Már a horvátok szerint sem biztos, hogy Hernádi lefizette Sanadert

Hernádi Zsolt pezsgőt bonthat: a horvát alkotmánybíróság kimondta, az igazságszolgáltatás eljárási hibák sorozatát vétve, hatáskörén túlterjeszkedve, kétes bizonyítékok alapján ítélte el Ivo Sanader volt miniszterelnököt, az egész eljárást meg kell ismételni, a korábbi ítéletet pedig hatályon kívül helyezik.

Mindent vissza

Az ügy nem egyszerű. Sanadert egyebek mellett azzal vádolták, hogy Hernádi Zsolt, a Mol-vezére lefizette őt, a 10 millió eurós kenőpénzért cserébe pedig átengedte az INA menedzsmentjogait a Molnak.

A volt horvát kormányfőt aztán 2012-ben részben emiatt, részben más ügyek miatt tíz év börtönre ítélték, a büntetést a legfelsőbb bíróság tavaly nyolc és fél évre enyhítette. Sanader ügyvédei megtámadták az ítéletet a horvát alkotmánybíróságnál, amely most igazat is adott nekik, a héten kiderült: Sanader ügyét teljesen elölről kell tárgyalni.

Újra be kell hívni és meghallgatni a fontosabb tanúkat, bemutatni a bizonyítékokat, mindezt anélkül, hogy ismét belesétálnának azokba a jogi hibákba, amelyeket most az alkotmánybíróság kifogásolt. A horvát Ab döntése egyébként nem annak megítéléséről szólt, hogy történt-e vesztegetés, vagy sem, hanem hogy a perben a vádat a hatályos törvények és eljárási szabályok betartásával sikerült-e alátámasztani. Ítéletük szerint egyébként egyértelműen nem.

Per per hátán

Noha Hernádi Zsolt Sanader perében mindvégig mint a megvesztegető sejlett fel, a horvátok közvetlenül nem tudták őt beidézni, a magyar ügyészség pedig egy saját vizsgálatára hivatkozva megtagadta az idézés átadását. Ebben a perben a Mol-vezért így eleve nem ítélhették el, az alkotmánybíróság mostani döntése is csak áttételesen érinti. Ellene egy a Sanaderétől független horvát eljárás folyik.

Mindez nem jelenti azt, hogy Hernádi ne követte volna árgus szemekkel a Sanader-per fejleményeit, a horvát Ab döntése nyilvánvalóan kihatással lesz az ő ügyére is. A Mol természetesen mindvégig azt hangoztatta, Hernádi Zsolt nem fizetett le senkit, szerencséten mellékszereplő csak egy horvát belpolitikai csatában, és a bíróság függetlensége és munkamódszerei is erősen megkérdőjelezhetők.

Igazukat pedig csak megerősítve látták akkor, amikor a magyar ügyészség, majd később a bíróság egy kvázi önfeljelentés után a horváttal párhuzamos eljárásban kimondta, Hernádi Zsolt bűnössége nem állapítható meg a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján. Abban bíztak, hogy a magyar ítélet felhasználható lesz majd az azóta EU-taggá lett Horvátországban is.

A számítás egyelőre nem jött be, a magyar vizsgálatokkal a horvát hatóságok mit sem törődve nyomozást indítottak Hernádi ellen, akit, miután nem jelent meg a zágrábi bíróság előtt, feltetették még az Interpol körözési listájára is.

Ellene most kinn úgynevezett távollétes eljárásban folyik egy a Sanader perétől független vizsgálat, idővel azonban nem elképzelhetetlen, hogy a két eljárást, tekintve, hogy gyakorlatilag ugyanarról az ügyről szólnak, összevonhatják.

(Tovább bonyolítva a képet: mindezektől teljesen függetlenül folyik még két választott bírósági eljárás is a Mol és a horvát állam között, ezekben csak évek múlva várható ítélet, de a mostani alkotmánybírósági döntés ezeket nem befolyásolja.)

Pofon a horvát bíróságnak

Na de mit tartalmaz a horvát alkotmánybíróság mostani döntése? Egyrészt kimondták, hogy annak a kérdésnek a megítélése, hogy az INA menedzsmentjogainak átadása ellentétes-e a horvát nemzeti érdekekkel egész egyszerűen nem a bíróság feladata. Az ő dolguk mindössze annak megállapítása lenne, hogy történt-e bűncselekmény, vagy sem, ezt azonban egyelőre nem vizsgálták kellőképpen.

Ez azért is fontos, mert a tárgyaláson mindvégig alapvetésként kezelték, hogy a kifogásolt Mol-INA-szerződés a horvát nemzeti érdekek ellen szolgál. Ivo Sanader miniszterelnök pedig miért is adta volna rá áldását, ha nem azért, mert megvették őt kilóra? Az újrainduló tárgyaláson ezt a horvát közbeszédben már szinte evidenciaként kezelt összefüggést nem lehet majd felhasználni. Ehelyett arra kellene koncentrálniuk, hogy azt bizonyítsák, megtörtént-e a maga a vesztegetés.

Az alkotmánybíróság felhívta a figyelmet arra is, hogy Sanader nem egy személyben döntött a menedzsmentjogok átadásáról, arról valójában a kormány egésze határozott, a miniszterelnök ebben az ügyben legfeljebb a befolyását vethette latba. Semmit nem tudunk azonban arról, hogy a miniszterelnök hatott-e a kormány tagjaira, hogy igennel szavazzanak. Az alkotmánybíróság szerint nem lehet elmenni emellett a kérdés mellett, amikor az a vád, hogy Sanader az, aki "átengedte" ezeket a jogokat a Molnak kenőpénzért cserébe.

Ez nem a bíróság dolga

És bár nem mutatható ki, hogy a menedzsmentjogok átadása valóban a nemzeti érdekeket sértette, még ha így is lett volna, nem büntethet a bíróság senkit egy törvényesen meghozott, de rossz politikai döntésért, állapította meg az alkotmánybíróság.

Szintén a bíróság szereptévesztésére mutat rá a horvát alkotmánybíróság egy másik kifogása. A bíróság Ivo Sanadert, mint hivatalos személyt kezelte az ügyben, dacára annak, hogy a vonatkozó horvát törvény valamiért a miniszterelnököt nem sorolta a hivatalos személyek közé. Alighanem törvényalkotói hiba, a bíróságnak azonban nem dolga a jogakotás, vagy a hibás törvények felülírása, állapítja meg ítéletében az alkotmánybíróság.

Mi következik ezek után? Várhatóan újabb több éves tárgyalás, Hernádi ügyét pedig vagy összevonják Sanaderével, vagy nem. A Mol abban reménykedhet, hogy ha nem jön elő új, eddig nem ismert bizonyíték, és esetleg még a bíró személye is megváltozik, akkor a horvát eljárás jó eséllyel ugyanúgy végződhet, mint a magyar, nem lesznek bizonyítékok arra, hogy a Mol-vezére kenőpénzt fizetett.

Hernádi Zsolt ekkor majd lekerülhet az Interpol körözési listájáról is, újra mehet külföldre nyaralni anélkül, hogy a letartóztatástól félne. A Mol pedig mindeközben elkészítheti az összegzést, megérte-e nekik ez az egész horvát kaland az INA-val.