Lukács
7 °C
22 °C

Ez a következménye a görög mulasztásnak

2015.07.01. 00:42 Módosítva: 2015-07-01 08:02:48

Eljött a kedd éjféli határidő, és Görögország nem utalta át az 1,6 milliárd eurós törlesztőrészletet az IMF-nek. Bár a helyzetet többen úgy értelmezték, hogy a görögök az IMF felé csődöt jelentettek, a kifejezés nem teljesen pontos, maga a valutaalap sem a csőd kifejezést használja. Görögország hivatalosan most "fizetési hátralékba került".

És akkor mi következik ezután? A World Economic Forumés a Reuters közös cikke alapján összeszedtük, nagyjából mi várható.

A mentőcsomag kifutásának azonnali hatása most az, hogy a görög kormány elesett 16 milliárd eurós pénzügyi támogatástól, amely egyebek között a görög bankok feltőkésítését szolgáló 10,9 milliárd eurót is magában foglalja.

Az, hogy nem fizetnek a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF), felfordulást okoz az eurózóna pénzpiacain és felgyorsíthatja a tőkemenekítést a görög bankokból. Ez mondjuk addig nem történhet meg, amíg a hétfőn bevezetett tőkekorlátozásokat nem oldják fel, hiszen jelenleg csak nagyon kevés pénzt lehet kivenni.

Az EKB-tól függenek

Rövid távon azonban Görögország sorsa az Európai Központi Bank (EKB) kezébe került. Az ország nem tud pénzhez jutni a nemzetközi pénzpiacokon, az egyetlen forrása az EKB sürgősségi likviditási támogatási mechanizmusa maradt. Az euróövezeti jegybank kormányzótanácsa szerdán dönt arról, hogy emeli-e a hosszú távon fizetőképes, de átmeneti fizetési gondokkal küzdő görög pénzintézeteknek adható támogatás keretösszegét.

Ha a kormányzótanács korlátozza, vagy leállítja a görög bankok támogatását, az a görög bankrendszer teljes összeomlásához és államcsődhöz vezetne nagyon rövid idő alatt. Elemzők szerint nem valószínű, hogy az EKB felvállalja ennek a kockázatát.

A görögök kedden arra kérték az EKB-t, hogy emelje meg a 89 milliárd eurós keretét, a központi bank azonban már múlt vasárnap sem bővítette a programot, ezért is kellett a pénzfelvételi korlátozásokat bevezetni

Július 20. a következő

Görögország a következő EKB felé esedékes, július 20-i fizetési határidővel már nagyobb gondban lehet, ekkor 6,8 milliárd eurót kell visszafizetniük. Ha ezt sem fizetik ki, amire elég komoly esély van, akkor szinte biztosra vehető a további hitelek leállítása.

Kérhetnek persze más típusú segítséget is, de az hosszú időbe telhet, Ciprasz egyébként éppen ezt tette, amikor az utolsó pillanatban azt javasolta az uniónak, hogy kössenek két évre szóló megállapodást az euróövezeti mentőalappal, az Európai Stabilitási Mechanizmussal (ESM), ezzel párhuzamosan pedig átütemeznék a görög államadósságot. Csakhogy ez nem megy ilyen gyorsan, először arról kellene dönteni, hogy Görögország egyáltalán igénybe veheti-e az adott támogatást, majd elkezdődhetnek a tárgyalások a feltételekről. 

Az, hogy most a görögök nem fizettek az IMF-nek, nem jelenti azt automatikusan, hogy más európai hitelezőiknek, például a németeknek, franciáknak, spanyoloknak sem fizetnek. Az viszont esélyes, hogy az eurózóna néhány országa azért fog lobbizni, hogy Görögország irányába függesszék fel az EU-s költségvetési pénzek kifizetését.

Lesz még pénz, aztán hirtelen jöhet a drachma

Az, hogy a görög állam mennyi ideig tudja még kifizetni a közszféra dolgozóinak béreit, a nyugdíjakat, és az ehhez hasonló állami kiadásokat, nem egyértelmű. A görög költségvetés elsődleges egyenlege tavaly és eddig idén is pozitív volt, tehát az államadósság törlesztési terhei nélkül a görög államnak már nem lenne szüksége a nemzetközi intézmények hiteleire. Vagyis az állam már képes a saját kiadásait fedezni, ráadásul nemrég a kormány elrendelte, hogy az állami intézmények adják oda a görög központi banknak az összes tartalékpénzüket.

A mostani bizonytalanság miatt viszont valószínűleg nem lehet abban biztos a kormány, hogy az adókat gond nélkül be tudja majd szedni. Az állam sok görög cégnek már most is sok pénzzel tartozik, és egy idő után esélyes, hogy adósságjegyeket, egyfajta alternatív pénzt kell majd adniuk euró híján. Ha ezzel az alternatív pénzzel fizetni lehet majd, vagy eurót lehet rajta venni, akkor ez gyakorlatilag a drachma újbóli bevezetése lesz.

Az IMF becslése szerint akár a GDP egyszeri nyolcszázalékos visszaesését is eredményezhetné, és ennek az összes mellékhatása azonnal jelentkezne

inflációval, még durvább munkanélküliséggel és akár áruhiánnyal együtt.

A drachma pillanatok alatt elértéktelenedne az euróhoz képest, amit az euróban jegyzett lakossági és vállalati hitelek ugyanúgy megszenvednének, ahogy nálunk a devizahitelesek megszenvedték a forint frankkal szembeni árfolyamváltozását.

És az államcsőd és az árfolyamválság mellett még a bankok is egymás hegyén-hátán jelentenének csődöt. Az árfolyamok változásán keresztül ráadásul Magyarországon is megéreznénk a kilépést, mivel a forint valószínűleg rendesen begyengülne.