A legirgalmasabb dolog a világon, azt hiszem, az, hogy az emberi elme képtelen kapcsolatot teremteni a különálló események között. /H.P. Lovecraft/

Bárcsak ne mentem volna el a szeánszra! Nem véletlenül akarják az emberiség titkos vezetői porrá égetni, bezúzni, lezárni, lepecsételni és örökre elhallgattatni azt a tudást, amit a "Metszett Nyelvű" elénk tárt aznap este. Nekem mégis muszáj beszámolnom, hogy gyengébb embertársaimat megóvjam attól a kozmikus gyötrelemtől, amit azóta is szenvednem kell. Megpróbálom a lehető legkevésbé felkavaróan visszaadni a történetemet, de ha mindent kihagynék, ami bizarr vagy 21. századi ésszel felfoghatatlan, akkor nem maradna semmi. Az őrült Abdul Alhazred Necronomiconja ahhoz képest kisvakondos kifestő, amilyen titkok most az életünket fenyegetik.

A Nagy Öregek

Azzal sikerült becsalogatni az Új Színház kísérleti előadására, hogy egy zenés közgazdasági estet fogok hallani Magyarország legérthetőbb közgazdászától, Bogár Lászlótól. Pontosabban ő magyarázni fog, megspékelve azzal, hogy Dörner György szaval mellé, a Hungaro együttes pedig eljátssza a Bogár által inspirált közgazdasági dalokat.

A Színház stúdiószínpadánál 30-40 idős nézővel együtt lélegzetvisszafojtva vártuk, hogy kiüljön a két hungarós gitáros, Bogár László, a múzsa, és Dörner György. Én azért is voltam különösen izgatott, mert Bogárral már volt közvetett kapcsolatunk. Egyszer ugyanis lenyúlta egy fél cikkünket hivatkozás nélkül, Dörner György pedig a jolly jokerem: Bruce Willis vagy Eddie Murphy magyar hangja tőlem még az áfa-törvényt is felolvashatja, akkor is két kézzel hadonásznék a popcornért. 

Könnyedén indult az egész, a két forma elkezdett gitározni egy dalt arról, hogy el van metszve a szájuk vagy a nyelvük, ők nem mondhatják el ezért, hogy mi van. De egy bizonyos moszat meg ott ólálkodik mindenhol. Utánuk Bogár viszont azonnal kinyitotta az elhallgatott tudás várának kapuit, és nekivágott a legszakrálisabb titkoknak.

Az ősi nép gonoszsága csak a kezdet

Nagy vonalakban onnan kell indítani mindent, hogy pár ezer éve volt a Földközi-tenger keleti szélén egy nép, akik rájöttek, hogy hogyan igázhatják le a világot. Bogár szerint három titkuk is volt, és ezeket el is árulta.

A Nép - amelyiknek Bogárék valamiért nem mondhatták ki a nevét - arra jött rá, hogy uralmuk alá kell hajtani a kereskedelmet, mert ott mozognak az áruk. Aztán a pénzt, mert ott mozognak a "szimbolikus áruk". És végül a médiát is le kell uralniuk, mert ott mozognak a szimbólumok szimbólumai.

Más típusú érveléssel is megtámogatta a tanár úr a titkokat, ugyanis elmondta, hogy ide kapcsolódóan melyik a Biblia egyik legfontosabb jelenete. Az, amikor Jézus kiűzi a kufárokat a templomból. Méghozzá azért, mert ott megjelenik mindhárom említett titok: a kereskedelem, a pénz és a média, utóbbi nélkül nem ismernénk ezt a történetet. "Az akkori Jerusalem Post" - nevetett Bogár és ebből a bóbiskolóbb nyugdíjasok is megértették, hogy most ők is nevethetnek.

Én három dolgot értettem meg: 

1. Ma nem közgazdaságtanról lesz a műsor vagy gazdaságelméletről, hanem az egész világ sorsáról.
2. Itt azonnal ki kell kapcsolni az ember immunrendszerét, nem szabad a logikai összefüggésekkel vagy pláne a közgazdaságtannal törődni. Különben ledobja az ékszíjat az ember agya. Ez költészet lesz, varázslat, egy performansz, amivel tényleg "azt fogjuk tudni kifejezni, amit a tudomány soha". Fel kell feküdni az áramlatra, és hagyni, hogy magával sodorjon kérdés nélkül minden állítás, és majd meglátjuk, hogy hova lyukadunk ki a végén, mi az legnagyobb titok, ahova el akarnak juttatni. Mellékesen erre biztatom az olvasót is, különben a formális logikával bíbelődők beleőrülhetnek. 
3. A zsidókra akartak célozni.

Bogár egyébként nehézkesebb kocsmai vitatkozó lehet, egyszerűen képtelen levinni a mondatok végén a hangsúlyt, emiatt andalító duruzsolássá áll össze a beszéde. És nem segíti a hallgatóságot olyasmivel, hogy honnan jutott eszébe az aktuális ötlete az előzőből, csak áramlik, flesselget, de azt kitartóan. Lassacskán viszont működött a mágia, a zenés est prédikációba fordult.

Eközben már ott tartott a műsor, hogy titokzatos alakok legyőztek minket, a multik pedig mindig mindenkit átvernek. Dörner ennek kapcsán utánozta kínai munkások magyar akcentusát, "van pici riz", és a cipő "nem ereteti, óccó". Dörner jár a kínai piacra, de nem haragszik a kínaikra, "nem ők tehetnek róla".

De miről? A baljós kimondatlan igazságok lassan jobban szorították a gyomromat, mint a kimondottak.

Bogárnak erről eszébe jutott, hogy az édes anyanyelvünket gyakorlatilag nem is ápoljuk, például milyen szép az, hogy az arany-erény-irány szavak ilyen hasonlóak. Ezt figyelembe kéne venni, mert nem véletlen.

