Új közbeszerzési törvény: nem az ár a legfontosabb

A közbeszerzési törvény módosításáról döntött kedden az Országgyűlés. Az új jogszabály rövidebb eljárási határidőket és új értékelési szempontokat fogalmaz meg. A javaslatot 113 igen szavazattal, 64 nem ellenében fogadta el a parlament.

A Fidesz és a KDNP jelenlévő képviselői szavaztak igennel, az MSZP, a Jobbik, az LMP és a függetlenek elutasították Lázár János új közbeszerzési javaslatát.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban azt mondta, hogy - döntően uniós előírások alapján - teljesen új alapokra helyezik a közbeszerzés szabályait, növelve az átláthatóságot és a versenyt. 

Új értékelési útmutató

Az új törvény több ponton módosítja a jelenlegi szabályokat, az egyik legfontosabb változás az értékelési szempontokat érinti. 

Ehelyett előtérbe helyezik a munkahelyteremtést, az innovatív megoldások alkalmazását, a gazdaságfejlesztés szempontjait, minőségi alapokra helyezik a kiválasztást. Mindez azt jelenti, hogy hiába adja egy cég a legolcsóbb ajánlatokat, nem lehet biztos a sikerében. Korábban kormánypárti politikusok háttérben arról beszéltek, hogy mindezzel kiküszöbölhető, hogy egy vállalkozó, például Simicska Lajos azzal söpörje be a közbeszerzéseket, hogy mindenki alá ígér.

További változások

• A túlárazás megakadályozása érdekében a jogszabály lehetővé teszi, hogy az ajánlatkérő előre meghatározzon egy olyan összeget, amelyet fölött érvénytelenné nyilvánítja az ajánlatot.
• A hazai és az uniós forrásokra is vonatkozó módosítás rugalmasabb eljárásrendet tartalmaz. Csökkennek az ajánlattételi határidők, például a nyílt eljárásnál 40-ről 35 napra, ez elektronikus benyújtás esetén 30 napra. Kivételesen, sürgősség esetén pedig lehetőség lesz gyorsított nyílt eljárást is alkalmazni, 15 napos ajánlattételi határidővel.
• Egyszerűsített új nemzeti eljárás jön létre a szolgáltatások esetében 18 és 60 millió forint között, az építéseknél pedig 100 és 500 millió forint között. Uniós közbeszerzési eljárást kell lefolytatni 60 millió forint fölött a szolgáltatásoknál, míg az építéseknél 500 millió és 1,5 milliárd forint között nemzeti hirdetményes eljárást, e felett uniós közbeszerzést.
• Változás az is, hogy építési beruházásoknál 100, szolgáltatásoknál 18 millió forintra mérséklik azon közbeszerzések értékhatárát, amelyeknél alkalmazható lesz a négyajánlatos meghívásos eljárás.

Offshore-cégek kizárva

A törvény rögzíti a kizáró okok körét, így például az offshore szervezetek kizárására vonatkozó követelményt. Ez azt jelenti, hogy fel kell mondani a szerződést azzal a társasággal, amelyben 25 százalékot meghaladó arányt szerez a kifogásolt cég.

Új kizárási ok az, amikor az ajánlatkérő alá tudja támasztani, hogy egy cég megkísérelte jogtalanul befolyásolni a döntéshozatali folyamatot, vagy olyan bizalmas információkat igyekezett megszerezni, amelyek jogtalan előnyöket biztosítanának számára. 

Jelentősen csökken az üzleti titoknak minősülő adatok köre és a pályázók bürokratikus terhei, s gyorsul a jogorvoslati eljárás: fő szabályként továbbra is a Közbeszerzési Döntőbizottság jár el, ugyanakkor egyetlen bíróságot jelölnek meg kizárólagos illetékesként. 

Kormányzati rokonok is kizárva

A módosítás összeférhetetlenségi kérdéseket is érint: az új szabályozás szerint az államfő, a kormánytagok, a legfőbb ügyész, az Alkotmánybíróság elnöke, az Állami Számvevőszék elnöke, a Közbeszerzési Hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a Központi Statisztikai Hivatal vezetője és hozzátartozói tulajdonában álló társaságok sem tehetnek ajánlatot közbeszerzésekben.

A jogszabály november elsején lép hatályba.