Sámuel, Hajna
12 °C
23 °C

Egy elmélet az Iszlám Államról, amihez mindenkinek volt egy szava

GettyImages-187756471
2015.12.06. 15:34
A tavalyi év közgazdasági slágerkönyvének szerzője, Thomas Piketty írt egy blogposztot arról, hogy a Közel-Kelet a világ egyik legegyenlőtlenebb régiója, és szerinte ennek köze van ahhoz, hogy a dzsihádisták Párizsban lövöldöznek. Az eddigi kutatások alapján viszont úgy tűnik, az egyenlőtlenség legfeljebb csak kicsit magyarázza azt, hogy miért áll valaki terroristának. De akkor mi magyarázza igazán?

"A vagyoni egyenlőtlenségek miatt erősödtek fel ennyire a közel-keleti terrorszervezetek, és így a párizsi terrortámadásokat is az egyenlőtlenségeknek köszönhetjük. Ráadásul a nyugati országok bőven benne vannak abban, hogy a Közel-Kelet ennyire egyenlőtlen lett" - ezekkel az azóta nagy port kavart gondolatokkal szállt be Thomas Piketty, 2014 közgazdasági slágerkönyvének a szerzője a párizsi terrortámadások kiváltó okairól szóló vitába.

Nagyon tömören arról van szó, hogy Piketty egy új kutatása alapján - amiről a Le Monde-ra írt blogposztot - arra jutott, hogy a Közel-Kelettel ez most a legnagyobb baj:

Tehát, hogy az általa gyűjtött adatok alapján a Közel-Kelet országaiban együttesen egyenlőtlenebbül oszlik meg a vagyon, mint a híresen egyenlőtlen Egyesült Államokban. Ráadásul nem is arról van szó, hogy a régió országain belül oszlana meg egyenlőtlenül a vagyon, hanem arról, hogy egy pár ország nagyon gazdag, míg mások eléggé szegények. Piketty korábbi kutatásai alapján pedig ha túl naggyá válik az egyenlőtlenség, akkor az politikai feszültségeket okozhat.

Az egyenlőtlenségből frusztrált terroristák lesznek

A tanulmány négy csoportra osztja az Irán és Egyiptom közötti régiót:

  • Egyiptom önmagában a régió teljes nemzeti termékének (GNP) 9 százalékát adta ki 2012-ben, miközben az ország népessége a régió népességének 27 százalékát tette ki,
  • Irán népessége a régió népességének 26 százalékát teszi ki, és a régió jövedelmének 18 százalékát tette ki,
  • a leggazdagabb régió - az Egyesült Arab Emirségekből, Szaúd-Arábiából, Katarból, Ománból, Bahreinből és Kuvaitból álló blokk, ezeket az országokat együtt "olajmonarchiáknak" hívja Piketty - a jövedelem 59 százalékát adta ki, miközben népesség csak a régió népességének kevesebb mint öt százalékát teszi ki;
  • és Egyiptomon kívül a másik legszegényebb térség pedig az Irakból, Szíriából, Libanonból, Jordániából és Jemenből álló blokk, ami a térség népességének harminc százalékát adja, de a jövedelmének csak a 16 százalékát adta ki.

A tanulmány szerint az Egyiptom és Irán közötti régióban tehát néhány olajmonarchia birtokolja a környékbeli vagyon nagy részét.

piketty.png

Ráadásul még ezen belül is kiemelkedik az Emírségek-Katar-Kuvait hármas, ami a népesség 5 százalékát teszi ki, de a jövedelem 29 százalékát birtokolja. Piketty ezek alapján arra jutott, hogy a

Közel-Kelet most a világ legegyenlőtlenebb térsége.

De ettől még nem kéne robbantgatni, nem? Persze, hogy nem, de Piketty szerint azért van itt egy pár dolog, amit érdemes tudni, ha meg akarjuk érteni a terroristák motivációit. Például, hogy az olajmonarchiákon belül egy szűk rétegnél összpontosul a helyi vagyon nagy része, miközben az országban dolgozó vendégmunkások munkavállalói jogai csaknem a rabszolgákéhoz hasonló szinten vannak.

Ez, és a nyugati országok környékbeli háborúi legitimálják a dzsihádisták számára a saját tetteiket - írja Piketty, aki egyébként nem túl koherensen csak egymás mellé teszi ezeket a tényeket, aztán kijelenti, hogy mindezek így együtt tökéletes táptalajt biztosítanak a terrorszervezetek kialakulásának és működésének.

A közgazdász szerint ráadásul ebben az egészben a katonai beavatkozásokon kívül még gazdasági szinten is nyakig benne van a Nyugat, mivel az olajmonarchiák aligha lennének ilyen gazdagok, ha a nyugati országok nem jelentenének bőséges keresletet az olajra. Emiatt, a legjobb, amit a nyugati országok tehetnek, az az, hogy igyekeznek elérni, hogy a helyi olajjövedelmekből több pénz jusson szociális célokra, különösen oktatásra.

