséget, amiből hiteleket adnak, amit az emberek a kígyózó sorokban az ATM-ekből kivesznek, és ami a napi működésük költségeit tudják fedezni).

Jelenleg tehát eléggé úgy néz ki a helyzet, hogy megegyezés híján

a görögök kedden nem fogják visszafizetni az IMF-nek az 1,6 milliárd eurós részletet,

mivel nem tudják majd lehívni a hitelből az utolsó, 7,2 milliárd eurós részletet, amiből törleszteni tudnának. Ez ugyan még járna nekik, mert a hitelkeret csak másnap járna le, de az utolsó lehívás feltétele több államháztartási reform volt, amiről a görög kormány az elmúlt hónapokban egyezkedett a hitelezőivel, de ugye eddig nem állapodott meg. Persze teljesen még nincs minden veszve, a görög pénzügyminiszter, Janis Varufakisz is úgy fogalmazott szombaton, hogy "ezekben a kritikus pillanatokban a görög kormány azért harcol, hogy kedden megszülethessen a megállapodás." A BBC brüsszeli tudósítója pedig azzal indította szombati tudósítását, hogy sosincs vége addig, amíg tényleg vége van. 

Közben Görögországban is alakul a pánik: az Index riporterei Thesszalonikiból azt jelentették, hogy már több helyen sorok vannak a bankautomatáknál, és Athén utcáin már a rabomobilok és a lábhoz támasztott pajzzsal várakozó rendőrök is megjelentek. A kormány ugyan közleményben nyugtatott, a védelmi miniszter szerint hétfőn is kinyitnak a bankok és lesz az ATM-ekben pénz, már érezni a bizonytalanságot az utcákon. Pénteken az OTP közleményben figyelmeztette a magyar ügyfeleit, hogy veszélyes lehet mostanában pénzt utalni Görögországban.

De miért nem tudtak megegyezni?

A probléma elvileg az volt, hogy a görög megszorító csomag - főleg az IMF szerint -

túl nagy mértékben épített volna adóemelésre a költségvetési kiadások lefaragása helyett.

Konkrétan a nyugdíjak visszavágásáról és az áfa emelésének mértékéről vitatkoztak nagyon sokat (a szerdai görög javaslat elemeit itt olvashatja el pontról pontra).

Alekszisz Ciprasz a héten egyébként Twitteren kelt ki a hitelezők ellen: azt írta, fel nem bírja fogni, hogy a három nemzetközi intézménynek mi a baja a terveikkel, hiszen amikor Portugália, Írország vagy Spanyolország akart ilyen reformokat hozni, azt ugyanezek a hitelezők elfogadták. Ciprasz ebből azt szűrte le, hogy a hitelezők „vagy nem érdekeltek a megállapodásban, vagy speciális érdekeket támogatnak”. 

Christine Lagarde, az IMF igazgatója reagált Ciprasz kifakadására: szerinte az IMF azért vonakodott, mert az utóbbi öt év tapasztalatai alapján úgy látták, a görög adótervek nem életképesek. "Nem lehet pusztán az adóbeszedés javításának ígéretére építeni egy programot, ahogy azt hallottuk az elmúlt öt évben, nagyon kevés eredménnyel" -  mondta. A 8 milliárd eurós megszorító csomagnak egyébként 92 százaléka jött volna be új adókból, ez pedig az IMF szerint túlzottan visszaszorította volna a növekedést. Janisz Varufakisz, a görög pénzügyminiszter szombaton viszont pont ugyanezt állította a hitelezők javaslatáról.

A görög gazdaság helyzete az utóbbi években egyébként elég sokat javult, amit jól mutat az, hogy a költségvetés ún. elsődleges egyenlege pozitívba fordult: ez azt jelenti, hogy mostanra a 180 százalékos államadósság törlesztési terhei nélkül a görög államnak már nem lenne szüksége a nemzetközi intézmények hiteleire.

 

A hitel

Ahogy a válság betette a lábát Európába, a görög állam egyre nehezebben tudta magát finanszírozni, hiszen ahogy kiderült, hogy a görög gazdasággal is nagy bajok lesznek, a befektetők egyre drágábban voltak csak hajlandóak görög államkötvényeket venni. Ez az egész odáig durvult, hogy mivel már senki nem volt hajlandó a görögöket pénzelni, az államcsőd elkerülése érdekében 2010-ben a görög kormány 110 milliárd eurós mentőövet kapott az IMF-ből, a Bizottságból és az EKB-ből álló trojkától.

Mivel a dolgok nem mentek túl jól, ehhez egy évvel később még hozzácsaptak egy 130 milliárdos hitelcsomagot. Ez így összesen 240 milliárd euró, ami a görög mentőövet az egyik legdurvább ilyen hitellé teszi, amit valaha ország kapott, ráadásul ehhez azóta még hozzácsaptak 14,4 milliárd eurónyi friss hitelt. Összehasonlításképpen: az ország GDP-je tavaly kicsivel volt több mint 182 milliárd euró, tehát nem érte el a hitel teljes összegét. A pénz persze nem volt ingyen, cserébe brutális megszorításokat kellett végrehajtani, ami a közszférában durva leépítésekkel és bércsökkentésekkel járt, de kiterjedt mindenféle szociális juttatások visszavágására, volt benne egy csomó adóemelés, és az állami vagyon jelentős részét is ki kellett árusítani.

A hitel legnagyobb része a lejáró hitelek teljesítésére ment el (81,3 milliárd euró), szintén sokba került a görög bankok feltőkésítése (48,2 milliárd euró), hiteltörlesztésre (45,9 milliárd euró), és a kamatok törlesztése (40,6 milliárd). Az állami költségvetés mindössze 27 milliárd eurót használt fel a hitelből.

