Lukács
9 °C
22 °C

Nem lennénk most Alekszis Ciprász helyében

Ez történt a gazdaság 27. hetében

2015.07.19. 17:58 Módosítva: 2015-07-19 18:48:18

Még nem tudni pontosan, hogy hogyan fog visszaemlékezni erre a hétre a politikatörténet, de hogy valahogy fog, az teljesen biztos. Azt már valószínűleg politikai szimpátiája válogatja, hogy valaki úgy beszél majd 2015 július harmadik hetéről, mint

  1. amikor végre sikerült helyre pofozni a lázadozó görög kormányt és ezzel megmenteni az eurózónát és az egész Európai Uniót, vagy
  2. amikor az Európai Unió és a Németország vezetői megpuccsoltak egy országot, és ezzel az európai integráció elveit egy uzsorás mentalitására cserélték, elkezdve ezzel szétzilálni az európai projektet.

Akárhogy is, a héten egy nagyon hosszú és már eddig is keserves konfliktus zárult le az egyik fél teljes győzelmével és a másik teljes megsemmisülésével.

Elbukott a szabadságharc

A hét eseményei igazából még az előző héten kezdődtek, Görögország, az Eurózóna tagországai és a görögök hitelezői, az IMF, az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank ugyanis vasárnap délutántól hétfő reggel kilencig tárgyaltak kisebb nagyobb megszakításokkal arról, hogy Görögország milyen feltételekkel kaphat újabb mentőcsomagot és hogyan kerülhetné el, hogy belebukjon az eddigi hiteleibe.

A dolog teljesen máshogy alakult mint arra Alekszisz Ciprasz és pártja gondolt, az EU-s megszorító javaslatról szóló egy héttel korábbi népszavazás nemhogy megerősítette a görögök pozícióját a hitelezőkkel szemben, hanem iszonyatosan felbőszítette őket, akik minden, innen-onnan még összekaparható bizalmukat elvesztették a görög kormánnyal szemben és valószínűleg azt is elhatározták, hogy példát fognak statuálni Cipraszékból.

A maratoni tárgyaláson, ahol Merkel, Donald Tusk, Jean-Claude Junker, Francois Hollande és mások néha együtt, néha pedig elváltva alkudoztak Ciprásszal, aki többször fel akart állni az asztaltól, azzal végződött, hogy a görög miniszterelnök teljesen lefeküdt az eurózóna vezetőinek. Végül sokkal, de sokkal rosszabb feltételekkel kap csak újabb mentőcsomagot Görögország, akinek tettek egy, ha nem is teljesen visszautasíthatatlan, de baromi nehezen visszautasítható ajánlatot:

vagy azonnal kilépne az eurózónából, legalább ideiglenesen, vagy elfogadják a hitelezők új feltételeit úgy, ahogy vannak.

Az első opció gyakorlatilag a görög gazdaság azonnali összeomlását jelentette volna, mert a görög bankrendszerben így is alig maradt valamennyi pénz és az a kevés is mind az EKB jóindulatától, vagyis sürgősségi ELA hiteleitől függ. Ha a görögök kiléptek volna, leállt volna a pénzáramlás hamarabb összeroppan az egész görög gazdaság, mint hogy Ciprász azt mondhatná, hogy drachma.

A második opció pedig az elmúlt 5 év durva megszorító csomagjaihoz képest is durva megszorító csomag, ami még hosszú évekig recesszióban fogja tartani Görögországot. Ciprász egy olyan megállapodásra írta rá a nevét, ami szerint többek között:

  • meg kell emelniük a nyugdíjkorhatárt és végig kell vinniük a nyugdíjrendszer reformját
  • áfát kell emelniük, azokon a szigeteken is, amelyek eddig kivételes kedvezményeket élveztek, így például minden görögnek és turistának drágább lesz minden
  • automatikus megszorításokat biztosító törvénnyel meg kell tiltani a görög kormányoknak, hogy költségvetési hiányt csináljanak, és
  • vissza kell engedni a hitelezők állandó képviselőit az országba, akik folyamatosan felügyelik majd, hogy kormány mindent úgy csinál majd, ahogy a hitelezők azt szeretnék.

Ha ez nem lenne önmagában elég megalázó, Merkelék azt is kiverték a görögökből, hogy

50 milliárd eurónyi állami vagyont be kell dobniuk egy privatizációs alapba, ami felett részben a hitelezők rendelkeznek majd.

A befolyó összeg felét a hitelezők el is viszik majd törlesztésként, a maradék 25 milliárdnak a feléből a bankokat kell feltőkésítenie a görög kormánynak, a másik felét pedig elköltheti a növekedést segítő beruházásokra.

Cserébe ezért mit kapnak a görögök?

  • valamelyest átstrukturálják a mostani adósságukat
  • kapnak még egy 86 milliárd eurós, három éves mentőcsomagot
  • az uniós felzárkóztatási milliárdokat a többieknél előbb megkapják (és úgy fest, hogy nemzeti önrész sem kell majd)
  • 7 milliárd euró áthidaló kölcsönt is adnak az eurózóna tagjai, hogy még kibírják valahogy a mentőcsomagig
  • további komoly beruházásösztönző pénzek érkezhetnek az országba, összességében a megszorítások és a támogatások nettó egyenlege a görögök szempontjából erősen pozitív lehet.

