Megmondták, mikorra fog megrogyni a magyar nyugdíjrendszer

2015.12.16. 20:53

Tíz évig még nem fordul negatívba a Nyugdíjbiztosítási Alap egyenlege, 2026-tól azonban elkezdődik a hiány halmozódása. Húsz év múlva már megközelíti a 300 milliárd forintot is a hiányzó összeg, ami az összes bevétel közel 8 százaléka – írja a Portfolio.hu A magyar nyugdíjrendszer fenntarthatóságáról című tanulmány alapján.

A szakértők (Bajkó Attila, Maknics Anita, Tóth Krisztián és Vékás Péter) előrejelző modellt építettek, hogy általános képet kapjanak a várható magyarországi férfi és női népesség alakulásáról. A teljes termékenységi ráta értéke Magyarországon 1958-ban érte el először a kritikus 2,1-es szintet, majd 1978-tól kezdve folyamatosan ez alatt az elméleti egyensúlyi ráta alatt volt.

Nem meglepő módon a kutatók előrejelző modellje is fogyó magyarországi lakosságot vetít előre. Az előrejelzés alapján 2035-ben hozzávetőlegesen 8 647 505 fős lakossággal lehet számolni, amelynek 51,5 százaléka, azaz 4 450 507 fő lesz nő, míg a fennmaradó 4 196 998 fő lesz a férfiak létszáma (az eredmények nem veszik számításba a migráció hatását).

Ez alapján érthető, hogy mind a női, mind a férfi időskori függőségi ráta monoton és alapvetően egyre gyorsuló ütemben emelkedik. A demográfiai olló ilyen értelemben nyílik, aminek közvetlen hozadékaként egy aktív egyénre (járulékfizetőre) mind több passzív (nyugdíjas) jut.

A kutatás néhány főbb állítása:

  • A 2015-2030 közti időszakban a rendszer bevételei és kiadásai igen közel lesznek egymáshoz.
  • Csak néhány év esetében figyelhető meg kisebb rés közöttük. Ezeket a nyugdíjkorhatár folyamatos emelése okozza.
  • A kiadások először 2026-ban haladják meg a bevételeket.
  • Az egyre gyorsuló ütemben növekvő hiányhoz elsősorban az járul hozzá, hogy csökken a bevételek növekedési üteme. Ez az úgynevezett Ratkó-unokák munkaerő-piaci aktivitásának csökkenésével van összefüggésben.

A tanulmány szerint 2026-tól kezdve az előrejelzési időszak végéig a nyugdíjrendszer egyenlege folyamatosan negatív is marad. Az első deficites évben a hiány 13,4 milliárd forintról indul, majd ezt követően egyre gyorsuló ütemben növekedve a vizsgált időszak végére már megközelíti a 300 milliárd forintot is, ami az összes bevétel közel 8 százaléka.

A Portfolio.hu részletes cikkét grafikonokkal itt olvashatja >>