Nándor
7 °C
23 °C

Európa bölcsője a halálos ágya is lesz?

Ez történt a gazdaságban az év 25. hetében

000 Par8219366
2015.07.05. 11:08
Ilyen még nem volt az IMF hetven éves történetében: egy fejlett gazdaság nem volt képes határidőre törleszteni. A teljes összeomlás, vagy az unióból való kilépés még kicsit arrébb van, de jó úton haladnak felé. Görögországban vasárnap népszavazást tartanak, a tét óriási. Vagy a kormány bukik, vagy az euró, vagy egyik sem, de akkor is nagyon fájni fog.

El kell-e fogadni azt a közös tervet, amelyet az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap június 25-én az Eurócsoport elé terjesztett?

Erre a kérdésre kell igennel, vagy nemmel válaszolnia vasárnap a görögöknek a népszavazáson. A kérdés nem csak nehézkes, valójában már több szempontból is meghaladott. Június 25 óta a nemzetközi hitelezők már újabb javaslattal álltak elő, a tárgyalások alapját képező hitelprogram pedig június 30-án kifutott - és más bajok is vannak, amiket itt szedtünk össze. Az eredménynek mégis óriási a tétje.

Szoros lesz az eredmény

A nemzetközi hitelezők, vagyis az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap közölték, vasárnapig már nem lesznek újabb tárgyalások a görög kormánnyal. Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök és Jánisz Varufakisz pénzügyminiszter kilátásba helyezte, hogy lemond, ha a szavazók támogatnák a hitelezők által követelt intézkedéseket.

A választók reggel hat és este hat óra között szavazhatnak, az érvényességéhez a választásra jogosult 9,8 millió emberből legalább 40 százalékának le kell adnia a szavazatát. A közvélemény-kutatások szerint nagyon szoros eredmény várható, egy péntek reggel közölt felmérés szerint a megkérdezettek 44,8 százaléka szavazott volna igennel, és 43,4 százalékuk nemmel.

Jön a drachma, vagy megy a kormány

És mi lesz a következménye annak, ha nem jön be a papírforma, és végül a nemek nyernek?

Minden eddiginél nagyobbra nő az esélye annak, hogy a görögök elhagyják az eurózónát, és be-, azaz visszavezetik a drachmát.

A szavazás kiemeneteleit a Royal Bank of Scotland elemzése segítségével az alábbi ábrán gyűjtöttük össze. Sokan állítják, a görög történet bárhogy is végződik, fordulópont lesz az Európai Unió és az eurózóna életében, hatásai is messze túlmutatnak a konkrét helyzeten.

gorogok
Fotó: RBS / Index

Mindenképpen fájni fog

A görögöknek tulajdonképpen két fájdalmas dolog közül kell választaniuk. Azzal, hogy szerdáig nem fizettek az IMF-nek, gyakorlatilag csődbe mentek, jelenleg szinte kizárólag az EKB-tól függ, hogy meddig tartja még lélegeztetőgépen az országot. (Arról, hogy ki hányszor ment eddig csődbe, itt írtunk.)

Ha a görögök most úgy döntenek, hogy nem hajlandóak végrehajtani a kért reformokat/megszorításokat, a külső forrásaik gyorsan el fognak apadni. Ebben az esetben pedig nem lesz más választásuk, saját pénzt kell bevezetniük, vállalva a bevezetés negatív hatásait is - a leértékelést, ami a hatalmas euró hitelállomány miatt igen fájdalmas lenne. 

De a nemzetközi szervezetek által kért reformok végrehajtása sem lenne kellemes, a görög vezetők pedig attól tartanak, hogy valójában fájdalmasabb lenne megvalósítani a javaslatokat, mint amennyi pozitívum azoktól várható. Még hosszú ideig ellehetetlenítené a gazdasági növekedést, miközben az adósság tizenöt év alatt is csak a GDP 118 százalékára csökkenne.

