Orsolya
7 °C
17 °C

Nem bujkálhatnak tovább az offshore-cégek tulajdonosai

2015.07.21. 10:54

Létre kell hozni egy nyilvános, központi EU-s adatbázist, ahol meg lehet nézni a vállalkozások tényleges tulajdonosainak az adatait - többek közt ezt is megszavazta az Európai Parlament, amikor elfogadta a pénzmosással, az adóbűncselekményekkel és a terrorizmus finanszírozásával szembeni hatákonyabb fellépést szorgalmazó új irányelvet. Az új szabályokról Fajcsák Gábor nemzetközi adószakértő írt részletesebben az RSM DTM blogján.

Amúgy ahogy teltek az évek, úgy próbálták egyre jobban kiterjeszteni a tagállamok pénzügyi egységei és hatóságai között az együttműködést.

  • Az első, 91-es irányelv főleg a kábítószerrel összefüggő bűncselekményekre koncentrált.
  • A második, 2001-es irányelv már jelentősen kiterjesztette az irányelv személyi és tárgyi hatályát is.
  • A harmadik, most is hatályos irányelv foglalkozott először a terrorizmus finanszírozásával.

Ez szigorúbb ügyfél-azonosítást írt elő, illetve szabályozta, hogy milyen intézkedések szükségesek egy alacsonyabb és egy magasabb kockázató ügyletnél.

És akkor most jön a negyedik. Ennek a legfontosabb céljai:

  • Szorosabbá tennék a tagállamok pénzügyi információs egységei közötti együttműködést, hogy azonosítani és követni tudják a gyanús pénzmozgásokat.
  • Összehangolt politikát hoznának létre olyan, EU-n kívüli államokkal szemben, amelyekben nem működik igazán jó pénzmosás elleni pénzügyi rendszer.
  • Létrehoznának egy központi, uniós szintű adatbázist, amelyben a vállalatok és egyéb jogi entitások tényleges tulajdonosát kell feltüntetni. Az adatokat bankoknak, könyvvizsgálóknak, könyvelőknek, adótanácsadóknak, ügyvédeknek, közjegyzőknek, ingatlanügynököknek stb. kell az ügyfél-átvilágítás során bekérniük és jelenteniük, ha gyanús ügyleteket észlelnek.

Az adatbázis segítené az oknyomozó újságírókat is, ha valaki bizonyítja, hogy „jogos érdeke” fűződik az adatok lekéréséhez, megnézheti azokat, ehhez viszont regisztrálni és valamennyit fizetni is kell majd.