Előd
7 °C
16 °C

Görögország csődben, de köszöni, jól érzi magát

06
2015.07.01. 09:15 Módosítva: 2015-07-01 09:34:32
Kedd éjfél óta lejárt adóssága van Görögországnak, 1,6 milliárd euróval lóg az IMF-nek. Ennek lesznek komoly negatív hatásai, valójában azonban ez még nem a klasszikus csőd, amikor minden összezuhan. Összességében viszont nem nagyon látszik olyan megoldás, amit otthon kicsit is el tudna adni egyszerre mindkét fél sikerként.

Görögország szerdán nem fizette ki az IMF-nek a kedden esedékes 1,6 milliárd eurós törlesztőrészletét. Ez államcsőd lehetne, hiszen az ország nem fizeti vissza a tartozásait, valójában azonban most mégse lesz az. Mint korábban megírtuk, maga a Nemzetközi Valutaalap sem a „csőd” kifejezést használja, hanem azt, hogy az ország  „fizetési hátralékba került”.

Ha a vállalatok nem fizetik ki a nyilvánvalóan jogos tartozásukat, akkor felszámolást lehet ellenük kérni, Görögországra viszont nem lehet felszámolóbiztost kérni, és az értékesebb darabjait eladni mondjuk az oroszoknak, törököknek vagy a kínaiaknak. (Még ha egyébként az állami adósság rendezésének egyébként eszköze lehet bizonyos állami vagyonelemek értékesítése, vagy ha egyébként emlékszünk arra is, hogy korábban felmerült: a görög állam egyes szigeteinek értékesítése is felmerült néhány éve lehetséges megoldásként.)

Magában Görögországban sem érződött szerda reggel semmi abból, hogy csődben lennének (ahogy az elmúlt napokban sem volt érezhető a közelgő csődhelyzet).

Nincs itt semmi látnivaló

Helyszíni tudósítóink szerint látványos pánik nélkül telt el Athénban az első reggel azután, hogy az ország lényegében csődbe jutott. A fővárosban járva reggel több bankfiókot is nyitva találtunk – országosan több mint ezer nyitott ki –, ám a várakozásokkal ellentétben meglepően néptelenek voltak. A szokásos menetrendtől csak az volt eltérő, hogy a bejárat előtt biztonsági őr állt, aki zsilipelve engedte be a nyugdijas ügyfeleket is (a bankok eleve azért nyitottak ki, mert sok nyugdíjasnak nincs kártyája, csak személyesen tud pénzt felvenni).

A boltok is rendben kinyitottak, a többség hitelkártyát is elfogad, a bankautomatáknál mérsékelt sorok állnak, ahogy hétfő óta mindig, hogy a helyiek levegyék számlájukról a kormány által bevezetett korlátozás szerinti legfeljebb 60 eurójukat. Igaz, több helyen ez már csak 50, mert a gépek kifogytak a húszasokból és tízesekből – írják munkatársaink Athénból. Részletes helyszíni tudósításunkat itt olvashatja.

Mindezeken túl csak a tüntetések jelzik, hogy az országban valamilyen különleges helyzet lenne. Tüntetésekből viszont nincs hiány. A hétfői kormánypárti tüntetés után kedd este egyébként európárti tüntetés is volt az országban, abban mindkét tábor egyetért, hogy nem akar megszorításokat – különbség talán csak abban van, hogy helyszíni tudósítóink jelentése szerint az ellenzékiek készek elismerni a mindenkori görög kormány felelősségét is a kialakult helyzetben, és elfogadni, hogy a hitelezők szeretnék viszontlátni pénzüket.

Már elég sokaknak lógnak

Márpedig ilyen hitelező elég sok van. Leegyszerűsítve is legalább háromféle szereplőnek tartozik durván Görögország:

  • Piaci szereplőknek, ezek döntően intézményi szereplők, akik nem tudtak vagy nagyobb kockázatot vállalva nem akartak megszabadulni a görög befektetéseiktől, hiteleiktől
  • Az EU-nak, aminek a tagországait, nettó befizetőit nagyjából ismerhetjük.
  • És az IMF-nek. Az IMF egyébként egy nagyjából kétszáz tagországú szervezet, ahol a szavazatok súlyát a befizetések adják meg, így az EU és az USA elviszi majdnem a szavazatok felét.

Most egy tisztán csak az IMF által adott kölcsön részletét kellett volna kifizetni épp.

