Annyi a kétezres évek slágerbefektetésének

Kiszállnak a befektetők a BRIC-országokból (Brazília, India, Kína, Oroszország) a gyenge gazdasági növekedés és az évek óta alulteljesítő tőzsdei hozamok miatt, írja az MTI. A BRIC-alapok nettó összvagyona 5 milliárd euróra csökkent a 2010-es 22,4 milliárdról a Thomson Reuters szerint.

A BRIC-országok szimbolikus végét jelenti az is, hogy 14 évvel azután, hogy Jim O'Neill, a Goldman Sachs pénzügyi cég befektetési bankára létrehozta a rövidítést, a Goldman október végénátszervezte a BRIC befektetési alapját, mert már hosszabb ideje csak csökkent a pénzügyi portfólió értéke.

A régió csökkenő gazdasági teljesítményét jelzi, hogy minden egyes dollár, amelyet 2009-ben 23 fejlődő ország értékpapírpiaci teljesítményét tükröző MSCI-index BRIC-részvényeket tartalmazó indexébe fektettek, 30 centet veszített értékéből, míg az átfogó MSCI-index esetében csak 15 cent volt a veszteség.

Elemzők szerint 2001-ben még volt értelme a BRIC-országokat egy kalap alá venni, az utóbbi években azonban eltérő irányba fejlődtek a gazdaságok.

A kínai, orosz és brazil tőzsdéket visszavetik a nagy, nem hatékonyan működő állami vállalatok, teljesítményük jóval elmaradt a kisebb, indonéz vagy fülöp-szigeteki tőzsdék mögött. Brazíliában és Oroszországban megálltak a gazdasági reformok, Kínában a befektetők megkérdőjelezik a pénzügyi rendszer stabilitását. Egyedül Indiában ad okot a tőzsdei helyzet bizakodásra, azonban a kormány nehezen viszi át a parlamenten a tervezett adó- és munkaügyi reformokat.

A BRIC kritikusai azzal érvelnek, hogy a koncepció csak a befektetők bevonzására kitalált marketing eszköz, a mindössze négy országba történő befektetés recept a kudarchoz. A BRIC-országok alulteljesítettek a többi feltörekvő gazdasághoz képest az utóbbi években, miközben teljesítményük is változékonyabb volt, így a többi hasonló országnál kockázatosabb befektetési terepet jelentenek.