Sámuel, Hajna
12 °C
23 °C

Magyar lány lett a parfümvilág új sztárja

Web-home-page
2015.12.25. 12:25
Kik azok a parfümőrök és mit csinálnak pontosan? Hogy készül a parfüm és mi kerül ennyibe rajta? Hogyan válhat valaki híres parfümkészítővé? Bemutatjuk egy magyar lány sztoriját, aki nulláról indulva érvényesülni tudott egy olyan pályán, ahol több száz éve a francia férfiak dominálnak.

Közgazdásznak tanult, de franciaországi Erasmusa alatt rájött, hogy az illatok érdeklik igazán, és több éves munkával felküzdötte magát a parfümgyártás élvonalába. Minya Viktóriával, az egyetlen nemzetközi szinten is elismert magyar parfümőrrel beszélgettünk.

HR-esből világhírű parfümőr

Párizsi ösztöndíjasként jöttem rá, hogy igazából gyerekkorom óta az illatok érdekeltek igazán,

meséli Minya Viktória, akinek ma már saját parfümkészítő műhelye és stúdiója van a francia fővárosban, és rangos nemzetközi kiállításokra hívják.

Nincs egyszerű dolga annak, aki parfümőr szeretne lenni. A legtöbb országban egyáltalán nem létezik ilyen típusú iskola, így például Magyarországon sem tanulhatunk illatszakértőnek. A következő akadály a pénz, ezek a képzések ugyanis kifejezetten drágák: a dél-franciaországi Grasse-ben, ahol Minya is tanult 13 ezer euróba (nagyjából 4 millió forintba) kerül az egy éves képzés.

Miután rájöttem, hogy ezzel szeretnék foglalkozni, az is gyorsan világossá vált, hogy nincs pénzem az iskolára. Ezért elkezdtem HR-esként dolgozni, és négy éven át spóroltam, mire összejött a tandíj. Éppen elő akartak léptetni, amikor meglett a pénz, de a szívemre hallgatva inkább felmondtam és elkezdtem az iskolát.

A parfümőrképzésekre egyébként nem vesznek fel bárkit, aki hajlandó ennyit kiperkálni. Az iskolákba komoly felvételi van, amelyen a jelentkezők nagy részét kiszűrik, csak évente 10-12 ember kerül be. A követelmény alapvetően a kiemelkedő szaglás és jó asszociációs készségek, a felvételin különféle illatokat kell felismerni és körülírni.

A magas ár ellenére túljelentkezés van: bár a parfümpiac Ázsiában csak mostanában kezd felpörögni, az ottani felső osztály körében hamar nagy presztízsre tett szert a szakma, ezért csak jómódú ázsiai családok gyerekeivel az induló osztályok többszörösét fel lehetne tölteni, mondja Minya Viktória.

Szűk körben illatoznak 

De nem véletlen nem növelik a keretszámokat a parfümiskolák, a szakma nagyon zárt, szinte dinasztikus alapon működik és nehéz elhelyezkedni.

Az egész világon összesen 500 és 1000 közötti hivatásos parfümkészítő lehet,

és a jó pozíciókért nagy a tülekedés. A parfümöket általában jobban kötjük a nőkhöz, a parfümkészítés viszont igazából férfiak által dominált és könyöklős szakma, ahol sokszor keménynek kell lenni az érvényesüléshez. Ismertebb parfümőrdinasztiák leszármazottjaiért (például a Guerlain-család tagjaiért) kapkodnak a piacon, de teljesen új névként nehéz beindítani egy karriert.

STUDIO ATELIER
Fotó: viktoriaminya.com

„Nekem szerencsém volt, mert még tanonc koromban végén megnyertem egy nemzetközi versenyt, utána könnyen elhelyezkedtem. Jelenleg sok amerikai cégnek dolgozom, de a saját sorozatomban is évről-évre új illatok jelennek meg és magánmegrendelőknek is készítek teljesen egyéni parfümöket” – meséli Minya.

Évekig készülhet egy recept

Egy illat megkomponálása hosszú és körülményes feladat. Egy parfüm akár 100 különféle alapanyagot tartalmazhat, és mire eljutnak a végső formuláig, több száz variációt is kikevernek a parfümőrök.

