Orbán
13 °C
23 °C

Mindenkit felzabál a belga sörpolip

sorpolipcover
2015.11.19. 14:35 Módosítva: 2015-11-19 16:34:02
A világ sörgyártásának tetemes része néhány kézben összpontosul, ráadásul a szereplők száma csökken. Most a vezető sörgyár a történelem egyik legnagyobb felvásárlására készül, megveszi a fő versenytársát. Itthon is csak a kis manufaktúrák vannak magyar kézen, a többi gyár a söróriásoké, és a hazai piacra még a világpiacnál is kevesebben gyártanak. Sördiagramokon összeszedtük, melyik márkát ki gyártja, ki mekkora szeletet hasít a tortából, hogyan harcolnak a multik az egyre divatosabb kisüzemekkel.

Nagy átalakulás készül a globális sörpiacon, a négy vezető sörgyártó közül a legnagyobb AB InBev megveszi a listán utána következő SABMillert. Ennek apropóján összegyűjtöttünk néhány érdekes tényt Magyarország és a világ sörgyártóiról.

1. A nagyüzemi sörgyártás meglepően kevés vállalat kezében van 

A világ sörpiacának kétharmadáért mostanáig három vállalat felelt: az AB InBev, a SABMiller és a Heineken. A fennmaradó részen három másik említésre méltó vállalat, a Carlsberg, a Molson Coors és az Asahi, illetve az együtt összesen 20 százalékot kitevő kisebb főzdék osztoztak.

 

A piacvezető nem túl szépen csengő neve nem azért ilyen, mert nem tudtak jobbat kitalálni: az AB InBev 7 éve létezik mai formájában, és egy csomó cég fokozatos összeolvadásából keletkezett, amit a nevükben is jeleznek. A 2008-as felvásárlás során az amerikai Anheuser-Busch sörgyárat vette meg a belga-brazil InBev, amely maga is két másik cég, az AmBev és az Interbrew összeolvadásának terméke.

A helyzet most annyiban bonyolódik, vagy más szempontból egyszerűsödik, hogy a sörmamut megvásárolja legnagyobb versenytársát, a SABMillert, amely a dél-afrikai SAB és az amerikai Miller összeolvadásával keletkezett korábban.

Így a világ sörpiacának több mint a fele az új sörpolip kezében lesz.

2. A magyar piac még ennél is kevesebb szereplős

Magyarországon 72 sörfőzéssel foglalkozó cég van bejegyezve, de

ha sörözni megyünk, akkor jó eséllyel három sörgyár termékeit isszuk:

ezek a Heineken, a Dreher és a Borsodi, illetve kisebb súllyal, de jelen van még a Pécsi Sörgyár is. A négyesfogatból három csak a neve alapján magyarnak tűnik, de igazából nem ez a helyzet.

 

A Borsodi korábban az AB InBevé volt, de aztán eladták a CVC Capital Partnersnek, ami beolvasztotta egy Starbev nevű, Közép-Kelet-Európában 9 sörgyárat üzemeltető cégbe. A Starbevet és vele a Borsodit is aztán 2012-ben megvette az amerikai Molson Coors. A Pécsi Sörgyár tulajdonosa ugyan nem szerepel a világ söróriásai között, de ez sem magyar: az üzemet a Bécs melletti Ottakringer vette meg több mint húsz éve.

A Heineken Hungária 2005-től van jelen itthon a mai formájában, ekkor vásárolta meg a többek között a Soproni Sörgyárat is tulajdonló Brau Union Hungária részvényeinek többségét. A Dreher tulajdonosa 1993 óta a SAB, majd újabban már a SABMiller, tehát a hazai gyártók közül őket érinti közvetlenül a mostani ügylet annyiban, hogy a tulajuk mostantól az AB InBev lesz. 

Érdekes, hogy bár a világ sörpiacán is nagyon kevés, és egyre kevesebb a jelentős szereplő, Magyarországon még ennél is durvább a helyzet: gyakorlatilag 95 százalékban három gyár által termelt vagy importált söröket fogyasztunk. Ez meglepő lehet annak tükrében, hogy mekkora lelkesedés övezi mostanában a kézműves söröket, de a valóságban ezek még mindig nem teszik ki a sörfogyasztás 1 százalékát sem.

3. Az új söróriás lesz a világ egyik legnagyobb napi fogyasztási cikkeket gyártó cége

Mikor lekapunk egy párszáz forintos doboz sört a boltban a polcról, akkor talán kevésbé gondolunk bele, hogy mekkora üzlet a sörgyártás. Pedig nem kis bizniszről van szó, a napi fogyasztási cikkeket gyártó cégek közül a legsikeresebbek évi 100 milliárd dollár dollár körüli árbevételt érnek el. Jelenleg egyébként a Nestlé számít a legnagyobbnak közülük, de ezt a helyzetet hamar megváltoztatja majd az AB InBev a versenytárs felvásárlásával. EBITDA-alapon számolva a két sörcég összeolvadásával keletkező gigavállalat évi 24 milliárd dollárral rendelkezik majd, amivel pont megelőzi majd a Nestlét, és ebből a szempontból a világ legnagyobb napi fogyasztási cikkeket (FMCG-termékeket) gyártó vállalata lesz. 

3

Egyébként már maga SABMiller-felvásárlás során is elképesztő összegek mozognak: az AB InBev 106 milliárd dollárért veszi meg kisebb versenytársát.

Ez lesz a történelem harmadik legnagyobb összeolvadása.

