Gyöngyi
9 °C
9 °C

Nagy nehezen megszülték, hogy mit akarnak a görögöktől

2015-07-12T145011Z 409751905 GF10000156994 RTRMADP 3 EUROZONE-GR
2015.07.12. 21:33
A hét elején még úgy tűnt, hogy a görögök elhagyják az eurózónát, de hétfőn mégis kaptak pénzt a görög bankok az Európai Központi Banktól és a kezdeti nehézségek után a tárgyalások is felpörögtek. Most pedig úgy tűnik, hogy közel lehet akár a hosszú távú megállapodás is, ha görög kormány szerdáig rohamtempóban elköteleződik, hogy az uniós elvárásoknak megfelelően teszik majd rendbe a legproblémásabb területeket. Ha nem lesz megállapodás, a görögök repülnek az eurózónából. Augusztustól nehéz helyzetbe kerül az Uber nálunk, viszont visszajön a Lada, és Norbi is berobbani készül az alkholmentes VBK-jával.

Pénteken a görögök olyan megszorítócsomagot tettek le az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutalap (IMF), amitől valószínűleg idegességében jó néhány Lenin-portré lezuhant a görög kormánypárt, a Sziriza pártirodáinak falairól.

Az eredetileg bemutatott 8 milliárd eurós javaslatcsomag összegéhez képest Ciprasz 13 milliárd eurós csomagot mutatott be - miközben a héten korábban még csak 12 milliárdról volt szó -, ami 2015-ben 1, 2016-ban 2, 2017-ben 3, 2018-ban pedig 3,5 százalékos elsődleges költségvetési többletet irányozna elő az országnak. Ez azt jelenti, hogy kamatterhek nélkül ekkora többletet kell kigazdálkodni a költségvetésnek, azt hogy ezt hogy tervezik elérni, itt olvashatja el.

A görög parlament szombatra virradóra már meg is szavazta a kormány javaslatcsomagjának támogatását, és Alekszisz Ciprasz miniszterelnök a megszorítócsomag elfogadása előtti elismerte, hogy az egyebek mellett nyugdíjcsökkentést és adóemelést tartalmazó javaslatcsomag távol áll pártja korábbi ígéreteitől. Viszont Ciprasz azzal indokolta a döntésüket, hogy szerinte ez az egyetlen módja annak, hogy újabb mentőhitelhez jussanak. Mindez egyébként még a pártot is eléggé megosztja, a Sziriza bal szárnya például teljesen kiakadt az újabb megszorításokon.

Az uniós pénzügyminiszterek viszont még többet akarnak a görögöktől. Leginkább az ötletek és tervek helyett azt, hogy július 15-ig kulcsfontosságú reformokat fogadjon el az athéni törvényhozás. Elsőre egy négyoldalas dokumentumot kaphattak Cipraszék, amiben a nyugdíjrendszer fenntarthatóvá tétele mellett a görög statisztikai hivatal függetlenségének megerősítésén túl mondjuk az áramszolgáltatás privatizációja is szerepel. Hozzá kell tenni, hogy ezek csak elvi hozzájárulást igényelnek egyelőre szerdáig.

Nemet mondtak, csak az nem derült ki, hogy mire

A Sziriza döntése sokakat meglepett, pénteken már ugyanazokon a tereken és utcákon gyűltek a megszorítások ellen tüntető tömegek, ahol pár nappal korábban még a népszavazáson többségbe kerülő nemeket ünnepelték, ami egyben a megszorításellenes álláspont győzelmét is jelentette.

Vagy nem azt jelentette: az azóta lemondott görög pénzügyminiszter, Janisz Varufakisz például még a népszavazás előtt elég egyértelműen kimondta, hogy a fő problémájuk igazából az volt az hitelezők korábbi javaslatával, hogy szó sem volt benne az adósság átstrukturálásáról, ami nélkül még az egyik hitelező, az IMF szerint is fenntarthatatlan a jelenlegi görög államadósság. Az EU viszont már csak az ösztönzők miatt sem akar azonnal sok adósságot elengedni, vagy elképesztően megkönnyíteni a feltételeket, hanem először legalábbis megnéznék, hogy a görögök össze tudják-e kapni az országukat néhány értékelhetőbb reformmal. Az viszont ettől függetlenül is érdekes, hogy ahhoz képest, hogy a hét elején a görögök igen közel voltak az eurózóna elhagyásához, most azért nyílt reális esély a megegyezésre is.

