Ők már megnyerték a terror elleni háborút

Nagyon sok, már sajnos természetes és kiszámítható dolog történt a párizsi terrortámadás utáni: a rendőrök razziáztak, világ vezetői elítéltek és részvétet nyilvánítottak, civilek mécseseket gyújtottak, a fegyvergyártó cégek részvényárfolyamai pedig kilőttek az égbe.

Igen, a szomorú érzelmi és agresszív politikai reakciók után, amint kinyitottak a világ tőzsdéi, megjött a racionális üzleti reakció is: a tőzsdei befektetők logikusan kikövetkeztették, hogy ezek után a világ hatalmai még több rakétát és bombát akarnak majd az Iszlám Államra (vagy akárkire, aki arrafelé van) dobni, vagyis még több ilyet fognak venni a nagy fegyvergyártó vállalatoktól, amik így továbbra is nagyon jól fognak keresni, úgyhogy aki nem akar kimaradni a buliból, az most fegyver-részvényeket vesz.

• A rakétákat és többek között az F-16-os vadászrepülőket gyártó Lockheed Martin árfolyama múlthét hétfőn reggel 3,5,  
• a Tomahawk rakétákat és légvédelmi rendszereket gyártó Raytheon 4,1,
• a "legénység nélküli rendszerekben" (drónokban, tűzszerész robotokban, ilyesmikben) utazó Northorp Grumman árfolyama pedig 4,44 százalékkal emelkedett.

Európában is szálltak a fegyvergyártók, mint a rakéta, a legnagyobb francia fegyvergyártó, a Thales részvényei november 16-án 2,94 százalékkal értek többet, mint a terrortámadás előtt. 

A legnagyobb védelmi cégek részvényárfolyamai már tavaly is rekordokat döntögettek tavaly szeptemberben, amikor Obama elnök jóváhagyta az Iszlám Állam elleni légi csapásokat. és valószínűleg így lesz ez minden alkalommal, amikor valamelyik politikus bejelenti majd, hogy most aztán már tényleg nagyon lecsapunk az Iszlám Államra.

A 10 legnagyobb

A világ hadseregeit ellátni fegyverekkel és szolgáltatásokkal óriási üzlet, 2013-ban a 100 legnagyobb ezzel foglalkozó cég 402 milliárd dollárt keresett a témában talán a legtöbbet hivatkozott Stockholm International Peace Research Institute (SIPRI) adatai szerint, amibe még bele se számolták a feltörekvő kínai cégeket. 

A világ fegyvergyártása elég sokszereplős, nagyjából minden fejlettebb országnak van egy-két haditechnikai cége (Magyarországnak például ott van a Rába), de persze ezek közül nagyon kevés a globális szereplő. A legnagyobb fegyvergyártók kivétel nélkül az Egyesült Államokban vagy Nyugat-Európában vannak, de főleg Amerikában: a SIPRI összeszedte a 100 legnagyobb fegyvergyártó céget, amiből 32 amerikai, de 2013-ban ők voltak a  felelősek a fegyvereladások több mint feléért.

A fegyverkezési iparág elég fejnehéz, a 10 legnagyobb cég a globális fegyverpiac 50,3 százalékát fedi le, így nyilván az ISIS elleni offenzíván és az egész közel-keleti katyvaszon is ők keresnek a legtöbbet. A 10 legnagyobb cégből hat amerikai, egy brit, egy olasz, és egy összeurópai, az Airbus konzorcium.

A legnagyobb biznisz a háborúban a muníció, vagyis a bomba és rakétagyártás, hiszen ezek viszonylag drága eszközök, amik viszont értelemszerűen egyszer használatosak, szóval mindig kell belőlük venni újat.

A Lockheed Martin egyik legnépszerűbb terméke például a Hellfire rakéta, amiből, legalábbis az AGM-114-es típusból nagyjából 100 ezer dollárba kerül egy darab, az Egyesült Államok pedig a 2015-ös pénzügyi évben több mint 1700-at vásárolt belőle. Jövőre pedig 6000-et fog.

De nemcsak az USA vesz sokat ebből, a francia hadsereg például még november elején, a párizsi merényletek előtt jelentette be, hogy szeretne venni 200 darabot, amit nem is az ISIS ellen, hanem Maliban és Észak-Afrikában akart bevetni. Nagy Britannia is bejelentkezett nemrég 500 Hellfire-re és a kilövéséhez szükséges eszközökre, amikért összesen 80 millió dollárt fizetnének. 

