Ilona
16 °C
33 °C

Jól hangzott, hogy gyors és zöld egyszerre, csak sajnos hazugság volt

GettyImages-489422002
2015.09.22. 14:55 Módosítva: 2015-09-25 13:23:33
A Volkswagen évek óta környezetbarátként árult amerikai dízelautóiról kiderült, hogy mindenkit átvertek velük: egy szoftveres trükközéssel elérték, hogy a kocsik csak a tesztek idejére kapcsolják be a szennyezést visszafogó rendszerüket. Milliárd dolláros bírság és büntetőeljárás is kilátásban van a tőzsdén is nagyot zuhant céggel szemben, a botrányba belebukhat a vezérigazgató is. Miért történt mindez, és mi lesz az amúgy is nehéz időket élő német óriáscég sorsa?

Kirobbant a Volkswagen történetének talán legnagyobb botránya: kiderült, hogy közel fél millió olyan autót dobtak az amerikai piacra, amelynek tényleges károsanyag-kibocsátása többszöröse a megengedett értéknek. Ezt úgy érték el, hogy egy apró trükköt építettek be a dízelmotor szoftverébe, ami érzékelte, hogy az autót éppen rendesen használják, vagy pedig tesztelik. A kibocsátás-csökkentő csak az utóbbi esetben kapcsolt be, így az ezzel a motorral felszerelt típusok mind szépen vizsgáztak a teszteken, viszont

forgalomban a nitrogén-oxid kibocsátásuk akár negyvenszerese is lehetett a laboratóriumi eredményeknek.

A Volkswagen 2009-ben vezette be a szóban forgó, a némileg ironikusan clean diesel névre keresztelt motortípusát, amelyet az Egyesült Államokban árult Passatokba, Jettákba, Golfokba, Bogarakba és Audi A3-asokba tettek. Ez azt jelenti, hogy 6 éve több százezer olyan autó furikázott az USA útjain, amelyek a megtévesztett szabályozók és tulajdonosok tudtán kívül rengeteg szennyező anyagot bocsátottak a levegőbe.

Ezek után nem meglepő, hogy a hülyére vett hatóságok most nagy visszavágásra készülnek: az Environmental Protection Agency autónként akár 37 500, vagyis összesen 18 milliárd dollárra (közel 5 ezer milliárd forintra) bírságolhatja a céget, ez akkora összeg, amit még egy Volkswagen-méretű óriás is megérez. 

Ezen felül még az is lehet, hogy vádat emelnek ellenük, mivel súlyosan megsértették Tiszta Levegő törvényt. És ha ez nem lenne elég lecke, a befektetők is büntetik a tisztességtelen céget: a hírre a Volkswagen-részvények hirtelen húsz százalékot vesztettek értékükből, azóta pedig még tovább zuhantak. Az egyre nagyobbra duzzadó botrány keddre odáig jutott, hogy már Angela Merkel kancellár is magyarázatot követel a cég vezetésétől. Martin Winterkorn, a cég vezérigazgatója az ügy kipattanása után minden létező fronton sajnálatát fejezi ki, és külső vizsgálatot sürget, kérdés, mire lesz ez elég. 

A következmények fényében nehéz megérteni, hogy az autógyártónál miért gondolták úgy, hogy egy ilyen húzás megérheti nekik, és hogy egyáltalán hogyan lehetséges ennyire hülyére venni egy rakás hozzáértő hatóságot és felhasználót. A  Vox összeszedte  a legfontosabb kérdéseket a botránnyal kapcsoltban: az eset rávilágít a dízelmotorokra vonatkozó szabályozás és a motorok gyakorlati lehetőségei között feszülő ellentétre, a tesztek gyengeségeire és az autókba épített számítógépekkel kapcsolatos problémákra.

Mindent nem lehet

A dízelmotorok előnye a benzinmotorokhoz képest a takarékosságuk. Ugyanannyi üzemanyaggal 30 százalékkal messzebbre jutunk, ha dízelautóban ülünk, cserébe viszont van velük egy kis probléma: a dízel elégetésekor súlyosan tüdőkárosító nitrogén-oxidokat pöfögünk a levegőbe. Kis teljesítményű motorok esetében ez még elmegy, de a nagyobbak durván meg tudják nyomni a városok légszennyezettségi mutatóit.