Az újonnan létrejövő cég pedig az első lesz a világon, amely gyakorlatilag totális földrajzi lefedettséggel rendelkezik, ráadásul ők uralják majd Afrikát és Ázsiát, a legdinamikusabban növekvő piacokat is. A söróriásnak márkák terén is iszonyúan széles palettája lesz, 400 különféle sört, ezen belül az amerikai piac top 10 legnépszerűbb söréből nyolcat ők fognak gyártani. Többek között a Budeweiser, a Miller, és a Stella Artois tartozik majd hozzájuk. 

4. De a nagy cégeknek is van félnivalójuk: jönnek fel a kézművesek

A magyar kézműves sörforradalom egyelőre főleg a belpesti kerületekben érezteti a hatását, és piaci részesedés tekintetében szinte elhanyagolhatóak a kis sörfőzők, de a vannak olyan helyek a világon, ahol már jelentősebbek. Az USA-ban az elmúlt öt évben a mind a kis sörfőzdék, mind a kézműves sörök eladása megduplázódott, ezen belül csak tavaly 18 százalékkal tudtak növekedni a kicsik, míg a Budweiserhez hasonló nagyipari AB InBev-sörök részesedése 50 százalékról 45 százalékra esett vissza.

A nagy gyártók persze nem nézik tétlenül a folyamatot. Változatos eszközök állnak rendelkezésre a sörmanufaktúrák ellehetetlenítésére: 

  • Saját, kvázi-kézműves márkák bevezetése. Ennek kezdeti jeleit már a hazai piacon is láthatjuk, a Dreher például idén nyáron jelentkezett egy hidegkomlós verzióval, ami egyértelműen a különlegesebb ízekre nyitott sörfogyasztókat célozza. 
  • A terjesztés irányítása. Az, hogy mit tudunk megvenni, attól függ, hogy mit gyártanak, mit terjesztenek, és végül mit árulnak az éttermekben és a boltokban. Csakhogy a három dolog egyáltalán nem független egymástól, az a nagy sörgyártók gyakran egyben terjesztők is. És mint terjesztők, előírják a velük szerződő vendéglátóhelyeknek, hogy mit árulhatnak és mit nem. A végeredmény általában az, hogy a saját termékeken kívül maximum 1-2 típusú sört tarthat a hely, ezeket sem látható helyen, és leginkább üveges verzióban. Érdekesség, hogy a fenti tevékenység ellen Magyarországon nemrégiben fellépett a GVH, és abban állapodtak meg a nagy gyártókkal, hogy 2017 végéig 20 százalékkal csökkentik a kizárólagos szerződésekkel lekötött sör forgalmát a vendéglátóhelyeken. Így itthon is több tér nyílik majd a kicsik előtt. 
  • Spórolás. A sörpiaci óriások eddig lényegében ész nélkül szórhatták a pénzt, szponzorálhattak mindenfélét, nem igazán jelentett problémát nekik a költekezés. Éppen ezért ha megszorulnak, van miből visszavágni vagy átcsoportosítani. Szakértők szerint a spórolósabb AB InBev várhatóan racionalizálásokat hajt majd végre a SABMillerben a felvásárlás után.
  • Agresszív marketingkampány a kézműves sörök ellen. Év elején az AB InBev azzal keltett kisebb felháborodást, hogy a Budweiser korábbi cukiskodó kampányát lecserélte kézműves sör-fikázásra. A reklám lényegében arra az érzésre játszik rá, ami akkor kapja el az embert, mikor meglátja, hogy fogpiszkálóból is létezik kézműves, és annyira kiakad, hogy inkább vesz egy Kőbányait. Az üzenet nagyjából ennyi: büszkék vagyunk rá, hogy nagyüzemben gyártjuk a sört már évszázadok óta, a tökös-barackos kézműves furcsaságok szürcsölését meghagyjuk a hipszter hülyegyerekeknek. 
  • És végül a felvásárlás. A reklámszpot különösen viccesen hat annak tükrében, hogy az AB InBev maga is rendelkezik egy sor "kézműves" sörmárkával, ha egy kis sörfőző népszerű lesz, megkörnyékezik őket és gyakran sikerrel fel is vásárolják. A továbbra is függetlenként nyomuló főzdék persze nem örülnek, hogy ezek továbbra is kézművesként hirdetik magukat, de mivel az eljárások elvileg megmaradnak a tulajdonosváltás után is, az AB InBev azért alkalmazza a jelzőt. 

5. És a végére néhány érdekes adat a sörivási szokásainkról

Az alkohollal foglalkozó felmérések négy nagy csoportba osztják a piákat: sör, bor és tömény és egyéb. A legtöbb alkoholt, konkrétan az összes felét égetett szeszek formájában viszi be a szervezetébe a világ népessége. A listán a második a sör 35 százalékkal, a bor csúnyán lemaradva 8 százalékot tesz ki. Ezen belül viszont hatalmas a szórás, különböző országok alkoholfogyasztási szokásai nagyon eltérőek, mint azt a lenti ábra is mutatja. Érdekes, hogy Magyarország azon kevés országok egyike, ahol a nagyon kiegyenlített az alkoholfajták fogyasztása.

Az egy főre vetített sörfogyasztásban természetesen a csehek az elsők, utánuk következnek az osztrákok és a németek.

Magyarország az aránylag előkelő huszadik helyen tanyázik

a Food Republic gyűjtése szerint, ami egy szuper interaktív ábrán meg is mutatja a top 50 sörös ország sorrendjét.

(Címlapkép illusztráció: szarvas / Index)