Pandora, Gabriella
6 °C
15 °C

Főleg a Lidl szívta meg a plázastoppot

2015.11.09. 14:09

Az 1997-es, plázastopról szóló törvény értelmében Magyarországon nem lehetett 300 négyzetméternél nagyobb alapterületű üzletet vagy bevásárlóközpontot építeni. Ezt a törvény azóta módosították, így most 300 helyett 400 négyzetméter a határ. Az eredeti törvényben és az új szabályozásban is hagytak ugyanakkor egy kiskaput: 2014-ig a kereskedelemért felelős miniszter adhatott felmentést a törvény alól; 2015-től pedig a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal vezetője adhat.

A legnagyobb kereskedelmi láncok és bevásárlóközpontok tulajdonosai, illetve az őket képviselő szakmai szervezetek az elmúlt években többször is emlegették, hogy szerintük az ágazatot sújtó megszorítások, köztük a Plázastop-törvény miatt több ezer állás nem jöhetett létre. Különösen, hogy a szabályozást megelőzően a nagyobb láncok nagyon gyorsan terjeszkedtek.

A Pénzcentrum cikkéből az is kiderül, hogy

melyik cégek terjeszkedtek volna a leginkább, ha hagyták volna nekik.

2014. december 31-ig 142-szer adtak felmentést a tiltás alól. Ebben az időszakban nemzetközi áruházlánc alig kapott felmentő határozatot (egyedül az IKEA neve cseng ismerősen, amely egy XX. kerületi beruházására kapott felmentést), ezzel szemben több CBA, Coop egység is felkerült a támogatott beruházások listájára.

A 90 kérelmező nevét és a beruházás helyét is tartalmazó listából pedig kiderül, hogy a Lidl Magyarország Bt. 28; az Aldi projektcége, a Hofer Magyarország 3; a Tesco szintén 3, míg a Metro 1 esetben kapott elutasító határozatot. Mivel a Lidl áruházanként nagyjából 20 főt foglalkoztat, a Lidl 28 elutasított beruházási terve esetében nagyjából 560 olyan pozícióról beszélhetünk, amely a szabályozás miatt nem jött létre.