Kiszivárgott, hogy adná a kormány az állami földeket
További Gazdaság cikkek
- Szijjártó Péter: Elképesztő károkat okoznak a szankciók az európai gazdaságnak
- Tiborcz István cége lett a Posta Biztosítók többségi tulajdonosa
- Árat emel a Mohosz, fizethetnek a horgászok
- Orbán Viktor az idei év egyik legnehezebb döntését hirdette ki most
- Riadót fújt a GVH, így csapják be a magyarokat a Black Fridayen
Az LMP megszerezte és a holnapjára ki is tette azt a 24 oldalas dokumentumot, amit a Földművelésügyi Minisztérium elvileg már augusztusban elkészített a földprivatizációról. Ebben elég részletesen le van írva, hogy mennyi földet akarnak eladni, ezek nagyjából mennyiért lesznek meghirdetve, hogy mi lesz az árverések és egyéb folyamatok pontos ütemterve. Hogy mi ez az egész, arról készítettünk nemrég egy interjút Bitay Márton földekért elelős államtitkárral, azt érdemes elolvasni.
Akit az egész kormányzati anyag érdekel, az itt elolvashatja. Na, de nézzük a legfontosabb részleteket! (Frissítés: cikkünk megjelenése után a minisztérium felhívta a figyelmet, az előterjesztést még nem tárgyalta a kormány. Vagyis néhány részlet még változhat a dokumentumban foglaltakhoz képest.)
Mennyi földet akarnak eladni?
Az előterjesztés szerint összesen 378 160 hektárnyi termőföldet hirdetnek majd meg, ez összesen 50 392 földrészlet. Ebből viszont jövő februárig csak úgy 41 ezer darabra lehetne licitálni, a többinél csak később. Ez azért van, mert a maradék földnél csak 2016-17-ben lép életbe a már megkötött haszonbérleti szerződés, a bérlőknek pedig csak ez után lesz elővásárlási joga, amit kivárna a kormány. Az 50 392 birtokból
- 15 ezer darab három hektár alatti, ezeket pályázat és árverés nélkül adnák el, aki szeretné megvenni, az jelentkezik a hirdetményre, ajánlatot tesz, aztán ha az tetszik az államnak, akkor megveheti.
- 22 ezer darab van osztatlan közös tulajdonban
- 5700 hektár ültetvény
- 11 ezer hektár halastó
- a többi 3 hektár feletti birtok.
Az eladásra kínált birtokok 98 százalékát valaki már bérli, ebből 248,943 hektárt még 2010 szeptembere előtt, vagyis főként szocalisták idején adott bérbe az állam, 99 471-et az Orbán-kormány földpályázataiban osztottak ki, a maradék kicsi rész pedig vagy éppen pályáztatás alatt van, vagy megbízási szerződéssel műveli valaki.
Mennyiért akarják eladni?
A 3 hektárnál nagyobb földeknél a KSH, az Agárgazdasági Kutatóintézet és a Nemzeti Földalap földár-statisztikái alapján megyénként egységes kikiáltási árat javasol a kormány, amit aranykoronánként adott meg az előterjesztésben. A javaslat szerint innen indulna a licit:
Az értékesíteni tervezett állami földek javasolt egységes kikiáltási árai az NFA 2014. évi földpiaci adatai alapján | |
Megye | Javasolt kikiáltási ár (Ft/aranykorona) |
Baranya | 56000 |
Bács-Kiskun | 60000 |
Békés | 52000 |
Borsod-Abaúj-Zemplén | 54000 |
Csongrád | 57000 |
Fejér | 52000 |
Győr-Moson-Sopron | 52000 |
Hajdú-Bihar | 62000 |
Heves | 49000 |
Jász-Nagykun-Szolnok | 44000 |
Komárom-Esztergom | 58000 |
Nógrád | 45000 |
Pest | 52000 |
Somogy | 56000 |
Szabolcs-Szatmár-Bereg | 60000 |
Tolna | 53000 |
Vas | 50000 |
Veszprém | 47000 |
Zala | 45000 |
forrás: FM |
A 3 hektár alatti földeknél egyszerűsített értékbecsléssel állapítanák meg, hogy mennyit ér a terület, hogy ezzel se menjen el az idő és be lehessen fejezni az egész privatizációt az elég szoros határidőig.
Meddig akarják eladni?
Az előterjesztés elején az áll, hogy a területek nagy részénél 2016 december 31-ig le akarják zárni az adásvételt, a részletes bontás szerint viszont valójában ennél sokkal hamarabb le akarnák tudni a szerződéskötéseket.