Ráadásul abból a 254,4 milliárd eurónyi hitelből, amit a görögök 2010 és 2014 között kaptak, a pénz többsége a hitelek visszafizetésére, csökkentésére, és kamatfizetésre ment el. A helyzet most is az, hogy az új hitelekre a régi hitelek visszafizetése miatt van szükség. A hitelt viszont hitelezők adják, akik szeretnek beleszólni abba, hogy mi történjen annak az országnak a gazdaságpolitikájával, amit meghiteleznek.

Az utóbbi hat évben ez főleg kőkemény megszorításokból, az állami kiadások durva csökkentéséből állt, ami sokak szerint az kívánt hatással ellentétes eredményt ért el, és csak fokozta a recessziót. Közéjük tartozik a mostani görög kormány is, ami kifejezetten arra kapott demokratikus felhatalmazást a választóitól, hogy ne folytassa a korábbi görög kormányok megszorító politikáját. És ez az, ami most a leginkább meghatározza a hitelezők és a görögök kormány közti vitát is (erről bővebben itt írtunk nemrég)

És akkor mi lesz most?

A görögök és a hitelezők sincsenek könnyű helyzetben, ezért van most gyakorlatilag patthelyzet:

  • a görög kormány ugyanis nem mehet bele egy újabb megszorító csomagba hatalmas arcvesztés nélkül a görög választóival szemben. A Sziriza konkrétan azzal az ígérettel nyert választást, hogy nem lesz több megszorítás, így a párt demokratikus legitimációja gyakorlatilag ebből az ígéretből fakad (erről bővebben itt írtunk). Ráadásul gazdasági oldalról ők arról is meg vannak győződve, hogy nem egy újabb költségvetési kiigazítás lenne megoldás a katasztrofális helyzetükre, hanem valami olyasmi, ami sokkal közelebb áll az adósságelengedéshez, vagy Varufakaisz gyorsan elbukott ötletéhez a növekedési adathoz kötött kamatú államkötvények kibocsátásáról (erről bővebben itt olvashat).
  • a hitelezők viszont gazdasági oldalról még mindig elkötelezettek a megszorítások mellett, viszont nekik is megköti a kezüket a helyzet politikai dimenziója: ha a hitelezőkről bármilyen szinten is az derülne ki most, hogy sarokba szoríthatóak, akkor az a jövőben precedenst jelenthet az összes újabb európai megszorításellenes politikai pártnak (Podemos, Sinn Féin), legyen szó kedvezőbb hitelfeltételekről, vagy akár adósságelengedésről.

A következő pár nap történéseit ráadásul tovább bonyolítja, hogy az uniós alapszerződés alapján az eurózónából nem lehet kilépni. Az eurózóna elhagyásának egyetlen legális módja jelenleg az EU-ból való kilépés lenne, amit azonban az alapszerződés szerint két év átmeneti időszaknak kell megelőznie.

Persze ha a helyzet megköveteli, nyilván nem a törvényeken fog múlni a csőd, ám ez semmiképp sem lesz egyszerű. Amennyiben ugyanis kedden nem törlesztenek a görögök, az EKB megvonhatja a likviditási hitelt, így az egyetlen kiút a drachmanyomtatás maradna a görögöknek, tehát de facto kilépnének az eurózónából. Az is lehetséges viszont, hogy az EKB továbbra is hitelezni fogja a görögöket, és ebben az esetben gyakorlatilag elengedik a görög adósság egy részét, bár erre azért elég kicsit az esély, de mivel a EKB nem egyedül dönt, és nem gazdasági, hanem politikai kérdésről van szó, bármi megtörténhet.

Elemzők szerint ráadásul amíg a keddi határidővel lehet trükközni, még ha ez a helyzet most meg is oldódik, ott van a július 20-i határidő, amikor a görögöknek az EKB felé kell törleszteniük. Az már szinte esélytelen, hogy ezt a görögök megússzák.

És hogy mivel járna együtt a kilépés?

Valószínűleg óriási káosszal: az IMF becslése szerint akár a GDP egyszeri nyolcszázalékos visszaesését is eredményezhetné, és ennek az összes mellékhatása azonnal jelentkezne inflációval, munkanélküliséggel és akár áruhiánnyal együtt.

A drachma pillanatok alatt elértéktelenedne az euróhoz képest, amit az euróban jegyzett lakossági és vállalati hitelek ugyanúgy megszenvednének, ahogy nálunk a devizahitelesek megszenvedték a forint frankkal szembeni árfolyamváltozását. És az államcsőd és az árfolyamválság mellett még a bankok is egymás hegyén-hátán jelentenének csődöt. Az árfolyamok változásán keresztül ráadásul Magyarországon is megéreznénk a kilépést, mivel a forint valószínűleg rendesen begyengülne.

Ehhez képest a megszorítások csak nagyjából 2-3 százalékos recesszióba löknék az országot, de ez az opció politikailag vállalhatatlan a görögöknek a fentebb említett okok miatt.

És van még egy lehetőség: ha a görög kormány a hétvégén lemond, vagy bizalmatlansági indítvánnyal a görög parlament megvonja tőle a bizalmat, akkor elképzelhető, hogy a hitelezők belemennének a határidő kitolásába. Ez egyébként már el is kezdődött, hiszen szombat éjszaka az előző görög kormánypárt, az Új Demokrácia bizalmatlansági indítványt nyújt be a kormány ellen.

Azért nem csak a görögökről szólt a múlt hét