Mi köze van a monarchiáknak az Iszlám Államhoz?

Eleinte a gazdag öböl menti országokból is sokan támogatták nyíltan saját pénzükkel az IS-t. Szaúdi, katari, kuvaiti milliomosok küldtek támogatást, de ezzel a szokásukkal az utóbbi időben fel kellett hagyniuk, vagy legalábbis titokban kellett folytatniuk, 2013-ban az USA nyomására a szaúdi kormány illegálissá tette a terrorszervezeteknek minősített csoportok támogatását.

Katarból és Kuvaitból viszont még mindig teljesen tisztán lehet milliókat küldeni az iszlamistáknak, mert ott túl sokan olyan befolyásos üzletember van, akik egyetértenek az IS céljaival, és a kormányoknak túl kockázatos politikai lépés lenne letiltani az IS finanszírozását.

Ez így túl egyszerű lenne

Piketty cikke elég nagy vitát váltott ki, és a legtöbbször azért kritizálták, mert sokak szerint teljesen felesleges egy okra visszavezetni a terrorizmus jelenségét. David Kotok, a Cumberland Market Advisors befektetési igazgatója például Indonéziát, Malajziát és Indiát hozta fel fel ellenpéldaként: ezekben az országokban is vannak muszlim közösségek, miközben elég nagyok a vagyoni egyenlőtlenségek is, mégsem lesz a muszlimokból dzsihádista.

A Princeton közgazdásza, Alan Krueger szerint is túlságosan leegyeszerűsítő, amit Piketty mond. Krueger, aki könyvet is írt a terrorizmus és a gazdaság kapcsolatáról, sokat foglalkozott azzal is, hogy miért válnak terroristává a terroristák. A kutatásai alapján arra jutott, hogy a szegény muszlimok legalább akkora eséllyel válnak terroristává, mint a gazdagabbak.

Krueger szerint ráadásul az oktatás sem számít igazán: a palesztinok között például az öngyilkos merénylők hatvan százalékának volt érettségije, miközben a teljes palesztin népességben ez az arány csak 15 százalék (Krueger még egy csomó más adattal is alátámasztotta az érveit, ezekről részletesebben ebben a cikkben olvashat). Krueger szerint a terrorizmus sokkal inkább ideológia, mint egyenlőtlenség kérdése: "a legtöbb terrorista nem annyira szegény, hogy ne lenne miért élnie.

Inkább az a helyzet, hogy annyira fontos nekik az ügy, amiért harcolnak, hogy még meghalni is hajlandóak érte

- írta.

Diktatúra nélkül nincs dzsihád

Ugyanakkor olyan kutatások is vannak, amik megerősítik Piketty érveit, vagy legalábbis arra utalnak, hogy nem lehet egyértelműen kizárni, hogy a szegénység hajlamosabbá teszi az emberek arra, hogy dzsihádistának álljanak.

A Pew Research felméréséből például az jött ki, hogy minél gazdagabb volt valaki, annál kevésbé szimpatizált Oszama bin Ladennel. Ezt viszont bonyolítja, hogy Pakisztánban, Marokkóban és Libanonban a középosztálybeliek nagyobb arányban nyilatkoztak pozitívan az iraki öngyilkos merényletekről, mint a szegényebbek.

"A számok alapján nem igaz, hogy az egyenlőtlenség önmagában megmagyarázná, hogy miért válik valaki terroristává" - mondta Paul Davis, a Rand Corporation kutatója a Washington Postnak.

Az egyenlőtlenség miatt egy csomó más esetben aggódhatunk, de a terrorizmus esetében gyenge magyarázóerővel bír.

Davis szerint ugyanakkor ha a nagy vagyoni különbségek mellett még az állam is különösen elnyomó, akkor ez így együtt már jobban magyarázza a terrorcsoportok létrejöttét. De Davis szerint semmi esetben sem érdemes kihagyni a történetből a vallást, a dzsihádisták nemzetiségét, etnikai hovatartozását, vagy akár a viszonyukat a családjukkal.

Piketty érveit tehát nem igazán támasztják alá az adatok, ugyanakkor mégis lehet abban valami, abban, amit mond. Az emlegetett egyenlőtlen olajmonarchiák, de a Nyugati által szintén támogatott Egyiptom és Irak is olyan elnyomó diktatúra, vagy legalábbis autokrata rezsim, ahol a hatalom nem igazán tartja tiszteletben az állampolgárok szabadságjogait.

A terrorizmus megerősödése és a Nyugat külpolitikája között összefüggést találni viszont azért nem akkora túlzás, mert az nyugati kereslet az olajra nemcsak az egyenlőtlenségeket, hanem a politikai elnyomást is segít fenntartani a monarchiákban.