Kinga, Kincső
19 °C
34 °C

Négyszáz forint már a lángos, nem mosolyog Áder János

2015.08.26. 08:09
Lassan vége a nyárnak, és remélhetőleg mindenki túl van már a kötelező lángosán, és boldogan kipipálta azt a hekkel és az óriáspalacsintával együtt. De gondolkodott már azon, hogy miért kerül annyiba egy lángos, amennyibe, és hogy jó biznisz-e a lángosbiznisz? A fagyi után most mindenki kedvenc magyar junk foodjának gazdaságtanába néztünk bele.

A szocializmusban még úgy szólt a mondóka, hogy

két forint a forró lángos, éljen soká Kádár János.

Hogy a pártfőtitkárnak mennyi köze volt a lángos hőfokához vagy árához, azt nem tudni, de mindegy is, mert immár a piac láthatatlan kezébe adtuk többek között a magyar strandok kedvenc fokhagymás-sajtos-tejfölös junk foodját.

Ami amúgy meg már nem két forint, hanem inkább 300 és 700 forint között van valahol.  

Azt gondolhatnánk, hogy ennyiért eladni egy alapvetően vízből és lisztből meg kis sajtból álló terméket őrült nagy biznisz lehet, és a lángos csak egy ugyanolyan lehúzás, mint a 200 forintos fagyi. De ahogy a fagyiról is kiderült, hogy igazából nagyjából annyiért is kell eladni, amennyiért adják, a lángosban is több van, mint liszt, víz meg olaj.

Ezen a nyáron Magyarországon egy sima, fokhagymás olajjal megkent lángos is 350-500 forintba kerül, a sajt és tejföl ezen dob még 100-150, néhol 200 forintot. Aztán persze jönnek az extra feltétek, a német turistáknak szánt bolognais meg nutellás vagy a pesti hipszterekre szabott rukkolás, sült paprikás, akármilyenes. Ezek már pont annyival lesznek drágábbak, mint amennyivel a rukkola, a kecskesajt vagy akármilyen más feltétinnováció drágább, mint a sajt meg a tejföl. De mennyi pénz jön ebből, és mennyi pénz megy bele?

3 millióról indulunk

Ahogy a fagylaltosoknál, úgy a lángossütőknél is a legtöbb pénz a gépekben van, ezek jelentenek nagy befektetést, amit aztán egyenként kell visszaszedni az eladott termékkel.

Mezősi Tamás, a Kazinczy utcai Karavánban lévő lángosos üzemeltetője azt mondta nekünk, hogy egy lángossütő konyha kialakítása nagyjából 3 millió forintba kerül. Amilyen egyszerűnek tűnik egy lángos, annyira sok gép kell ahhoz, hogy egy elkészüljön. Kell hozzá:

  • dagasztógép 250-300 ezer forintért;
  • egy-két sütő, darabja úgy 100 ezer;
  • két-három hűtő, a feltétek változatosságától függően, szintén úgy 100 ezer forintért;
  • egy elszívó, hogy ne fulladjon meg a lángosos és a vendég az olajszagtól, 180-200 ezer forint;
  • pénztárgép 180 ezerért;
  • és még csöpögtetők, mosogatók, kézmosó, rozsdamentes acél pult, egyéb eszközök, hőálló kesztyűk, zárható tisztítószer-raktár, stb.

Ha a gépeink megvannak, akkor mehetünk mindenféle engedélyekért az ÁNTSZ-hez, Nébihhez, tűzoltósághoz, és fizethetünk tűzvédelmi és munkavédelmi oktatásért, csinálhatunk tűzvédelmi tervet, stb. Ezek még 100 ezer forintot levesznek a leendő lángosos számlájáról. Ezekkel a költségekkel együtt jön ki nagyjából a 3 millió forint,

és ekkor még nem sült ki egy lángos sem.

És nem is vettünk fel senkit, aki majd megcsinálja és eladja a lángost, ha csak nem mi akarjuk ezt csinálni. Egy jó helyen lévő, jól pörgő lángososnál 800-1100 forintos órabért lehet keresni Mezősi szerint, így egyéb munkaerőköltségekkel együtt a bevétel 30-35 százaléka megy a dolgozókra.

Liszt, sajt, pálmazsír, szeretet

Ha már vannak gépeink, vannak dolgozók meg engedélyek, akkor már nem sok dolog kell ahhoz, hogy legyen lángosunk, csak 

  • liszt
  • víz
  • és olaj.

Meg persze élesztő, meg egy kis só és cukor. Persze lehet menőzni és krumplis lángost csinálni, de az sem egy nagyon drága dolog, így ettől nem kerül többe a lángos sem. A legtöbb helyen viszont a fenti pár dolog az alapanyag, ami alapvetően nem túl drága: egy kiló liszt úgy 100 forint, a víz meg a csapból jön. Aztán kell még rá sajt és tejföl, ami már egy kicsit költségesebb, illetve ezzel már lehet ügyeskedni: az igényesek nem a legolcsóbb ömlesztett trappistautánzatot teszik a lángosra (aminek úgy 800-900 forint kilója), hanem gaudát vagy valami jobb minőségű sajtot, ami már inkább 1100 forint/kiló körül van.

Így összességében egy lángosnál az alapanyag költsége a bevétel nagyjából negyedét viszi el, ami amúgy egész jó, ha azt a vendéglátós ökölszabályt vesszük figyelembe, hogy egy étel beszerzési ára ne legyen több, mint az eladott étel 20-40 százaléka. 

Kell még olaj vagy pálmazsír, amiben kisül a lángos, ez utóbbi a szakértők szerint kicsit jobb, mert magasabb fokon sem ég meg benne a lángos. Ebből 800 forintba kerül egy liter, és havonta kell vagy 150 ezer forintnyi. És nagyjából ugyanennyi gáz, amivel felfűtjük a pálmazsírt. 

És akkor, ha már forró az olaj, és mehet bele a lángos, arra a tejföl és a sajt, akkor nézzük meg, mennyi lesz belőle a nyereség:

nagyjából 10 százalék, vagyis egy 400 forintos lángosból 40 forint.

Egy lángos minden 100 forintjából 25 elmegy az alapanyagokra, 30-35 a dolgozókra, kb 21 forint az áfa, a maradék meg elmegy rezsire, a bérleti díjra, a könyvelre, egyéb költségekre.

És ez a 10 százalék mire elég? Ha valaki egy jó helyen napi pár száz lángost el tud adni, akkor Mezősi szerint egy családi cég, ahol papa-mama-gyerek dolgozik, tud csinálni pár millió forint profitot egy szezonban, annyit, hogy tisztesen megéljenek belőle. De szerinte senki nem ebből fog meggazdagodni, az majdnem biztos.