Elkaszálta az Ab a nyugdíjas népszavazást

Az Alkotmánybíróság (Ab) keddi döntése szerint alkotmányellenes a Kúria azon döntése, amely lehetővé tette a férfiak - nőkhöz hasonlóan - 40 év munkaviszony utáni nyugdíjazásáról szóló népszavazási kezdeményezést. Így nem lehet megtartani az erről szóló népszavazást.

Az ügyben a Kúria döntése után megkezdődött az aláírások gyűjtése, eközben azonban több magánszemély és érdekvédelmi szervezet alkotmányjogi panasszal fordult az Ab-hez, kérve a Kúria végzésének megsemmisítését. Az Ab határozatát - a részletes indokolással, különvéleményekkel és párhuzamos indokolásokkal - hivatalosan a jövő héten teszik közzé. Tekintettel azonban az ügyben folyó aláírásgyűjtésre, az Ab indokoltnak tartotta a döntésről való tájékoztatást.

Most megint a Kúria jön

Az Alkotmánybíróság döntése után a Kúriának új - az Ab döntésének megfelelő tartalmú - határozatot kell majd hoznia az ügyben, az alapján pedig az NVB ismét dönthet arról, hogy hitelesítí-e a népszavazási kérdéseket.

Idén áprilisban Bodnár József, a Vasutasok Szakszervezete ügyvivő testületének tagja magánemberként kezdeményezett népszavazást arról, hogy a nőkhöz hasonlóan a férfiak is nyugdíjba vonulhassanak 40 év munka után. A nőknek erre mintegy fél évtizede van lehetőségük.

A népszavazás kezdeményezője és a támogató szervezetek szerint sérti az esélyegyenlőséget, ha a társadalom egyik rétegének van ilyen kedvezménye, míg másoknak nincs. Ezt a diszkriminációt pedig úgy kell megszüntetni, a férfiaknak úgy kell megadni a jogosultságot, hogy közben ne sérüljön a nők 40 éves jogviszonyhoz kapcsolódó nyugdíjjogosultsága.

Az NVB áprilisban megtagadta a népszavazási kérdés hitelesítését részben azért, mert annak költségvetési kihatása lehet, részben pedig azért, mert nem egyértelmű a kérdés. A döntés ellen a kezdeményező felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához, amely június végén meghozott döntésében az NVB határozatát megváltoztatva hitelesítette a kérdést, ezzel utat nyitott a népszavazásnak.

A Kúria érvelése szerint, bár a kérdésnek valóban lehet költségvetési kihatása, ám a költségvetés alakítására eredményes népszavazás esetén is lesz lehetősége az Országgyűlésnek. Úgy ítélték meg, hogy a népszavazásra feltett kérdés nem sérti az egyértelműség követelményét.

Az alaptörvényre hivatkoztak

A népszavazás kiírásához szükséges 200 ezer aláírás összegyűjtésére 2015. július 8-a és 2015. november 5-e között lett volna lehetőség. A Kúria döntését támadó, az Ab-hez augusztus végén benyújtott alkotmányjogi panaszok szerint ugyanakkor a Kúria döntése alkotmányos alapjogokba ütközik.

Az indítványok többek között hivatkoznak az alaptörvény azon rendelkezéseire, amelyek szerint "Magyarország az esélyegyenlőség és a társadalmi felzárkózás megvalósulását külön intézkedésekkel segíti"; "Magyarország külön intézkedésekkel védi a családokat, a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket", valamint "törvény az állami nyugdíjra való jogosultság feltételeit a nők fokozott védelmének követelményére tekintettel is megállapíthatja".

Dessewffy Alice ügyvéd, az egyik alkotmányjogi panasz benyújtóinak jogi képviselője az MTI-nek korábban azt mondta, hogy a nők esetében az egyenjogúság valójában a pozitív diszkrimináción keresztül valósul meg. Éppen ezt veszélyezteti a támadott népszavazás, amely ha sikeres lesz, törvényalkotási kötelezettséget ró az Országgyűlésre. Ha pedig emiatt a nőkre és a férfiakra egységes nyugdíjszabályokat alkotnak, megszűnik a nők pozitív diszkriminációja, ráadásul, ha ezt egy változatlan költségkeret mellett teszik, akkor nyilvánvalóan csökkenni fognak a nyugdíjak. Az Ab elnöke szeptember elején döntött arról, hogy az alkotmányjogi panaszok benyújtóinak kérésére soron kívül kell eljárni az ügyben.

Megnyugodhat a Fidesz

Az Ab mostani döntése nagy győzelem a Fidesznek, az ellenzéki pártok közül ugyanis többen is nagy politikai lehetőséget láttak a dologban. A Jobbik már hónapok óta napirenden próbálta tartani a kérdést, sőt már a tavalyi kampányban is gyűjtött aláírást azért, hogy a férfiak is nyugdíjba mehessenek 40 év után.

Az MSZP szintén az igen mellé állt, Gúr Nándor, az MSZP országgyűlési képviselője sajtótájékoztatón azt mondta, a gazdaság kifehérítésével forrást lehetne találni a férfiak negyven év munkaviszony utáni nyugdíjba vonulásának bevezetéséhez, ehhez 100-150 milliárd forintra lenne szükség. Az Együtt viszont ellenezte a dolgot. Szigetvári Viktor pártelnök azt mondta, hogy "ha hülyeségeket beszélünk, abban nem leszek partner".

A Fidesz pedig olyannyira ellenzte a dolgot, hogy a nyugdíjrendszer összeomlásáról beszélt. A párt korábbi közleménye szerrint az ötlet olyan mértékű kiadásokat okozna, amely általános nyugdíjcsökkentést eredményezne, vagyis mind a mostani, mind a leendő nyugdíjasok nyugdíja csökkenne.

Szerintük ugyanis ha a nők 40 éves nyugdíjazása után ugyanerre a férfiaknak is lehetőségük lenne, a számítások szerint olyan sok dolgozó férfi esne ki a rendszerből, hogy hirtelen nagyjából 200 milliárddal csökkenne a nyugdíjkassza.