Pandora, Gabriella
7 °C
14 °C

Rekordon a magyar államadósság

2015.07.15. 08:41 Módosítva: 2015-07-15 08:43:56

Soha nem látott magasságba, 25 ezer milliárd forint fölé emelkedett júliusban a költségvetés adóssága az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) adatai szerint. Az adósság most 1377 milliárd forinttal haladja meg a tavaly év végi szintet. Az emelkedés az ÁKK szerint átmeneti, az év végére a GDP-arányos adósságszint csökkenni fog - írja a Világgazdaság.

A központi költségvetés adóssága az előzetes adatok alapján 25 258,1 milliárd forintot tett ki június 10-én – olvasható az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) jelentésében.

Ilyen magas szinten még soha nem járt az adósság, 25 ezer milliárd forint fölé nem került még az állomány.

Az ÁKK megújult honlapjának nyitóképernyőjén egyébként már csak a központi alrendszer hivatalos, hó végi záróállományát és a negyedéves maastrichti mutatót közli: a május végi 24 700 milliárdos szám és a 77,2 százalékos ráta kétségtelenül szebben mutat, mint a nyári adat.

Az adósság március és május között is 400 milliárd forinttal emelkedett, júniusban az előzetes (heti) adatközlés szerint további 200-300 milliárddal nőtt, ami annyit jelent, hogy augusztus 17-én, amikor a Magyar Nemzeti Bank közli majd a hivatalos első féléves államadósság-rátát, a szám akár a 78 százalékhoz is közelebb lehet majd, mint a 77-hez. Pedig tavaly év végén a maastrichti adósságmutató 76,9 százalékon állt, és a kormánynak ezt mindenképpen csökkentenie kell az Alaptörvény értelmében.

Az ÁKK azonban nem aggódik, közlésük szerint az emelkedés átmeneti,

az adósság évközi alakulása nem befolyásolja, hogy az adósságráta az év végén a tervezett szintre csökkenjen.

A magyarázat szerint ugyanis az államadósság-kezelő a későbbi lejáratokat finanszírozza most, vagyis csupán az előre kibocsátott állampapírok miatt van növekedés. Hasonló eufemizmussal magyarázták az elemzők ugyanezt a jelenséget úgy korábban, hogy megszokott mozgás látható az adósság alakulásában, amely év közben átmenetileg emelkedik, de aztán az év végére a várt szintre mérséklődik.

Az év vége számít

Valójában miután mind az Alaptörvény, mind pedig az Európai Unió egyetlen pillanatot, a december 31-i számot figyeli, évek óta megszokott a bruttó adósság év végi csökkentése.

Ezt hol némi jegybanki árfolyam-rásegítéssel, hol a kincstári számlapénz átmeneti mérséklésével, hol pedig a kormányhoz közel álló állampapír-tulajdonosok (például a Mol) hirtelen értékpapír-értékesítésével érték el. Tavaly például látható volt, hogy az ÁKK az év végéhez közeledve kicsit visszafogta a kibocsátásokat, majd az év elején növelte azokat, így a bruttó tartozásállományt a megfelelő szintre csökkentette.

Most azonban a BKV adósságának átvállalása is rontja a mutatót: az, hogy az állam átvállalta a fővárosi közlekedési vállalattól a tartozásait, több mint 50 milliárd forinttal emelte meg az adósságot. Igaz, ebből már a kormányzat előtörlesztett: 3,7 milliárd forintot fizettek ki hivatalosan abból a pénzből, amit az államosított magán-nyugdíjpénztári nyugdíjvagyon hasznosításából kapott az ÁKK. A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap ugyan már megszűnt január 1-jén, ám korábban néhány eszközt (részvényeket) átadott a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek. Az ezek eladásából vagy osztalékából származó összeg szolgált tehát az előtörlesztésre.