Menyhért, Mirjam
10 °C
25 °C

Egy térdsérülés és Betty: így született meg az athéni Che Guevara

GettyImages-146347613
2015.06.30. 18:02 Módosítva: 2015-06-30 18:07:59
Hetek óta szinte csak Görögországgal foglalkozik a világsajtó, miután az EU és a csőd szélén álló ország nem jutott egymással dűlőre, az ország pedig nem kapja meg azt az 1,6 milliárd eurót, amiből ki tudná fizetni az IMF-nek a kedden esedékes tartozását. Az események fókuszában a Görögországot irányító, megszorítás-ellenes Sziríza párt, és a baloldali kormányfő, a 41 éves Alexisz Ciprasz áll, aki egy ideje már az EU elleni görög küzdelem szimbóluma lett. De ki is ez a Ciprasz? Honnan jött, mit akar, és van-e esélye a politikai túlélésre?

Alexisz Ciprasz már eleve viharos időben született, nagy átalakulások kellős közepén 1974-ben. Néhány nappal azután, hogy a hét évig tartó katonai diktatúra, a junta végképp összeomlott, Karamanlisz, az elmenekült miniszterelnök visszatért Londonból hazájába, Görögország pedig újra választásokat írhatott ki, és népszavazást az államformájáról.

Ciprasz maga tősgyökeres athéni, de a családi szálak Törökországba nyúlnak vissza, felmenői a húszas években, a görög-török-háború idején költöztek át Görögországba. Ciprasz nem otthonról hozta a politikai érdeklődést, eleinte inkább csak a foci és a Panathinaikósz bűvöletében élt, a mai napig, ha teheti, részt vesz a csapat hazai meccsein.

A politikába aktívabban először középiskolás korában kapcsolódott be, és már a nyolcvanas évek végén belépett a kommunista ifjúsági mozgalomba is és az Országos Diákparlamentben is részt vett.

Keresd a nőt!

Ciprasz bár ösztönös és karizmatikus vezető, állítólag egy térdsérülés és egy gyermekkori szerelem sodorta végérvényesen a politika irányába. Tizenhárom évesen megismerkedett ugyanis Perisztera Batzianával, azaz Bettyvel, egyes verziók szerint egyenesen az ő hatására lépett be néhány évvel később már a kommunista mozgalomba is, és fordult aktívabban a sport irányából a közügyek felé.

Ami biztos, életük innentől összekapcsolódott, egy egyetemre mentek, mérnökök lettek mindketten, és azóta is együtt élnek élettársi kapcsolatban, két gyermekük van. Beszédes, hogy kisebbik fiuknak az Ernesto nevet adták, így tisztelegve Che Guevara előtt.

Betty kerüli a nyilvánosságot, ritkán mutatkoznak együtt, sokáig Athén egyik munkásnegyedében éltek egy hétemeletes toronyházban. Egyes források állítják, kettejük közül Perisztera Batziana a keményvonalasabb, radikalizmusa pedig Cipraszra is sokat hatott.

A fiatal kommunista

Ciprasz viszont a kezdetektől politikusabb alkat volt, ami már első komolyabb közéleti szerepvállalásánál is megmutatkozott. 17 évesen az éppen hatalmon lévő jobboldali kormány oktatási reformja ellen szervezett tiltakozást. Diáktársaival hónapokra tantermekbe költöztek, ott ettek és aludtak, megszervezték magukat. Miközben társai közül sokan abban sem voltak biztosak, pontosan mi ellen is tiltakoznak, Ciprasz magabiztos volt, nyugodt és tájékozott. Ő ment tárgyalni, ha kellett, és ő nyilatkozott a sajtónak is.

Végül pedig még a miniszternél is sikerült engedményeket elérniük. A politikai szárnypróbálgatás tehát jól sikerült, nagy lendületet adva a fiatal Ciprasznak. Míg élettársa villamosérnöknek tanult, ő építészmérnökként végzett, majd néhány írást még publikált is városfejlesztésről, szakmájában azonban mindössze néhány évet töltött el. Életében egyre nagyobb teret kapott a politika.

