Még mindig drágul a magyar föld, de már nem veszik annyira

Az FHB idén is elkészítette termőföldindexét, amelyből kiderül, hogy a 2014-es index ismét árnövekedést mutatott, bár a 2013-as rekordemelkedést nem sikerült megismételni. Ugyanakkor az új Földforgalmi törvény tavalyi bevezetése óta erőteljesen korlátozza a földvásárlást, ezzel összefüggésben a kereslet visszaesett. 

Az árak növekedése is lassult. Míg 2014 második negyedévében még több mint 8 százalékkal emelkedtek az átlagos termőföldárak, addig a harmadik és a negyedik negyedév jóval mérsékeltebb 3,4 és 2 százalékos drágulást hozott. 

Az árak durván különböznek művelési ágak szerint: gyep-rét-legelő és a nádas kategóriákban jóval alacsonyabbak az átlagárak, mint például a szántók, gyümölcsösök és halastavak esetében. Kiemelkedik a szőlő és a kert művelési ág, ahol a legmagasabb becsült átlagárak tapasztalhatóak.

A termőföldforgalom erősen visszaesett az új Földtörvény 2014. május elsejei bevezetése óta, pedig ezt megelőzően élénk érdeklődés mutatkozott a földek iránt. A 2014-es földpiaci forgalom jelentősen elmaradt a korábbi évekétől annak ellenére, hogy az első három hónapban történt adásvételek száma magasan túlszárnyalta a többi év ugyanezen időszakát - ezt nagyrészt egyébként éppen a földtörvény magyarázza, sokan még az életbe lépése előtt siettek földet venni. A harmadik és negyedik negyedévben megdőlt az adás-vételek számának negatív rekordja.

A föld egyébként továbbra is jó befektetésnek számít, az ábrán látszik, hogy a többi befektetési fajtához képest jobban növekszik a termőföldindex. Ugyanakkor az új földtörvény óta a pusztán spekulatív  jellegű, befektetési célú tartása vesztett vonzerejéből az FHB elemzése szerint.