 

Mi is az, amit a hitelezők követelnek Görögországtól? Az erről megjelent dokumentum tíz pontban foglalta össze a szükséges lépéseket:

  1. Költségvetési többlet megcélzása. Idén a GDP egy százaléka lett volna, 2016-ban két százalék, 2017-ben 3 százalék, 2018-ban pedig 3,5 százalék.
  2. Egységes, 23 százalékos áfakulcs bevezetése július 1-től, amely a GDP egy százalékával növelte volna a bevételeket évente.
  3. Társasági adó 26-ról 28 százalékra emelése, katonai kiadások plafonjának csökkentése, tévéreklámadó bevezetése, az szja-szabályok szigorítása, a luxusadó 10-ről 13 százalékra emelése és kiterjesztése.
  4. Nyugdíjreform, kedvezmények eltörlése vagy szigorítása, amely idén a GDP 0,25-0,5 százalékával, jövőre a GDP egy százalékával növelte volna a bevételeket.
  5. Államigazgatási kiadások csökkentése,
  6. korrupció elleni harc,adószabályozás és adóhatóság reformja,
  7. a pénzügyi szektor
  8. és a munkaerőpiac átalakítása.
  9. Piaci liberalizáció, például a gáz- és árampiacon, egyes szállítási és turisztikai szolgáltatások piacán és a kompközlekedésben.
  10. Privatizáció, például a pireuszi és thesszaloniki kikötők, regionális repterek vagy az Admie villamos-energetikai cég eladása.

Merkeléknek elege van

Cipraszék pártja annak idején azért tudott választást nyerni, mert azt ígérték a görögöknek, hogy engedményeket lehet elérni a hitelezőkkel szemben, egyelőre azonban úgy tűnik, elmentek a falig, sőt már azon is túl, komolyabb engedményeket pedig még mindig nem kaptak. Ezen a ponton logikus döntés visszadobni a labdát a választóknak.

A hét érdekes fordulata volt egyébként, hogy Ciprasz kedden éjszaka egy levélben látszólag kapitulált, azt ígérte, hogy a hitelezők összes elvárását teljesíteni fogják. Az IMF-et vezető Christine Lagarde, és Angela Merkel német kancellár azonban ekkor már hallani sem akarnak a hónapok óta ide-oda táncoló Cipraszékról, a népszavazás eredményéig nem ülnek le a görög kormányfővel.

Ez már csőd, de nem a vég

Görögország a héten egyes értelmezések szerint gyakorlatilag csődbe ment, amikor az IMF-nek nem tudta visszafizetni, 1,6 milliárd eurós tartozását, még ha maga a valutaalap nem is ezt a kifejezést használja a helyzetre. Ami tény, az IMF történetében most fordul elő először olyan, hogy fejlett ország nem fizet határidőre, legutóbb hasonló Zimbabwével és Szudánnal történt. Igazán nagy bajban azonban elemzők szerint Görögország akkor lesz, ha július 20-án az EKB-nak sem fizet. Erre pedig komoly esély van.

"Sosincs vége addig, amíg tényleg végleg vége van. De most tényleg úgy fest, hogy vészesen közel a vég" - írta a görög kormány és az eurózóna között megszakadt tárgyalás után kialakult helyzetről a BBC brüsszeli tudósítója is.

Addig viszont az élet megy tovább az eddigi kerékvágásban. Egyelőre elsősorban a bankban tartott pénzhez való hozzáférés problémás, a héten ugyanis korlátozásokat vezettek be, hogy ne menekítsék ki az emberek a vagyonukat. A Moody's becslése szerint november vége óta 44 milliárd eurót vontak ki a görög bankokból a magánszektorbeli betéttulajdonosok, és a görög bankrendszer betétállománya 120 milliárd euróra csökkent.

Egyre többen elkezdték venni a tartós élelmiszereket, sűrűsödtek a tüntetések, és többfelé érezhető a feszültség. Turistaként alapvetően nem problémás nyaralni menni az országba, de igényel némi körültekintést. Egy budapesti görög járatot például már töröltek a válság miatt, és az átutalásokkal is érdemes óvatosnak lenni.