A 3 hektár alatti területeknél az augusztusi jegyzésű előterjesztés szerint már október elsejétől meg kellene jelennie a hirdetményeknek a helyi és megyei lapokban és az interneten, november 30-ig pedig már adás-vételi szerződéseket kötnének, 2016 március végéig pedig már a földhivatali eljárásoknak is le kellene folyniuk.
A nagyobb földdaraboknál kicsit hosszasabb a dolog, mert itt ugye licitálni kell majd. Ezeknél
- november elsejétől kellene mennie a felhívásoknak,
- december 1.-16. között kellene regisztrálni az árverésekre,
- december 16. és jövő február 29. között lennének az árverések,
- 2016 március 1. és április 30. között adás-vételi szerződéseket kötnének a nyertesekkel,
- május 1. és június 30. között lenne a 60 napos kötelező kifüggesztés, ami alatt az elővásárlási joggal élhet az, akinek van, vagyis megveheti annyiért, amennyivel zárult a licit,
- 2016 július 1 és augusztus 30 között pedig már ki is fizetné a nyertes a vételárat és, ha rászorul, elkezdhet jelentkezni a kedvezményes hitelért, amit addigra majd kidolgoz a Magyar Fejlesztési Bank.
Hogy ez mennyire őrült tempó, azt jól jelzi, hogy az előterjesztés szerint az árverésre kijelölt kicsit több, mint 2 hónapban (amiben ugye ott van a karácsony meg az újév is)
Az árveréseket a megyeszékhelyeken tartják majd.
Az előterjesztés szerint amúgy a kormány arra számít, hogy a legtöbb földet az fogja megvenni, aki most is bérli, mert a haszonbérlőknek elővásárlási joga van. Arról viszont nincs adat az anyagban, hogy az eladásra kijelölt földek közül mennyit bérelnek cégek, akik ugye nem vehetnek földet, legfeljebb a tulajdonosaik tehetik ezt meg, ők is max 300 hektárig. A 2010 előtt kiadott földeknek pedig a nagy része ilyen, és messze ezekből van a legtöbb az eladni szándékozott földek közül.
Mennyibe fog ez kerülni?
A földeladások előtt több akadály is áll, ebből kettő olyan van, ami komolyabb költséget jelent magán az árverések megszervezésén és az adminisztratív költségeken kívül. Egyrészt ki kell fejleszteni egy Árverés-nyilvántartási Rendszert, ami egy szoftver arra, hogy az NFA fel tudja dolgozni és le tudja bonyolítani azt a rengeteg árverést, az erre beérkező regisztrációkat, kezelni a földek adatait, stb. Csak hogy mennyire nagy szükség van erre: a kormány szerint az NFA jelenleg évente 2000 árverést tud lebonyolítani, itt ugye meg majd háromhetente kell majd ennyit. Ennek a rendszernek a kidolgozása és beüzemelése a terv szerint 1,322 milliárd forintba kerül majd, és van rá három hónap. Hogy ki csinálhatja majd ezt, azt meghívásos közbeszerzéssel döntik majd el.
Egy másik komolyabb tétel, hogy az eladni tervezett földek negyedéhez tartozik olyan erdőterület, amit az NFA a törvény szerint nem adhat el. Ezeket a földeket így meg kell majd osztani az állam és a tulaj között, amihez földmérések és egyéb hatósági eljárások kellenek. Ez nagyjából 3,5-4 milliárd forintba kerül, amire jelenleg az NFA-nak nincs pénze. Ráadásul ezt is elég hamar le kellene zavarni, hogy úgy lehessen meghirdetni a földeket, hogy már nincs bennük az erdő.
Az egész értékesítési program pedig kicsit több, mint 5 milliárd forintba kerül majd, ennyibe kerül az árverések lebonyolítása, az ügyintézés jogi költségei és a szerződések megkötése.
Szintén költség, hogy a 2002-2010 között bérbe adott földet egy része után az NFA életjáradékot fizet a bérlőknek, ami 2016-ban 10,5 milliárd forint lesz, amit akkor is ki kell majd fizetne, ha amúgy bevétele már addigra nem nagyon lesz, mert nem kap bérleti díjakat.
A pénzzel viszont van egy kis bökkenő, azt ugyanis jelenleg nem költheti el akármire a kormány: a Nemzeti Földalapot életre hívó kétharmados törvény szerint csak az alap a földeladásokból szerzett pénzt csak új földek vásárlására és még pár szigorúan kötött dologra használhatja fel, nem arra, amire a kormány akarja. Hogy mire akarja, az ebből az anyagból nem derül ki, de biztos, ami biztos, az előterjesztés azt javasolja, hogy módosítsák az NFA-ról szóló törvényt.