Egyáltalán nem a húszéveseké a vállalkozás világa

A sikeres, évente legalább 100 millió forint árbevételt elérő magyar cégeket középkorúak alapítják és legtöbben a kereskedelemben tevékenykednek, derül ki az Opten céginformációs rendszer vizsgálatából. 

Az Opten idén ötéves vállalkozásokat vizsgált. A 2009-ben alapított több mint 41 ezer vállalkozás közül csak 2183 érte el a százmilliós küszöböt, 40 százalékuk pedig nemhogy nem volt sikeres, hanem egyenesen megszűnt. A többiek kisebb árbevétellel tevékenykednek. A nagy árbevétel persze nem minden, előfordulhat olyan is, hogy egy cég még így is veszteséget termel, de ez a fenti 2183 cégnek csak 9 százalékánál fordult elő 2014-ben.

Ezekben a társaságokban a legszembetűnőbb közös pont, hogy negyven év körüliek vezetik őket. Átlagéletkoruk 44 évre jött ki, ami némileg cáfolja azt a sztereotípiát, hogy a siker kulcsa a fiatalság és ahhoz kapcsolódó innováció. Sokkal inkább tűnik úgy, hogy az üzleti rutin számít. Ezt az is megerősíti, hogy a sikeres vállalkozások vezetőinek kevesebb mint a felének ez az első cége. 

Tevékenységi körök tekintetében nincs egyértelmű mintázat, de a legtöbben, 783-an a kereskedelem és gépjárműjavítás kategóriában lettek nagyok, ami hagyományos ágazatnak számít. Második és harmadik helyen áll az építőipar illetve a feldolgozóipar, de informatika és kommunikáció területén csak 68 cég tevékenykedik a 2183-ból. A tudásalapú gazdaság másik pillére, a szakmai, tudományos és műszaki tevékenység már jobban szerepelt, ebben az ágazatban 204 cég működik. 

A vizsgálat szerint a sikeres társaságok tulajdonosainak egyharmada nő. Ez valamelyest szemben áll a közvélekedéssel, hogy a nők kockázatviselési hajlandósága kisebb, mint a férfiaké. Az összes vállalkozást vizsgálva a cégjegyzésre jogosultak között ennél is magasabb arányban találunk nőket, de nem a vezetés csúcsain, hanem inkább a második-harmadik vonalban. A top cégeknél viszont viszont olyan nőket találunk, "akik kockáztatnak, céget alapítanak és vezetnek sikerrel, sokan közülük talán éppen azért, mert eredeti munkakörükben szembetalálták magukat az üvegplafon jelenségével” – mondja Pertics Richárd, az Opten igazgatója.