További Gazdaság cikkek
- Orbán Viktor először tárgyalt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara új elnökével
- Parragh Lászlót újabb fontos pozícióból váltották le
- Hamarosan érkezik a levél, új lehetőség nyílik a lakásvásárlásra
- Így segítenek kiutat találni a bankok a hitellabirintusból, de vigyázat: nem önzetlenül teszik
- Magyar műholdakat bocsátanak fel az űrbe, és ez csak a kezdet
Az Európai Bizottság és a magyar kormány között évek óta zajlik egy feltételezett versenykorlátozó szabály miatt a vita a már 2007 óta lebonyolított útépítések kapcsán. Egészen pontosan arról van szó, hogy a közbeszerézeseinket ahhoz kötöttük az útépítéseknél, hogy legyen a közelben saját aszafaltkverő telepe a pályázóknak. Ez pedig elég versenykorlátozó, amit nekünk se kéne szeretni, de az EU már határozottan ellenzi, bővebben lásd a keretes írást.
Helyzetbe hoztak
Az ügy előzménye, hogy az Európai Bizottság 2007-ig visszamenőleg vizsgálja a magyar útépítésekre kiírt közbeszerzéseket. A szóban forgó útépítési, felújítási munkák európai uniós támogatást kaptak, amely támogatások felhasználásának ellenőrzése Brüsszel kötelező feladata. A nyáron az a pletyka is megjárta a sajtót, hogy a bírság miatt elképesztő visszamenőleges büntetőadót vetnek ki az útépítőkre.
A bizottság versenykorlátozónak minősítette az útépítések során alkalmazott azon magyar gyakorlatot, hogy a közbeszerzési kiírásban a beépítés helyétől meghatározott, pontosabban 50 kilométeren belüli távolsággal előírták az aszfaltkeverő telep meglétét. Ez elég versenykorlátozó, annyira hogy például más megyéből se nagoyn tudtak volna pályázni cégek, nem hogy külföldiek, ezért potenciálisan a kelleténél jóval drágábban építhettün kutakat EU-s pénzből.
Mi annyivel érvelünk, hogy annak az uniós szabálynak való megfelelést szolgálta, amely szerint az aszfaltot meghatározott hőmérsékleten kell előállítani, szállítani, és beépíteni. Azt nem tudni, hogy a pályázó cégek miért nem vehették meg az aszfaltot, miért kellett saját telep.
Majdnem egy évvel bizonyos uniós útépítési kifizetések megszakítása után tavaly november 13-án úgy döntött az Európai Bizottság, hogy fel is függeszti a kifizetéseket Közlekedési Operatív Programban és hét Regionális Operatív Programban és egyúttal elindítja a pénzügyi korrekciós eljárást is, írtuk korábban.
Eddig emiatt 60-90 milliárd forintos uniós büntetésről volt szó az ügyben egyébként. Korábban voltak olyan hírek, hogy ezt lealkudtuk, de ezek szerint ezek hamis információk voltak.
Most a 444 azt írja, hogy hivatalosan is leállították kedden emiatt az útépítési kifizetéseinket, Csepreghy államtitkár pedig erre azt modnta, hogy nem megyünk bele a 90 milliárdos büntetésbe, hanem bíróság elé visszük az ügyet. Itt nagyobb a kockázat, mert az uniós bíróságon már az összes vonatkozó támogatást, nagyjából 360 milliárd forintot is elbukhatunk később. Az útépítős problémáinkról itt olvashat egy átfogó cikket.