Tudta, hogy Jon Snow és Európa ugyanazzal a dilemmával küzd?

A Trónok harcához hasonlította az európai menekültválságot Tomáš Sedláček cseh "sztárközgazdász" a Portfolio bécsi CEE Financial Summit konferenciáján tartott előadásában. 

A Trónok harca könyvekben és sorozatban ismeri a Fal túloldalán élő vadak egy szervezetlenebb kultúrát képviselnek, akikkel a Hét Királyság évezredek óta harcban áll. Azonban a vadak a "mások", vagyis egyfajta zombik elől menekülnek, és a királyságba való beengedésüket kérik a Falon álló kapitánytól.

A dilemma az, hogy a beengedjék-e a menekülőket, vagy hagyják őket meghalni, de akkor belőlük is zombi válik. A gondolatmenet következtetése az, hogy a szélsőséges iszlamista terror elől menekülő, de más kultúrájú embereket nem csak morális megfontolásból lehet érdemes beengedni. Az viszont láthatóan nem megoldás, ha egyszerűen pénzt küldünk valahová.

Sedláček arról is beszélt a konferencián, hogy jelenleg nem a kapitalizmus, hanem a növekedési kapitalizmus van válságban. Szerinte négy válságon esett át megalakítása óta az eurózóna:

• a 2007-ben indult hitelválság,
• Görögország adósságválsága,
• Ukrajna,
• a menekültválság.

Egyiket sem oldották meg, de valamiképp kezelte Európa. Utóbbiról azt mondta, szemmel láthatóan nem megoldás, hogy egyszerűen pénzt küldünk valahová.

Európa ma is hasonló állapotban van, mint Amerika 2007-ben, amikor magasabb növekedés és, alacsonyabb munkanélküliség volt a cél. Az elmúlt években ennek kezelésére gyógyszert kapott a beteg a monetáris élénkítés formájában, most pedig azzal küzd, miként tud lejönni a szerről. A kontinens problémája ma a hitel hiánya, ami a bizalom, a jövőbe vetett hit hiányát is jelenti. A nulla kamatok időszak nem más, mint a jövőbe vetett hit hiánya. Nincs elégséges kereslet, a fiskális politikai eszközök, amelyek mesterségesen teremtették meg az elégséges kereslet hiányát, kifulladtak.

Tomáš Sedláček  úgy gondolja, kapitalizmus mint olyan nincs válságban, de az valós probléma, hogy a gazdaság nem növekszik, márpedig ez lenne a lényege annak a fajta kapitalizmusnak, amelyben ma élni szeretnénk. Japán példáját idézve feltette a kérdést, miért nem vagyunk elégedettek, ha egyszer a kapitalizmus elhozta azt a jólétet, ami szeretnénk, és nem hoz további növekedést? Azért, mert nem egyszerűen a kapitalizmusban, hanem a növekedési kapitalizmusban hiszünk - hívta fel a figyelmet.

  Sedláček    szerint a kapitalizmus létét nem veszélyezteti a jelenlegi helyzet, a növekedési kapitalizmusét viszont természetesen igen. Márpedig ez egy másik súlyos következményt is maga után von: azokat a társadalmi rendszereket, amelyeket a kapitalizmusra épített fel a nyugati világ, a növekedés kívánalmára épültek. Sedláček kritikusan beszélt arról a felfogásról, amely társadalmi és gazdasági rendszerünket a növekedés céljának rendeli alá.