Egy Bogár előadás megzenésítve. Bogár szerint Magyarország 1938-1978 közt egyfajta aranykorba került. Különösen a hetvenes éveket szereti, sokat példálózott vele.

Egy dal erejéig érintettük azt is, hogy a finnugor eredet egy hülyeség, egy vicc az egész, nem is "finnugor", hanem "finn humor". Addigra beleéltem magam, együtt nevettem velük, hogy hogy is lehetne testvérem Raikkönnen, egy szavát se értem, hahaha.  

Mind buzik leszünk, mielőtt megölnek minket, de most még kirabolnak

A nagy flesselgetés közben viszont szépen lassan egyre sötétebbé vált minden, szűkülni kezdett a tér, és ránk telepedett az elmondhatatlan, igazságtalan iszonyat. A szakrális Magyarország globális háborúktól sújtott örvénylésbe került. Ezernyi álruhában pusztítanak a titokzatos világ erői, globális fegyverrendszerrel irtanák a magyarokat. Ez eléggé megijesztett.

Vagy például ismerik a kisgömböc meséjét? A kisgömböc Bogár szerint a másság, és minél többet kap, annál követelőzőbb lesz, ezért nem szabad nekik adni a legkisebb jogot se, különben mindannyiunkat bekebelez. Hacsak nem jön a juhászlegény a bugylibicskával.

"Na, de ki lesz a juhászlegény? " - kérdezte Bogár.

Nem mondta el. Ahogy azt sem, hogy mi a bugylibicska. Pedig nekem eléggé muszáj lett volna tudnom, nem akartam volna buzivá válni, ha egy mód van rá. 

És tudják mit mondott Malthus? Hogy az éhínségtől és a háborútól egyre kevesebben lesznek az emberek. Erre mi van Nigériában? Egyre többen vannak. Pedig ott nyomor van. Tudják, hogy ez a természetellenes dolog mire hasonlít? A rákra. Igen. És ez a rákos burjánzás minket is el fog érni.

Neee!

De.

Nigériában 2100-ra 1,2 milliárdan lesznek egy Bogár által fellelt számítás szerint. Pedig ő az Economist gazdasági lapban - "magában a globalitás lapjában" - olvasta, hogy Nigériában csak nagyjából 300 millió ember fér el. Hova fog jönni az a 8-900 millió ember?  Ide akar majd betörni, hozzánk.

A gitárosok meg elénekeltek egy dalt arról, hogy barna és fekete halmazok árasztják el a hazát, szóval meg kell védenünk, vagy ilyesmi.

Körbenéztem, hogy mindenki annyira retteg-e mint én. Elveszik a dolgainkat 800 millióan, miközben erőszakkal buziskodnunk kell? Hát nem üvölt mindenki, hogy "ezt soha"? Vagy legalább, hogy mit tegyünk, mester? Segíts rajtunk, nem akarunk nyomorultul elpusztulni!

De Bogár tudta fokozni az egészen ritka szeánsszá váló eseményt. Egy másik Economist cikben egy olyan szóhasználatot látott, hogy Magyarország a fejlett országok felé katapultált a 90-es években beáramló rengeteg működő tőke miatt. Na de mikor katapultál egy pilóta? Ha vészhelyzetben van. Már a 90-es években vészhelyzet volt? Persze, 500 éve az van, azóta nyomnak el bennünket a kimondhatatlan erők. 

És tudják, mit csinál egy külföldi cég Magyarországon? Hazaviszi a profitját, nem hagyja itt nekünk, nem ám. Eleve azért jön Magyarországra, hogy hazavigyen profitot, hogy kisemmizzen, kiraboljon minket. "Nem hozam van, hanem viszem" - mondta a legérthetőbb magyar közgazdász. Pontosan 242 milliárd dollárt raboltak el illegálisan Magyarországról a rendszerváltás óta ezek az "offshore brókerek" és 360 milliárd dollárt legálisan, de feltűnt még 22 ezer milliárd dollár is, talán még azt is ellopták, mindent ellopnak a külföldiek, meg kell őrülni, miért teszik ezt velünk? Miért?! 

Ökölbe szorult kézzel és összehúzott szemöldökkel néztem végig a többieken, hogy ki jön velem megkeresni és megölni a titkos gonosz erőket vagy legalább a külföldieket. Én leszek az utolsó, aki hagyja a családját örök nyomorba és rabszolgasorba taszíttatni! Mások is igen szigorúan néztek. Az elemében lévő Bogár ki is mondta, hogy pontosan "ezt a jogos dühöt" és "haragot" akarta csiholni.

Aztán egy meglepő csavarral lezárta a szertartást azzal, hogy mindezek ellenére a legfontosabb a szeretet, és ezt a csalódott dühöt is "a negatív energiák világereje" akarja.

Hoppá. Úgy meglepődtem az utolsó titkon, hogy annyit se tudtam volna mondani, hogy halleluja. Az egyetemes szeretetenergiák áramlása kell ide, az a megoldás, de ez nem lett bővebben kifejtve.

Bogár utolsó rejtett összefüggését még érdemes megjegyezni: a hinduk szerint "ilyen kis rezgésekből" áll a világ, és van a hét csakra, amik közül a legfontosabb a szívcsakra, és a modern fizikában is már végre a húrelmélettel belátták, hogy ilyen kis rezgések vannak a világban. Eközben az a nagyon durva, hogy száz évvel ezelőtt kiről nevezték el a frekvencia, a rezgés mértékegységét?

Hertzről. A név pedig azt jelenti: szív.

Ez azért elég sok mindent megmagyaráz, gondolom.