Gazdasági bevándorló vagy politikai menekült? A kutató szerint teljesen mindegy

GettyImages-486176454
2015.09.02. 13:37

Miközben szerte Európában a migránsáradat miatt aggódnak, a London School of Economics tanára úgy véli, gazdasági szempontból kimondottan pozitív folyamat, hogy az elöregedő országokba friss, fiatal munkaerő érkezik.

Philippe Legrain, a téma egyik kutatója  az Alapblognak  adott interjút, amelyben úgy vélte: migránsok százezrei lesznek képesek beépülni az európai társadalmakba, ez pedig hasznot hajt majd az országoknak. Legrain egyébként nem különbözteti meg a gazdasági és a politikai migránsokat, hiszen minden bevándorlónak az a célja, hogy jobb, igazságosabb életet élhessen.

Szerinte Európa demográfiai és növekvő munkaerő-problémáira komoly és pozitív hatást fognak gyakorolni a migránsok a következő években. Legrain szerint a migránsok áradata semennyire sem veszélyezteti Európát.

„Idén eddig összesen 340 ezren kíséreltek meg engedély nélkül bejutni az 508 millió lakosú unióba. Az unióban élők 0,07 százalékáról beszélünk tehát. Másként fogalmazva: minden ezerötszáz ember között egyetlen olyan akadna, aki úgynevezett illegális bevándorló.”

Szerinte nagy nyomás nehezedik az eleve krízishelyzetben lévő Görögországra, különösképpen annak azon szigeteire, ahova az év első hét hónapjában 135 ezer migráns jutott be. „Ugyanakkor az újonnan érkezők túlnyomó többsége azonnal menne is tovább. Ezt Önök, Magyarországon is nagyon jól tudják. Magyarország nem célország” – mondta.

Az interjúalany alaptalannak tartja azt az aggodalmat, hogy az illegális bevándorlók lassíthatják a potenciális gazdasági növekedést Európában. Szerinte éppen egy ellenkező tendencia fog érvényesülni: a migránsok fogják elvégezni azokat a munkákat, amelyekre nem találni emberi erőforrásokat, egyúttal általuk több lesz az adófizető polgár. Legrain nem tekinti a menekülteket, migránsokat tehernek, ha engedik őket dolgozni.

„Vajon terhet jelentettek-e ott, ahol letelepültek azok a magyarok, akik elmenekültek hazájukból a II. világháború, majd a hidegháború alatt és után?” – vetette fel.

Szerinte Európa igényli a migránsokat. Az unió lakossága öregszik, fogy a munkaképes korúak száma, miközben kezd félelmetes növekedést mutatni a nyugdíjasok részaránya, mivel a „baby boom” generáció nyugdíjas korba ért.

Kifejezetten a gazdasági növekedés serkentését szolgálná a fiatal, keményen dolgozó, adófizető újonnan jöttek érkezése. Hozzá tudnának járulni a mindenütt (az unión belül) hatalmasra duzzadt közterhek szélesebb körű elosztásához, a jelenlegi lakosság javát szolgálva. Egyúttal ők azok, akik elvállalnák olyan kemény és egyre inkább akuttá váló hiányszakmák elvégzését, mint amilyen az idős- és beteggondozás vagy a mezőgazdasági betakarítási munka.

Rengeteg az olyan migráns, akinek eleve konvertibilis a szakképzettsége: mérnökök, egészségügyi dolgozók, informatikusok. A többiek pedig jó eséllyel vállalkoznának. Maga a kivándorlás eleve egy vállalkozáshoz hasonlítható: egy kockázatos lépés, ami csak kemény munkával fordítható jövedelmezővé.

Azok számára, akik egy kapcsolatok nélküli világba cseppennek, ez az előrejutás természetes útja. És azt se feledjük, hogy a migránsok dinamikát és diverzitást kölcsönöznek annak a társadalomnak, amelybe beépülnek. Ez új gondolatok tárházát is jelenti, amelytől alapvetően függ Európa jövője, mondta.