Bence
10 °C
25 °C

Szeretnénk kevesebbet dolgozni

2015.12.08. 16:50

A magyar munkavállalók jelentős része támogatná, ha a munkába járás is a munkaidő részének számítana, derült ki a Profession.hu, több mint hatezer válaszadós, nem reprezentatív felméréséből. 

Az unióban ugyanis volt egy olyan európai bírósági döntés, hogy az is munkaidőnek számít, ha munkába megy az ember. Feltéve, hogy nem fix a munkahelye, mint mondjuk egy mosógépszerelőnek.

A mostani válaszadók 39 százaléka elsősorban órabérként való kifizetésként látna szívesen egy plusz összeget, míg 22 százalék szerint a munkahelyen töltött időből kellene levonni az utazási időt, akkor is, ha fix a munkahelye. A megkérdezettek nagyjából harmada viszont fix munkahely esetén nem szeretné, ha beleszámítana az odaút mindenkinek a munkaidejébe.  

Vágyálom marad, mert butaság

„Jelenleg Magyarországon nagyon erős a centralizáció, egy ilyen kezdeményezés érvényesülésével pedig a tendencia erősödne. Hiszen idővel kialakulna az a gyakorlat, hogy a munkáltatók előnyben részesítenék a munkavégzés helyéhez közelebb élő pályázókat. Más részről pedig, amennyiben a munkába járás időtartama a napi kötelező 8 óra részét képezné, ebből a munkavállalók akár napi 2 órát is utazással töltenének, ami alatt nem történne munkavégzés. Értelemszerűen a munkáltatók számára ez több munkavállaló foglalkoztatását, így a bérköltségek megnövekedését eredményezné, mely egyértelműen hatással lenne a vállalat versenyképességére." - mondta erről a Profession.hu egyik szakértője. 

A válaszadók fordított esetben nem fizetnének szívesen plusz összeget: 60 százalékuk nemet mondana arra a lehetőségre, hogy a szolgáltatók a munkába járáshoz kapcsolódó költségeket az áraikban is érvényesítsék.

Sokan támogatják a fiatalok külföldi tapasztalatszerzését, azaz az EU „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezését 78 százalék tartotta jó ötletnek. Leginkább egyébként a felsőfokú végzettségűek, legkevésbé a falvakban élők. 

Női kvótánál megosztottak

Egy 2012-es, a nagyobb tőzsdei vállalatok felügyelőbizottságában legalább 40 százalékos női munkavállaló arányt előíró irányelvvel kapcsolatban megoszlanak a vélemények. Azaz a válaszadók fele támogatná, a fele nem.

A nem támogatók elsősorban azzal értettek egyet, hogy a nőknek is maguk erejéből kell előrejutni – nem meglepő, hogy ezzel a véleménnyel a férfiak értenek leginkább egyet (56  százalék), és a női megkérdezettek sokkal kisebb mértékben osztoznak ezen a véleményen (42 százalék).

A megkérdezettek öt százaléka hitt olyan konzervatív családmodellben, amelyben a nők a gyerekek nevelésével és a háztartással foglalkoznak.