Az athéni Che Guevara

A kilencvenes évek közepén csatlakozott a Szinapizmosz párthoz, amit a Görög Kommunista Párt politikájával elégedetlen párttagok, zöldek és más baloldali erők hoztak létre. Néhány évvel később már ő volt az ifjúsági szervezet főtitkára, 2004-ben a politikai bizottság és titkárság tagja lett, majd ebben az évben megalapították a Szirízát is, amely kisebb antikapitalista baloldali szervezeteket fogott össze.

A 2006-ban tartott helyi választásokon Ciprasz bekerült az athéni önkormányzatba, parlamenti mandátumot pedig először a 2009-es választásokon szerzett, itt pártja képviselőcsoportjának a vezetője is lett. Ciprasz sok időt töltött a kampánnyal, 2006-tól egyre aktívabban járta a városokat, közvetlen kapcsolatot építve ki az emberekkel. Lassan, de módszeresen építette fel magát.

Politikai imázsának a kezdetektől része a radikalizmus és antiglobalizmus, népszerűségét pedig csak növelte, hogy nem törődik a konvenciókkal, nem hord nyakkendőt és

jópár fiatalkori fotó került elő róla erőszakos tüntetésekről, ahol Che Guevara-pólóban, vagy éppen kubai sapkában küzd a rohamrendőrökkel.

Alexisz Ciprasz nem csak házasságellenes, büszke ateista is. Rajta kívül csak a cseh, francia és a horvát kormányfő vallja magát ateistának az uniós kormányfők között.

Azt mondta, amit hallani akartak

Tagadhatatlan, hogy politikai felemelkedésében nem csak karizmatikus alkata játszott szerepet, hanem egyszerű és népszerű üzenetei is. Olyan megoldást ígért az évek óta vergődő Görögország bajaira, amelyet a pénzügyi válságot megszenvedő tömeg hallani akart. Ennek pedig meg is lett az eredménye, míg 2009-ben még csak 4,6 százalékot szereztek, a következő választáson már a szavazatok 36,34 százalékát kapták, amivel kormányt alakíthattak.

A Sziríza ugyan soha nem javasolta az euró övezetből történő kilépést, de a megszorító intézkedések újratárgyalását és a tartozások törlesztésének elhalasztását követelte. Az utóbbi években egyértelműen Ciprasz vált tehát a vezetőjévé és szimbólumává a korábbi kormánypártok és az EU megszorító politikája elleni lázadásnak. A bonyolult kérdésekre adott egyszerű válaszok azonban amennyire népszerűek, olyan könnyen el is tudnak bukni, és most Ciprasz harca is elbukni látszik.

Dicstelen lehet a vége

Legalábbis úgy tűnik, hogy mindabból,

amit ígért, és ami miatt megválasztották, nem sokat sikerült megvalósítania.

Az eddigi hírek szerint az EU érdemben nem enged a korábban szabott feltételeiből, Ciprasz pedig arra kényszerült, hogy népszavazást írjon ki. Ahol kiderülhet, elfogadják-e az EU megszorítócsomagját cserébe a mentőcsomag maradék 7,2 milliárdos részéért, vagy beintenek az EB-elnök Junckernek, a német kancellár Merkelnek meg a többieknek, és ezzel lehet, hogy akár ki is esnek az eurózónából.

Ha a népszavazáson az igenek győznek, az egyben Ciprasz végét is jelenti. Hétfőn azt mondta, ő maga mindenkit a nemre buzdít, de tiszteletben fogja tartani a nép döntését, és ha igennel szavaznak, lemond.

Egyelőre azonban kérdés még az is, lesz-e egyáltalán népszavazás. A The Guardian úgy tudja, a kormányfő az utolsó pillanatban mégiscsak meghátrálhat és megalkudhat az unióval. Hogy ilyen előzmények után lehet-e ezt majd otthon, Görögországban a baloldali radikalizmus győzelmeként tálalni, erősen bizonytalan.

(forrásaink többek között: BBC, TheGuardian, Independent, Greekriporter)