Ezzel Görögország rekordot döntött, és ők lettek az első fejlett ország, akik nem fizetik vissza időben a kölcsönüket a szervezetnek.
history-of-IMF-arrears-and-Greece

A görögök ezzel a nem fizetők klubjának olyan remek társaságában kerültek, mint például Szudán, Szomália és Zimbabwe.

AZ EU-nak is sokféleképp jönnek pénzzel

Bővebben itt írtunk erről, de a következő görögöknek szánt kifizetéseket mérlegelheti most részletesen az EU:

  1. 1,8 milliárd euró az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközből (EFSF) – ez az Európai Unió saját krízisalapja, amelyből a görög költségvetést finanszírozzák.
  2. 10,9 milliárd euró a Hellén Pénzügyi Stabilitási Alapból (HFSF). Ezt az alapot is 2010-ben hozták létre EU-s és IMF tőkéből, hogy biztosítsa a görög bankrendszer működését – banki „pufferként” beszélnek róla a szakértők.
  3. 1,85 milliárd eurót azokból a jövedelmekből, amelyeket az Európai Központi Bank 2014-ben az általa felvásárolt görög államkötvényekből keresett, az értékpapírpiaci program (Securities Market Programme – SMP) keretében. Ezt a pénzt is Klaus Regling kezeli.
  4. Nagyjából 1,75 milliárdot a 2015-ös SMP jövedelemből, amit július első hetében kellene átutalni az EFSF-be, de erre nem is kerül sor, mert most leállt a program.

Ez egyébként nem úgy néz ki, hogy Görögország átküld egy mailt az IMF-nek, hogy „kösz a pénzt, de becsődöltünk, viszlát”, hanem a kölcsönadó jelez, hogy nem kapta meg a pénzét, és ezt ő csődnek veszi. És ezt az IMF meg is fogja tenni. 

(Az ábrán Görögország jelenlegi tartozásai és azok évekre bontott lejáratai látszanak 40 évre előre.)

Korábban keringtek olyan hírek, hogy az IMF szabályzata szerint még némi haladékot kaphatnak a görögök, de félreérthettek valamit. Maga a vezető, Christine Lagarde mondta, hogy

nem lesz semmiféle tili-toli a csőddel,

neki azonnal vinnie kell az elnökség elé a dolgot, ha nincs a számlájukon a törlesztőrészlet. Már csak azért is tartaniuk kell magukat a játékszabályokhoz, mert az IMF sem a saját pénzével szórakozik, hanem befizető országokéival, így például a miénkkel is. 

Az IMF nem olyan, mint én vagy te

Igen ám, de a hitelminősítők azt mondják, hogy az IMF felé nem fizetés nem számít olyan csődnek mint a többi, mondjuk mintha az olvasónak nem fizetnék vissza a görög állampapírját.

Hanem egy különleges, nem teljes csődesemények, amiről még nem tudjuk teljesen, hogy mit fog okozni. Nagyjából az az állítás, hogy attól még, hogy az IMF-et és az EKB-t külön kell kezelni, ha nekik nem fizet valaki, attól még a többi szereplőnek fizethet, szóval nem tekintik azonosnak a különböző hitelezőketA kölcsön messze legnagyobb részét amúgy is az uniós intézmények adták.

Ez nem a bazár

Alkudozni egyáltalán nem lehet az IMF-hitelek átütemezéséről. Tavasszal ugyan próbálkoztak ezzel is a Varufakíszék, de az IMF azonnal elhajtotta őket.

Másrészt közben az IMF-et is egyre inkább támadják, hogy már így is sokkal többet engedett meg a görögöknek, mint az Európán kívüli országoknak, a Financial Times szerint. Pedig mondjuk egy afrikai országnak jellemzően sokkal több is múlik az IMF hozzáállásán, mint most a görögöknek.

Azért sok dolog következik az IMF felé történő csődből is. Görögország azonnal leszakad az IMF-ről, mármint nem kérhet tőlük több pénzt. Emellett lehet, hogy elvesztik a szavazati jogukat, de még az is, hogy kidobják őket a szervezetből. Eddig ez ugyanis az IMF történetének legnagyobb bukó projektje, ha belevesszük, hogy az IMF részéről csaknem 35 milliárd euróért már kétszer kimentették őket. 