De nézzük meg, hogy hogyan jutottunk el ide: vasárnap éjszaka a népszavazás után eléggé kaotikusnak tűnt a helyzet. Akkor azt írtuk, két dolog határozza majd meg a görög sztori további kimenetelét:

  • az egyik, hogy az EKB ad-e pénzt az euróból egyre inkább kifogyó görög bankrendszernek,
  • a másik pedig, hogy folytatódnak-e a tárgyalások.

Az már hétfőn  kiderült, hogy az EKB folytatja a görög bankoknak nyújtott sürgősségi likviditási támogatás (ELA) folyósítását, így a görög bankok megint euróhoz jutottak, amiből a kormány nyugdíjakat, szociális segélyeket vagy az állami alkalmazottak béreit tudja finanszírozni. A tőkekorlátozások így még mindig fennállnak az országban, tehát csak bizonyos összeg alatt lehet pénzt kivenni a bankautomatákból, de amíg euró van, addig a görögök el tudják kerülni az államcsődöt.

Nálatok pattog a labda! Oké, még egy csel, aztán megy vissza!

A másik kérdés pedig az volt, hogy miután a hitelezők azzal kampányolták végig a népszavazást megelőző hetet, hogy a nemmel a görögök az eurózónából való kilépésről szavaznak, hajlandóak lesznek-e leülni majd tárgyalni egy új mentőcsomagról. Ez is viszonylag gyorsan eldőlt: kedden már össze is gyűlt az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő Eurócsoport, és kimondták a hitelezők kedvenc mondatát, amire az Eurólógus szerkesztőségének tippje alapján remek ivós játékot is lehet építeni. A mondat így hangzott:

a labda a görögök térfelén pattog!

- a görögök tárgyalódelegációja pedig nem is volt rest, már aznap ott is teremtek Brüsszelben, hogy a tárgyalóasztalhoz leülve elmondják: egyelőre nincs tervük. Amikor pedig megkérdezték tőlük, amire a ledöbbent sajtó és a hitelezők is leginkább kiváncsiak voltak, tehát hogy miért nincs új javaslatuk, rövid, de koherens érvelésre alapozott válaszuk így hangzott:

ez bonyolultabb ennél.

A görögök tehát csak a kapujuk előtt passzolgattak a pattogó labdával, ezt követően viszont azért nem kellett sokat várni, szerdára meg is érkezett a hivatalos segélykérelmük az euróövezet állandó mentőalapjának, az Európai Stabilitási Mechanizmushoz, és csütörtökön már szivárogni kezdtek a görög javaslat részletei

Hernyótól az adósságelengedésig 

Ezek voltak Ciprasz javaslatai

  • elsődleges költségvetési többlet 2015-ben 1%, 2016-ban 2%, 2017-ben 3%, 2018-ban 3,5%, azonban ezek felülvizsgálatra szorulnak, mert a helyzet sokat változott az utóbbi hónapokban
  • 23 százalékos áfakulcs az éttermekre
  • 13 százalékos kulcs a hotelekre
  • 2016 végéig megszünteti a szigetek áfakedvezményét
  • társasági adókulcs növelése 2015-ben
  • hajózási társaságokat érintő adóemelés
  • a nyugdíjasok szolidaritási támogatásának (EKAS) kivezetése 2019 decemberéig
  • luxusadó-emelés, és a tévéreklámokra való adó kivetése azonnal, kollektív szerződések rendszeréről 2015 végéig új törvényt alkotnak
  • regionális repterek és kikötők privatizációs tendereinek véghezvitelének elősegítése, kötelező érvényű ajánlatok kitűzése a kikötők privatizációjára nem később mint 2015 októbere
  • a jövedelemadót progresszívabbá teszik a szolidaritási járulék emelésével, 2016 végéig 300 millió euróval csökkentik a védelmi kiadásaikat
  • a nulldeficites záradék felfüggesztése a nyugdíjakon 2015 októberéig, amikor új nyugdíjreformot alkotnak, a GDP 1 százalékát megspórolják a nyugdíjakon 2016-ben, csökkentik a korai nyugdíjba menés lehetőségét

Péntekre pedig már meg is születt a javaslat, aminek a kidolgozásában francia szakértők is segítettek. Ezek után nem is annyira meglepő, hogy Francois Hollande francia elnök is azt nyilatkozta ma a görög kormány javaslatáról, hogy az komoly, átfogó és hiteles, miközben a németek elég szkeptikusan reagáltak a hírekre.