Repül a koktél, nyílik a bank

Hétfőn még az sem volt biztos, hogy a megszorítások ellen kampányolva választást és népszavazást is nyerő Alekszisz Ciprász át tudja-e majd hajtani a megállapodást a görög parlamenten, és főként a saját pártján a szerdai határidőig, amit szintén a hitelezőktől kapott. A Sziríza központi bizottságának 201 tagjából 109-en alá is írtak egy petíciót, amiben arra kérik párttársaikat, hogy ne fogadják el a korábbinál sokkal durvább ajánlatot, Ciprász pedig azzal fenyegette az övéit, hogy ha nem szavaznak igennel, akkor lemond.

A hitelezők csomagját végül az ellenzéki pártok és a Sziríza egy részének szavazataival, 229 igen, 64 nem és 9 tartózkodás mellett elfogadta a törvényhozás, így jöhet a következő pár szűk esztendő, amiben legalább euróban szegények a görögök.

Az viszont biztos, hogy Ciprász nagyon rossz politikai helyzetbe került. Az még hagyján, hogy az egészen egy héttel ez előttig pénzügyminiszterként pattogó Jánisz Varufákisz is nemmel szavazott a megállapodásra, az meg egy másik, hogy

Ciprásznak is sikerült bekerülnie azon görög miniszterelnökök közé, akik miatt autók égnek Athén belvárosában.

Merthogy a szerdai szavazással egy időben zavargások voltak a Szintagma téren, többen molotov koktélokat dobáltak, amire a rendőrség könnygázzal válaszolt, 50 embert pedig letartóztatott.

Ciprásznak viszont már lehet, hogy nem kell olyan sokáig menedzselnie ezt azt, hogy a saját szavazói és párttársai akarják átharapni a torkát, a görög belügyminiszter, Nikosz Vucisz ugyanis pénteken azt mondta, szeptemberben vagy októberben választásokat tarthatnak Görögországban. Ezen pedig vagy megerősítést kap a Sziríza, hogy végig vigye a Brüsszelből tollba mondott programját, vagy választanak valaki mást, aki majd megcsinálja helyettük. Kérdés persze, hogy a kiábrándult szavazó mennyire pártolnak majd át a Szirízától a még balrább álló kommunistákhoz vagy a gyakorlatilag nyíltan náci Arany Hajnalhoz.

Akárhogy is lesz, a görögök legalább a maradék kevés pénzükhöz hozzájuthatnak majd, mert most, hogy a grexit veszélye már nem fenyeget és az EKB is 900 millió euróra emelte a sürgősségi hitelek összegét, így hétfőn valószínűleg kinyitnak a bankok.

Mindeközben Magyarországon

Ugyan dúl a nyár és a görögök hattyúdalára figyel a világ, azért Magyarországon is történik pár érdekes dolog, például, hogy

a Közgépet három évre minden közbeszerzésből kizártak.

Az egykori orbánszobatárs és fideszpénztárnok, a Gecigate óta viszont ellenséggé változott Simicska cége nagyrészt a közbeszerzéseknek hála hízott akkorára, amekkora, így elég rosszul érintheti a cégek, ha végleg kiesik a pikszisből. Márpedig pont ez történik, a Közbeszerzési Döntőbizottság adathamisítás vádjával kizárta a céget a Győr-Gönyű Országos Közforgalmú Kikötő kivitelezői munkálataira kiírt pályázatból, plusz minden másból, amin a következő három évben indult volna a cég. A Közgép szerint ők csak továbbítottak adatokat, amiket a hajók tulajdonosai küldtek nekik, tehát nem csaltak, az eljárás pedig egy csomó hazai és uniós jogszabályt sért.

A Közgép helyét a közbeszerzéseken lassan átvevő Duna Aszfalt elől viszont inkább maguk lépnek ki a pályázatokból a cégek, még ha meg is nyerik. Ez történt legalábbis az M0 déli szakaszának zajvédő falainak felújítására kiírt tendernél, amin nyolc cég indult, és elsőre megnyerte a feladatot a zajvédő falak építésére szakosodott Zajép, de egy nagyon egyszerűnek tűnő hiánypótlásnak nem tettek eleget, ezért kiestek a buliból. A végén egyedül a Duna Aszfalt maradt, aki érvénesen tudott pályázni, és hát meg is nyerte a bulit.

A Quaestor-botrányban is vannak fejlemények, pontosabban annyi, hogy elindul a károsultak kifizetése, de úgy, hogy azzal most már a Quaestor és a többi brókercég volt ügyfeleit is sikerült nagyon felidegesíteni.

A Buda-Cash és a Hungária ügyfelei már eddig is elégedetlenkedtek, amiért a Quaestor ügyfelek kártalanítására külön törvényt hoztak, amit a Buda-Cash károsultjai meg is támadtak az Alkotmánybíróságon. Na emiatt most úgy néz ki, hogy a quaestoros is csak 6 millió forintig kapnak kártalanítást a törvényben beígért 30 millió helyett, legalábbis addig, amíg az AB el nem dönti, hogy tényleg baj van-e a Quaestor-törvénnyel. No emiatt most a Quaestor károsultjai fenyegetnek azzal, hogy kimennek az utcára, mert nem értik, hogy ha már hoztak rájuk egy külön törvényt, akkor miért nem hajtják azt végre. Azt pedig, hogy hová lett a Questorban elveszett rengeteg pénz, még mindig nem lehet igazán tudni.

   26. heti záró 27. heti záró
BUX 22 064 22 490
OTP 5755 5880
Mol 14 355 14 700
Richter 4255 4326
Magyar Telekom 394 398