Azért tud az fájni

Az elemzők szerint a mostani görög helyzetet - amelyről egyébként a héten percről percre tudósítottunk - a piacok már jórészt beárazták. Így nem látni hatalmas pánikot a tőzsdéken sem, mégha alapvetően borús is a hangulat. Az alábbi ábrán jól látszik, hogy gyengült a forint is az euróhoz képest az elmúlt két hétben.

Képernyőfotó 2015-07-04 - 16.27.00.png

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 131,91 pontos, 0,60 százalékos csökkenéssel, 21 873,78 ponton zárt pénteken. A Mol 14 565 forintra erősödött, az OTP-részvények ára 5626 forintra a Magyar Telekom árfolyama 395 forintot ért. A Richter-papírok árfolyama 4172 forintra esett.

   23. heti záró 25. heti záró
BUX 21 471 21 873
OTP 5310 5626
Mol 14 245 14 565
Richter 4260 4172
Magyar Telekom 401 395

Európa szempontjából igazán pusztító az lenne, ha Görögország egyszer csak tényleg bemondaná az államcsődöt. Euróövezeti hitelezői ebben az esetben 317 milliárd eurót (majdnem 100 ezer milliárd forintot) veszíthetnek el. Németország 87,6, Franciaország 67,0, Olaszország 58,5, Spanyolország 40,0, Hollandia 19,0, Belgium 11,8, Ausztria 9,3, Finnország 5,9, Portugália 4,4, Szlovákia 2,9, Írország 2,6, Szlovénia pedig 1,6 milliárd eurót veszíthet a görög államcsődön.

Hogy melyik szervezetnek mennyivel tartoznak, és milyen ütemben kell majd törleszteniük, azt a Wall Street Journal foglalta össze egy ábrán.

uu-1
Fotó: WSJ

Más is történt

Na de nem csak Görögországban, hanem nálunk is történtek izgalmas dolgok a héten, alább összefoglaljuk a legfontosabb eseményeket a magyar gazdaságból.

  • Megszabta a kormány, hány külföldi dolgozhat Magyarországon. A törvény a nem uniós állampolgárokra vonatkozik, a számot az előző évi munkaerőhiányból kalkulálják.
  • Nem lesz Tata-gyár Magyarországon. Az osztrákok elhappolták a befektetést Debrecen és Szombathely elől.
  • Elindult a mosógéptámogatási program a nyugati megyékben, néhány óra alatt azonban ki is merült a keret.
  • Leváltották a Szerencsejáték Simicskához közeli vezérét, és miniszterelnöki megbízott lett a fuvarozó nagyvállalkozó Wáberer Györgyből.
  • Lezárult a Buda-Cash vizsgálata, pénz és értékpaprírok hiányoznak a bróker cég vagyonából. Értékpapírból nem is jut minden károsultnak.
  • Megszavazták, jön a magáncsőd. Legalább félmilliós lejárt tartozás kell hozzá, és a bíróság elengedheti a tartozást is akár.
  • Egy friss felmérésből kiderül, egyre jobban utáljuk a vasárnapi zárva tartást. Miután bevezették, a nyíltan fideszesek is eléggé megutálták a nagy boltok kötelező bezárását. Lazán kapcsolódik: piaccá minősítettek egy CBA-t, így nyitva lehet vasárnap.
  • A hónap végén bezár Gattyán luxusáruháza, durván veszteséges volt az Andrássy úti Il Bacio di Stile. A következő hónapban kiárusítják a készletet.
  • Mégsem rohad el a magyar meggy. Sikeres volt a gazdák tiltakozása, többet fizetnek a felvásárlók a meggyért, bár éppen, hogy eleget.
  • Csalódott a három dohánykereskedő, hogy az NFM lesöpörte az ajánlatukat, amiben ráígértek az új dohányoligarchákra. A nyertes Sánta János Continental-elnök szerint hülyeségeket beszél a konkurencia.