Luca, Ottilia
2 °C
5 °C

Kicsit több pénzünk van vásárolni

2015.11.10. 17:17

A GfK adatai szerint az idei évben Európa lakosságának mintegy 4 százalékkal nagyobb összeg állt rendelkezésére, mint egy évvel ezelőtt. A kontinens vásárlóerő-térképe továbbra is jelentős országonkénti és régiónkénti különbségeket mutat – olyannyira, hogy középmezőny gyakorlatilag nincs. Európa tíz legmódosabb országának lakossága az európai átlag mintegy másfélszereséből gazdálkodik, míg 26 ország az európai átlag alatti elkölthető jövedelemhez jutott 2015-ben - derül ki a Gfk felméréséből.

Magyarország harmadik éve tartja magát a 31. helyen.

A GfK Vásárlóerő tanulmány adatai szerint Európa 42 országának lakossága összesen 9,13 ezermilliárd euró fölött rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy egy európai lakos egy évben átlagosan 13636 euró elméletileg elkölthető jövedelemből él (szemben a legutóbb számított 13112 euróval). Ez 4,2 százalékkal több, mint 2014-ben, ami a vizsgálatban résztvevő több országban is egybeesik a reáljövedelem növekedésének arányával.

Európa szétszakadt

A tanulmányról

A vásárlóerő az adózás után egy főre jutó, rendelkezésre álló, elméletileg elkölthető jövedelmet jelenti (beleértve bármilyen állami juttatást). A GfK Vásárlóerő tanulmány megmutatja az éves egy főre jutó vásárlóerő értékét euróban, illetve index értékben. A GfK Vásárlóerő értékei megfelelnek a rendelkezésre álló nominál jövedelmi értékeknek, azaz nem követik az inflációt és a regionális árkülönbségeket sem tükrözik. A számítás alapjául a személyi jövedelemadó-bevallásból származó adatok, a társadalmi transzferekkel kapcsolatos statisztikák és a gazdasági intézetek előrejelzései szolgálnak. A totál vásárlóerő értékei azt az 4 elméletileg elkölthető jövedelmet tükrözik, amelyet a lakosság fogyasztásra, illetve a állandó havi kiadásokra fordít, úgymint lakbér, közműdíjak, jelzáloghitel, magánnyugdíj-pénztári befizetés és egészségbiztosítás, továbbá rekreáció, illetve közlekedés. A GfK a Vásárlóerő tanulmányt minden évben 42 európai országra vonatkozóan készíti el a települések és irányítószám-körzetek szintjéig. Az adatok a tanulmány valamennyi szintjével megegyező digitális térképeken is elérhetők. A GfK Európai Vásárlóerő Tanulmány információi használhatók nemzetközi értékesítés, és expanzió tervezésekor, hálózat optimalizálás és kontrolling területeken.

A lakosság által elméletileg elkölthető jövedelem mértéke azonban országonként és régiónként egyaránt jelentős különbségeket mutat. Dél- és Kelet-Európa országaiban a lakosság vásárlóereje a gazdasági válság ellenére némiképp nőtt, ám még így is komoly lemaradást tükröz Nyugat- és Észak-Európa országaihoz képest.

Olyannyira nagyok az eltérések a 42 vizsgált országot tekintve, hogy gyakorlatilag nincs középmezőny

– egyedüliként Spanyolország egy főre jutó vásárlóereje közelíti meg az európai átlagot.

Európa tíz legtehetősebb országa az európai átlag mintegy másfélszeresét költheti el egy évben, míg a leggazdagabb Liechtensteinben ez az arány az európai átlag négy és félszerese. Huszonhat ország él az európai átlag alatti összegből. Az Európa lakosságának 40 százalékát adó négy legnépesebb ország – Németország, Nagy-Britannia, Franciaország és Olaszország – a kontinens vásárlóerejének 60 százaléka fölött rendelkezik.

A válság sújtotta Görögországban a vásárlóerő jelentős mértékben csökkent, így a mediterrán országot az egyébként szintén mérséklődő vásárlóerővel rendelkező Szlovénia megelőzte. Európa sereghajtói Moldova és a katonai konfliktus által is sújtott Ukrajna, ahol az egy főre jutó vásárlóerő nem éri el a 2000 eurót sem.

Az idén legszegényebb Ukrajnában az átlagosan elkölthető jövedelem 978 euró, míg Moldovában 1214 euró. Magyarország immár harmadik éve a 31. helyen áll annak ellenére, hogy a hazai vásárlóerő európai átlagtól való eltérését mutató index kis mértékben – 37,7 százalékról 38,4 százalékra – nőtt. Az egy főre jutó nemzeti vásárlóerő a tavalyi 4949 eurót meghaladva 2015-ben 5239 euró volt.

Magyarországon belül kicsit csökkentek a különbségek

Az adatokat elemezve az látható, hogy az országon belüli – a leggazdagabb és a legszegényebb megye közötti – különbség mérséklődött annak köszönhetően, hogy a fővárosi index enyhén csökkent (128,6-ról 127,2-re) és a sereghajtó Szabolcs-Szatmár-Beregé több, mint tavaly (73,2-ről 74,1). Igaz ez a tendencia általánosságban a vásárlóerő szempontjából kettészakadt ország két felére is: a módosabb északnyugati megyék vásárlóerejének országos átlagtól való eltérése mérséklődött, míg a legszegényebb keleti megyék indexe jellemzően nőtt.

Míg Budapest indexe összességében csökkent, a kerületenkénti megoszlás a megyei tendenciákkal ellentétesen változott: a leggazdagabb kerületek (XII., II.) vásárlóerő szempontjából tovább erősödtek, ugyanakkor a főváros legkevésbé tehetős régiói (VIII., X.) tovább szegényedtek.

15%

Edith Eva Eger A döntés

3999 Ft
3400 Ft
15%

Pan-dji Vádirat

3499 Ft
2975 Ft