Schäuble német pénzügyminiszter szerint viszont messze van a szakmailag is gyenge görög javaslat az elégségestől. És még csak nem is a németek számítanak a legszigorúbb hitelezőknek: különösen a finn, a szlovák, az észt és a lett pénzügyminiszterek szorongatnák meg a görög kormányt.

Sokan nem rejtették véka alá, hogy mennyire elegük van a görög kormányból.  Peter Kažimír szlovák pénzügyminiszter például csak simán lehernyózta őket, egy lett Facebook-csoport pedig a demokrácia nevében arra szólította fel a délieket, hogy akkor a görögök osszák meg a nyugdíjaik, az adóik és a fizetéseik harmadát velük, mivel Lettországban ezek alacsonyabbak, mint Görörgországban, és a litván elnöknek sem igazán tetszett a görög javaslat.

Alapjáraton az uniós pénzügyminiszterek már nem nagyon hisznek a Cipraszéknak, bármit is  találjanak épp ki, legalábbis az olasz pénzügyminiszter szerint már a bizalom hiánya a megegyezés legfontosabb gátja.

Mások viszont épp, hogy elég megértőek a görögökkel szemben: míg Merkel például hallani sem akar az adósságátrendezésről, Donald Tusk, az Európai Tanács lengyel elnöke azt nyilatkozta, muszáj lenne valahogy átrendezni a görög adósságot, anélkül nem lehet rendezni a válságos helyzetet. Ugyanezt mondta el a héten már sokadszorra Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója is, ráadásul Angela Merkelt egy nyílt levélben Thomas Piketty, Jeffrey Sachs és három másik ismert közgazdász is arra szólította fel, hogy engedjen az álláspontján.

Ezeket semmiképp se hagyja ki, ha érdekli a görög válság

  • Tusk szerint ráadásul geopolitikai bukás is lenne a görög kilépés, ilyesmikről itt és itt olvashat bővebben.
  • Azt is összeszedtük, hogy korántsem kizárólag a görögök felelősek ezért az egész helyzetért, az eurózóna és az IMF hibáiról, és a görög államadósság kialakulásáról itt olvashat bővebben.
  • És azt is összeszedtük, hogy mi lesz, ha végül a görögök mégis kénytelenek lennének elhagyni az eurózónát.
  • De még ha meg is egyeznek, mindent boríthat, ha a világgazdaságot közben bedönti a kínai válság, ahol egy hatalmas tőzsdei pánikban épp köddé vált 2400 milliárd dollár.

Ez volt itthon, amíg mindenki a görögökre figyelt

Közben azért itthon is pörögtek az események, bár nem olyan tempóval, mint az eurózónában. Fontos személyi változások jönnek például az államigazgatásban: kiderült, hogytávozik a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, Orbán Gábor, és Varga Mihály megint belengette a NAV-elnök Vida Ildikó menesztését, ami csütörtökön Lázár János is megerősített.

Szintén a héten derült ki, hogy a balatonfenyvesi és a balatonakali CBA is nyitva tart mostanában vasárnaponként. Hogy csinálják? Úgy, hogy piaccá nyilvánították magukat: Balatonfenyvesen a CBA szobányi előcsarnokában nyitottak termelő piacot, ami konkrétan azt jelentette, hogy egy darab málnaárus árulta a portékáját.

A Nemzetgazdasági Minisztérium nem reagált harapósan az üzletek vasárnapi zárva tartásának kijátszására kitalált legújabb módszerre. A tárca szerint a boltok piaccá nyilvánítása jegyzői jogkör, amibe a kormány nem szólhat bele. Az Index által megkérdezett fideszes és KDNP-s képviselőknek pedig addig nem tetszett a dolog, amíg nem derült ki, hogy CBA-król volt szó. Az ötletet egyébként a Coop is gyorsan átvette.

Szerdán aztán jött is a CBA-közlemény, hogy kizárják a piaccá alakuló boltjaikat a franchise-ból, Lázár János elmondta, hogy nem kedveli a kormány, ha hülyének nézik, pénteken pedig már vissza is adta a piacnyitási engedélyét a balatonfenyvesi CBA.

Érdekes magyar vonatkozású gazdasági hír volt még a hétről, hogy: