Hogy tudnak átállni a görögök drachmára?

Ha már az Európai Központi Bank sem tesz eurót a bankrendszerbe, elfogyhat az euró Görögországból és szükség lehet egy olyan fizetőeszközre, amely mégis rendelkezésre áll. Ezt a görög jegybank tudná biztosítani úgy, hogy saját pénzt vezet be, akár párhuzamosan az euróval.

Kell egy név

De hogy lehet technikailag levezényelni egy ilyen változást? A fontosabb részleteket a Financial Times szedte össze.

Ami biztos, hogy ha bevezetnek egy új pénzt, mindenek előtt szükség van egy új pénznem-kódra, amelyet aztán a különböző kereskedelmi, illetve fizetéseknél használt szoftverek azonosítani tudnak. A kódot a genfi központú, kormányoktól független Nemzetközi Szabványügyi Szervezetnél (ISO) kell regisztrálni. Az új pénzem kap egy hárombetűs kódot, ebből az első kettő az ország nevét jelöli, a harmadik a pénznem nevéből adódik.

A Financial Times szerint ha most Görögország újra bevezetné a drachmát, feltehetőleg nem használhatná a régi GRD nevet, ugyanis az még hivatalosan nem szűnt meg, néhány meghatározott kifizetést még mindig ebben rögzítenek. Valószínűbb, hogy például GRN lehetne az új kód. Ezt kellene átvezetni a teljes pénzügyi rendszeren. Önmagában azonban ez még nem egy túl macerás folyamat, szakértők szerint ha szükség van rá, akár egy munkanap alatt végigvihető.

Nem olyan egyszerű

A teljes átállás egy másik pénznemre azonban jóval összetettebb folyamat. Gondoljunk akár csak olyan bonyolult, hosszú lejáratú határidős ügyletekre, mint amilyen egy deviza-swap megállapodás, ahol egy adott devizának az összegét és kamatait egy másik deviza összegére és kamatára cserélik. Aztán a kamatfizetések esedékességekor kicserélik az előre rögzített kamatösszegeket, az ügylet lejáratakor pedig visszacserélik a kiinduló devizájukat.

Mi történik, ha idő közben megváltozik az adott ország pénzneme?

Vagy ott vannak olyan, fedezeti, vagy spekulációs céllal kötött úgynevezett származékos ügyletek, amelyek értékét más értékpapírok, mögöttes termékek árfolyama határozza meg. Ezeket a szerződéseket egy pénznemváltás esetén valószínűleg szintén egyenként kellene újrakötögetni, vagy módosítani. Kényes és lassú folyamat, hónapokat vehet igénybe.

Kösz, én maradnék az eurónál

Ha újra jönne a drachma, átmenetileg nagy zűrzavar lenne, az új pénznem bevezetése csak pénzforgalmi korlátozásokkal lehetne megoldható, ami eleinte nyilvánvalóan az euró felé való menekülést vonná maga után. Az euró bevezetése annak idején 340 drachmás árfolyam mellett történt meg, hogy most milyen árfolyamra készülhetnénk, egyelőre nem tudni. De bármilyen árfolyamon is adnák ki a drachmát, gyors értékvesztése szinte biztosra vehető. Már csak azért is, mert ha a görögök visszatérnek a saját devizájukhoz, akkor azt elkezdhetik leértékelni, hogy serkentsék a gazdaságot.

Az egyik legnagyobb probléma tehát az, hogy a tőke akár illegális csatornákon tovább menekülne az országból, mindenki szeretné jó helyen tudni a pénzét, lehetőleg nem drachmában. Most egy hétig ugyan korlátozzák a tőke mozgását, a helyzet azonban nem tartható fenn hosszú távon. Kérdés, sikerül-e majd valahogy lehűteni a kedélyeket, és elhitetni az emberekkel, hogy pénzük drachmában is biztonságban van.

Ezek tehát mind technikai nehézséget jelentenek, arról már nem is beszélve, hogy az eurózónából való kilépésnek eleve nincs meg a jogi háttere. Ez ugyanis egy olyan klub, ahová hivatalosan csak belépni lehet, onnan kilépni nem. Éppen ezért a drachmára való váltás nem is nagyon hasonlítható olyan korábbi pénznemváltásokhoz, mint például annak idején az euró bevezetése volt. Akkor az egy előkészített és nemzetközileg is támogatott folyamat eredménye volt, ez pedig egy kényszer szülte megoldás lenne.