Vagyis választhatunk a jó teljesítmény és a viszonylagos környezetbarátság között.

Az Egyesült Államokban, ahol az emberek szeretik a nagy teljesítményű autókat, viszont a nitrogén-oxidok kibocsátása szigorúan szabályozott, éppen ezért nem is tudtak igazán betörni a piacra a dízelkocsik, egészen a közelmúltig főleg teherautók futottak ilyen motorral. De a dízeltechnológia mint minden más, fejlődik, az évek során elméletileg lehetségessé vált olyan motorok építése, amelyek alacsonyabb károsanyag-kibocsátás mellett is nagy teljesítményre képesek.

A Volkswagen clean diesel motorja elméletileg éppen ennek az új generációs, egyszerre zöldnek és erősnek mondott technológia képviselője lett volna − ha nem derül ki róla, hogy pofátlanul átvertek vele mindenkit. Úgy tűnik, a fejlettebb technológia elméleti lehetőségeinek átültetése a gyakorlatba mégsem olyan egyszerű, vagy legalábbis még nem olyan olcsó, hogy érdemes legyen piacra dobni. Szóval a német gyártó inkább az egyszerűbb utat választotta az USA dízelpiacára, és trükkösen belenyúlt a motor szoftverébe. 

Hiba a mátrixban 

A most lebukott motortípus teljesítményét és kibocsátását egy számítógép szabályozza. A rajta futó program kódjába 2009-ben csempésztek bele egy részt, amely pofonegyszerű elven működik, mégis éveken át sikerült megtéveszteni vele mindenkit. A kis program funkciója, hogy lekövesse a kormány- és pedálmozgásokat, és ennek segítségével megállapítsa, éppen tesztelik-e az autót vagy simán furikáznak vele.

A program a szennyezéskibocsátást kontroláló funkciót csak teszteléskor kapcsolja be, ilyenkor remekül működik is. A baj csak az, hogy ha hosszabb távon úgy marad, akkor pontosan azokat a hibákat hozza, amelyek miatt a régebbi típusú környezetbarátabb dízel motorok nem váltak be: a motor túlmelegszik, hamar elfárad és a kocsi kisebb távot tud megtenni ugyanannyi üzemanyaggal. Vagyis kevésbé működik felhasználóbarátan, rosszabbul gyorsul, nem olyan takarékos és nem annyira élvezetes vezetni. 

A furcsa anomáliára a Council of Clean Transportation nevű független szervezet figyelt fel még 2014-ben, mikor a San Diego-Seattle útvonalon tesztelték az autókat, és valahogy mindig az jött ki, hogy a szennyezéskibocsátásuk durván túlmegy a laboreredmények alapján várható értéken. A Passatoknál tizenöt-hússzoros, a Jettánál akár harmincötszörös nitrogén-oxid-kipöfögést mértek a teszekhez képest. Eleinte nem sejtették, hogy mi okozza a furcsaságot, és a hatóságok többször felszólították a Volkswagent, hogy nyomozza ki, miért működnek így az autói. Egy ponton túl a cég nem tudta már tovább húzni az időt, és bevallották a trükkös kód létezését.  Arra is megvan a magyarázat, hogy miért tud egy ilyen csalás éveken át rejtve maradni.

Furcsa módon pont az a szabály játszik közre ebben, amit eredetileg azért hoztak, hogy megakadályozzák az autók szoftvereinek meghekkelését.

Az autótulajdonosok pontosan ugyanabból az okból, amiért most a Volkswagen, vagyis  a vezetési élmény javításáért gyakran megpróbálták kiiktatni a károsanyag-kibocsátást és a teljesítményt visszafogó részt a programból. A kocsik kibocsátásszabályozó szoftvereit az 1998-as Digital Millenium Copyright törvény védi, vagyis a kódok titkosak és illegális bármilyen módon beléjük piszkálni. Ezt úgy a legegyszerűbb elérni, hogy hihetetlenül bonyolult kódokkal dolgoznak - csakhogy ez az, ami a független ellenőrző szervek dolgát is nagyon megnehezíti, mikor bele akarnak nézni a program működésébe. Szakértők már többször próbáltak lobbizni azért, hogy a tegyenek bele néhány kivételt a DMC-be az átláthatóság érdekében, de az autógyártók és az Environmental Protection Agency ezidáig tiltakozott ez ellen. 