Egy ilyen rakéta végzett például Dzsihadi John-al, amit egy drónról lőttek ki, amit valószínűleg egy másik cég, a General Atomic gyártott, de egyre népszerűbben a Northrop Grunmman Global Hawk drónjai is.

Jókor jött az ISIS

Amúgy a mostani feszültség nem jön rosszul a hadiiparnak, az elmúlt évek ugyanis rosszabbul mentek. Voltak ugyan olyan országok, amelyek egyre csak szórták a pénzt a fegyverekre, a világon összességében kevesebbet költöttek haditechnikára.

A csökkenés legnagyobb részéért persze az USA volt a felelős, ami többet költ a hadseregére, mint az utána következő 5 fegyverkező összesen, és ami a hadsereg iraki kivonulása és az afganisztáni helyzet elcsendesedése után, no meg az óriási államadóssága miatt elkezdte visszavágni a katonai költségvetését.

Az amerikai kormány 2013 óta folyamatosan vágta vissza a hadseregre költött pénzt, ami miatt 2014-ben például az amerikai fegyvergyártók bevételei 2,1 százalékkal visszaestek. A cégek kénytelenek voltak meghúzni a töltényövet, többet automatizálni, leépíteni embereket és általában ott spórolni, ahol lehet.

Ez viszont elég jól is ment, mert a PwC iparági összeállítása szerint míg a 12 legnagyobb fegyvergyártó bevételei 1 százalékkal estek, a profitjuk 12 százalékkal nőtt. A fentebb emlegetett Lockheed Martin profitja 24 százalékkal, egymilliárd dollárral nőtt 2014-ben.

A megszorítás mellett a fegyvergyártók azzal reagáltak az amerikai kereslet visszaesésére, hogy egyre inkább elkezdtek külföldi partnereket keresni. Persze arra, hogy valahol elkelnek majd a fegyvereik, jó eséllyel számíthattak, mert ahogy a Deloitte szakértője írja egy jelentésében,

vagyis nagyjából ilyen ütemben lehet arra is számítani, hogy az országok többet költenek a hadseregeikre. A jelentés meg is említi az ISIS közel-keleti dúlását, Oroszország kelet-ukrajnai akcióit és dél-kínai tengeren zajló folyamatos villongásokat, mint sajnálatos eseteket, amik miatt több fegyver fogyhat majd a világon. 

És tényleg: az amerikai hadiipar 2015-ben 46,6 milliárd dollárt exportált, 36 százalékkal többet, mint 2014-ben. Legújabban pedig a legjobb vásárlók az öböl menti és közel-keleti országok, amik az ISIS-fenyegetése miatt, vagy legalábbis annak az ürügyén sokkal több fegyvert vesznek, mint korábban, még olyanokat is, amiket egyértelműen nem tudnak mire használni a megbuherált Toyotákkal harcoló terroristák ellen. 

A fegyvergyártók persze nem adhatnak el annak és azt, akinek és amit akarnak, a kormányaiknak engedélyezniük kell a tranzakciókat. Ez viszont néha lassabban megy, mint szeretnék a felek, ezért például Katar és Kuvait még mindig nem kaphatta meg a Boeingtől azokat az F-15-ös és F/A-18E/F-es  vadászrepülőket , amivel Jemen vagy Szíriát bombáznák, vagy akit majd egyszer akarnak, ami miatt mindkét fél kicsit morcos az amerikai bürokratákra.

Az amerikai védelmi cégek mindenesetre már az Iszlám Állam felbukkanása előtt elkezdtek a közel-keleti országokra fókuszálni. A Boeing például már 2011-ben nyitott egy irodát Katarban, 2013-ban pedig a Lockheed Martin is követte. A legnagyobb vásárló a térségben viszont Szaúd-Arábia, ami 2014-re a világ legnagyobb fegyverimportőrévé vált, 2014-ben 17 százalékkal többet költött a hadseregére, mint egy évvel korábban. 

Hogy az ISIS színre lépése után éleződő konfliktusok hová vezetnek, arról egyelőre csak találgatni lehet. De hogy a fegyvergyártók nem jönnek ki rosszul a dologból, biztosra vehető.