Ami még elég problémás lesz, hogy ha így is, úgy is becsődöltek az IMF-nél, akkor meglehetősen csökkennek az ösztönzőik arra, hogy a maradék adósságukat kifizessék feléjük valaha is. Ráadásul eléggé tökön rúgják az IMF későbbi működését is, hiszen

ha egy nagy, fejlett európai ország megteheti ezt az IMF-fel, akkor a fejlődő országok gyakran rövidebb időtávon gondolkodó vezetőinek fantáziáját biztosan be fogja indítani.

A fentieket pedig már azon túl kell nézni, hogy többféle módon, de valahogy biztosan átszivárog más adósságaik megítélésébe is, ha a görög kormány néha úgy dönt, hogy ennek-annak néha inkább nem fizet, mert más dolgokra akar inkább költeni.

  morganbank150630.png

A csőd másik következménye, hogy azonnal leállíthatják az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközből (EFSF) és a Sürgősségi Likviditási Segítségből (Emergency Liquidity Assistance - ELA) jövő átutalásokat az uniós pénzügyminiszterek - az előbbit kedd éjfél előtt pár perccel már meg is lépték. Utóbbi rövid távon teljesen valószínűtlen, hiszen az ELA, ami a görög bankrendszert tartja lélegeztetőgépen, az Görögország teljes összeomlását hozná rögtön. Hiába csökkent ugyanis töredékére egy esetleges görög összeomlás fertőzési veszélye más uniós országokra nézve (amit a fenti ábra mutat), azért bőven gyengítené őket is. 

Fura patthelyzet

Szóval bár teljes csőd odébb is van, a politikai kockázatok most éppenséggel óriásiak. A görög kormánypárt, a baloldali szélsőséges Sziriza álláspontja eddig elég egyszerű volt.

Ha eddig arra is játszottak, hogy az EU egy ormótlan, beszari pénzeszsák, ahol politikusok semmiképp nem engedhetik meg maguknak, hogy egy tagország káoszba fulladva összeessen, rendezetlenül félig-meddig kilépjen, bejöjjenek az oroszok, akkor most már talán elmentek a falig. De ez sem biztos.

Ha viszont sokat enged a Sziriza, azzal lényegében minden hangzatosabb jóléti választási ígéretét kidobhatja a kukába a 13. havi nyugdíjtól a komoly adósságelengedésig, ami után finoman szólva sem tűnik sétamenetnek megnyerni egy újabb választást.

Az EU-nak tényleg szörnyű lenne, ha a fentieken túl az egész eurózóna megdrágulna azzal, hogy mindenki beárazza azt is, hogy ebből ki is lehet lépni, ha baj van, pláne ha netán az egész EU-ból is kilépne végül Görögország. Arról nem is beszélve, hogy Görögország geopolitikai helyzete miatt is igen jelentős veszteség lenne a távozásuk.

Ezért jó eséllyel egy tényleges kilépést olyan fájdalmassá, elrettentővé kellene tenniük az országnak, amennyire erejükből telik. De még így is instabilabb lenne az egész unió, már csak attól is, ha félelemből lenne tag bárki is, a Deutsche Bank elemzése szerint. Pláne, hogy az EU és euró eddigi problémáira pont a szorosabb integráció tűnik egyetlen lehetséges válasznak. 

Előre a pofátlanság útján

Viszont jelentős engedményeket sem tehetnek, mert akkor az egyenlő elbánás alapján más országoknak is csak annyira pofátlannak kell lenniük, amennyire bírnak, és ömleni fog a zseton. Azaz jöhetne mondjuk az olasz Sziriza, a spanyol, a portugál, az ír, hogy ők is kérnek ingyenpénzt, szóval az egész helyzet egy nyilvánvalóan igazságtalan és fenntarthatatlan pálya felé vinne.    

Szóval a mentőcsomagról szóló választásokig valószínűleg még biztosan vár az EU. Merkel jelezte is kedden, hogy addig nem tárgyal a görögökkel újabb mentőcsomagról, amíg nincsenek túl a népszavazáson vasárnap. Mondjuk utána se tudjuk, hogy mi lesz, a németek eddig abban bíznak, hogy a görögök nem akarnak majd káoszt, és ha pontosan lesznek feltéve a kérdések, akkor úgyis megszavazzák a mentőcsomagot. Ciprasz görög miniszterelnök viszont elvileg lemond, ha az emberek az EU javaslatában bíznak. Ha nem szavazzák meg, akkor nem tudni mi jön.