Megszavazták, jön a magáncsőd

Megszavazták kedden a magáncsődtörvényt, így első lépcsőben szeptemberben már hatályba is lép. A magáncsőd egy adósságrendezési eljárás, amiről korábban részletesebben itt írtunk.

Az adósságrendezési eljárás lényege, hogy egy adós nem tudja rendesen fizetni a hitelét, akkor adósságrendezési eljárást kezdeményezhet, aminek a keretében két fajta módon is rendezhetné a helyzetét:

1. Az egyik lehetőség, hogy az adós megpróbál megegyezni a hitelezőivel, de ezt már a maga ellen kért magáncsődeljárás keretein belül teszi. Ekkor az adós és a hitelezők a bíróságon kívül próbálnak megegyezni egy olyan megoldásban, ami megkönnyíti a hitel visszafizetését. Ez lehet például a hitel átstrukturálása, a késedelmi kamat elengedése, de akár az összeg egy részének elengedése is.
2. Ha ez nem megy, akkor bíróságon is le lehet futni ugyanezt a kört, polgári nemperes eljárás keretében.
3. De ha így sem sikerül megállapodni, akkor a bíróság dönt arról, hogy az adósnak milyen vagyontárgyait kell eladnia. Ezenkívül az adós mellé az állam kirendel egy vagyonfelügyelőt is, aki külön rendelkezne azzal a számlával, ahova az adósnak az összes jövedelme befolyna az eljárás ideje alatt. A korábbi tervezet szerint ha az adós ez idő alatt örökölne, azt szintén csak az adósság törlesztésére lehetne költeni.

A törvény részletei pedig a következők lettek most a Portfolio szerint:

• Banki és egyéb, például közüzemi tartozásokat is kezel a magáncsőd. 
• 2015. szeptember 1-jétől azok kérhetik, akiknek a lakhatásuk van veszélyben, például különösen jellemzően a nem fizető jelzáloghitelesek, 2016. október 1-jétől mások is beléphetnek.
• Az veheti igénybe, akinek a tartozása 2 és 60 millió forint közötti, a tartozás a vagyon 100 százaléka és 200 százaléka között van, valamint legalább félmillió forintnyi legalább 90 napja lejárt tartozással rendelkezik.
• A csődvédelem alapesetben 5, legfeljebb 7 éven keresztül tart. Ezalatt az adósnak nem kell számolnia végrehajtási, zálogtárgy-kényszerértékesítési és egyéb igényérvényesítésekkel, tetemes végrehajtói költségekkel, továbbá nem kell tartania kilakoltatástól.
• Az adósságrendezési tervnek megfelelő alacsonyabb törlesztőrészletet kell fizetnie az adósnak úgy, hogy a hitelezők követelése előre rögzített arányban (bizonyos „privilegizált hitelező" esetén például 45 százalékban) megtérüljön a végén. A maradék tartozást elengedik.
• A csődvédelem időszaka alatt családi vagyonfelügyelő ellenőrzi az adós költéseit, amelynek szabadon felhasználható része fejenként nem lehet magasabb a legkisebb öregségi nyugdíj (jelenleg 28 500 forint) másfélszeresénél. Azaz fejenként 42 750 forintot lehetne most fejenként szabadon elkölteni havonta.
• Az adósságrendezési tervet bíróságon kívüli megállapodással vagy bírósági eljárásban történő szavazással állíthatják össze a hitelezők az adóssal együttműködve, ennek sikertelensége esetén a bíróság dönthet. Bíróságon kívüli sikertelen egyezkedés esetén indul meg a bírósági adósságrendezési eljárás.
• Ha az adós az ötéves adósságtörlesztési időszak alatt fegyelmezetten törleszt – és ha a hitelezők hozzájutottak a meghatározott minimális megtérüléshez –, a bíróság egyszer csak mentesítheti őt a fennmaradó adósságai megfizetése alól.
• Külön szabályok határozzák meg, mely esetekben maradhat lakástulajdonában az adós, aki már az elején jelzi ezzel kapcsolatos elképzelését. Cél a lakhatás valamilyen biztosítása. A vagyon- vagy jövedelemeltitkolás kizárással jár.
• A magáncsődeljárások koordinálására és adminisztrációjára feláll a Családi Csődvédelmi Szolgálat, amely családi vagyonfelügyelőkkel mint kormánytisztviselőkkel látja el feladatát. E tisztség csak valamiféle jogi vagy közgazdasági végzettséggel tölthető be, 2018-ig pedig majd közigazgatási vizsgát vagy jogi szakvizsgát is elvárnak tőlük.