Nem ez az első hasonló eset az autóiparban. Korábban többek között a Caterpillart és a Volvót is elcsípték már a teherautóik kibocsátásával való trükközés miatt. Az egész még csak nem is új fejlemény, az egyik eset 1998-ban történt, ekkor a két nagy haszonjárműgyártóról kiderült, úgy programozzák a motorokat, hogy hosszabb távokon egyre több és több káros anyagot engedjenek a levegőbe. Ezt szintén nem sikerült rövid laboratóriumi teszteken lebuktatni. 

A fenti eset és a Volkswagen mostani bukása is rávilágít az autótesztek gyenge pontjaira. Az európai szabályozók reakciója, hogy 2017-től elvárás lesz az újonnan forgalomba állított típusok közúti tesztelése is a labor mellett. Ez bizonyára megnehezíti majd a csalni vágyó gyártók dolgát, például ilyen típusú szoftvertrükközéssel a Volkswagen rögtön lebukott volna, de azért nem valószínű, hogy a gyártók eztán ne próbálnának túljárni valahogy a hatóságok eszén. 

Merre gurul tovább az autóóriás?

A botrány után kérdés az is, hogy mi lesz a Volkswagennel. A cégnek be kell szüntetnie a már folyamatban levő, clean diesel motorral ellátott modellek gyártását, és vissza kell hívnia a 482.000 érintett autóját, hogy kijavítsa a hibát a programban - kérdés, hányan lesznek azok a  tulajdonosok, akik ezt szeretnék egyáltalán, figyelembe véve a várható teljesítményromlást. A Portfolio azt írta, a Volkswagen azóta bejelentette, hogy az ügy összesen 11 millió autót érinthet világszerte és a becslések szerint a felmerülő költségek 6,5 milliárd euróra rúghatnak, és felülvizsgálják az idei évre vonatkozó profitvárakozásaikat. A következőkben Ausztráliában, Németországban, Svájcban és Dél-Koreában is vizsgálják majd a cég dízelautóit.

Ehhez jön hozzá a 18 milliárd dolláros, brutális bírság, az esetleges büntetőjogi következmények, a fogyasztók és a befektetők bizalmának elvesztése; a legújabb hírek szerint a részvényesek és a környezetvédők is beperlik a céget. A Volkswagen hiába a világ legnagyobb gyártója eladások szempontjából, az utóbbi években nem volt olyan nyereséges, mint például nagy versenytársa, a Toyota, olyan hírek is szárnyra kaptak, hogy a racionalizálás jegyében szétszedhetik a vállalatot. A Volkswagen az utóbbi időben sokat küszködött   többek között azzal , hogy megvesse a lábát Kínában és az USA-ban − ez a mostani húzás pedig éppen az amerikai piacukat fogja katasztrofálisan érinteni.

A német gyártónál a közelmúltban nagy hatalmi harcok voltak, a cég életét sokáig meghatározó legendásan keménykezű Ferdinand Piëch ki akarta rúgatni a 2007 óta vezérigazgató Martin Winterkornt. A manőver nem sikerült, végül Piëch-t fúrták ki a cégből. Winterkorn azonban úgy tűnik, már nem sokáig örülhet, a dízelbotrány minimum meg fogja gyengíteni a pozícióját, de az is lehet, hogy távoznia kell majd, hiszen kiderült, hogy vagy fogalma sincs mi folyik a cégénél, vagy tudtával folytatták évek óta a titokban környezetszennyező motorok gyártását. Winterkorn hitelességének szempontjából egyik eset sem kecsegtet sok jóval, lapértesülések szerint a vezérigazgató szerződését nem hosszabbítják meg. Helyét a Porsche első embere, Matthias Müller veheti át.