Legalább egy év, mire eljutok egy illet végső formulájáig, és közben minimum kétszáz receptúrát kipróbálok,

de van, hogy csak ezer próbálkozás után születik meg a végső verzió. A magyar parfümőrlány saját sorozata, a Hedonist különféle virágokat és gyümölcsöket (például rózsát, íriszt, ribizlit) gondol tovább, a legnagyobbat pedig eddig az Eau de Hongrie nevű kreációja szólt, amit a tokaji aszú inspirált.

Alapanyagok terén van választék, összes 4-5 ezer különféle parfümalapot tartanak számon, amelyeket a képzés során megtanulnak felismerni és párosítani. Egy profi parfümőr nagyjából be tudja lőni egy kész illatról, hogy mik a fő motívumai. A parfümlegenda Chanel 5-ben például rózsa, jázmin és ylan-ylang dominál, amit egy képzett orr könnyen kiérez az összképből.

Egyébként általában attól számít valami mérföldkőnek a parfümök közt, hogy először használnak benne egy szokatlan alapanyagot, vagy valami különleges eljárással készül. a No. 5 például azzal írta be magát a parfümtörténelembe, hogy ez volt az első olyan illat, ami aldehideket tartalmaz. Egy jó parfüm kikeverése iszonyú pepecselős munka, sokáig tart, és mindegyik teljesen egyedi, ennek ellenére

az illatokat nem lehet levédetni.

Valahogy úgy van ez, mint a dizájnerdrogokkal és a törvényekkel: ha csak egy molekulát megváltoztatnak a másolatban, akkor már nem lehet azt mondani, hogy ugyanaz az illat, bár laikusok nem feltétlen fogják tudni megkülönböztetni. Így a parfümök aránylag könnyen lophatók, a profik pedig azt is tudják, hogyan lehet hasonló illatokat kikeverni olcsóbb alapanyagokból. 

Az alapanyagok többsége természetes eredetű és lepárlással vagy oldószeres kivonatolással készül, de ma már a 19. század vége óta léteznek szintetikus aromamolekulák is, amelyeket az eredeti illatforrás kémiai szerkezetének lemásolásával állítanak elő. Ilyen például az illatok tartósságát adó pézsma, ami eredetileg egy Szibériában honos szarvasfajta testében található. A pézsmaszarvast e tulajdonsága miatt túlvadászták, és bár még ma is lehet kapni a feketepiacon és a Távol-Keleten  eredeti pézsmát, a tömeggyártásban már átálltak a laboratóriumi utánzatra.

Mi kerül ennyibe egy parfümön?

Az alapanyagok változó árban vannak, de kifejezetten drága dolgokról van szó: az íriszvaj például, amelyet a növény gyökeréből állítanak elő, kilónként 20 ezer euróba (kb. 6 millió forintba) kerül. A hosszadalmas munkafolyamaton kívül ez is megnyomja a parfümök árát, ezért nem meglepő, hogy a niche-parfümök nagyon sokba kerülnek.

Ugyanakkor az egy üvegre jutó előállítási költség a példányszámmal arányosan csökken, így a meglévő receptúrákból legyártott sokadik utángyártásból származó üvegek még a márkás daraboknál sem kerülnek már annyiba, mint az eredeti sorozat. Ahogy a divatiparban általában, a nagy cégeknél inkább a nevet és a marketingköltségeket fizetjük meg, míg a kis manufaktúrák illatainál az exkluzivitást.

Minya stúdiójában egyéni parfümöket is lehet rendelni, ezekből többnyire egyetlen példány készül, bár volt olyan, ami a megrendelő engedélyével kis módosítással végül forgalomba kerülhetett. Ez a munka az egyik legizgalmasabb, mivel a megrendelő egyéniségéhez, saját illatához, bőrtípusához, ízléséhez kell igazítani a parfümöt, szinte intim viszonyba kell kerülni vele a folyamat során.

Sokan amikor bemennek, még nem tudják pontosan megfogalmazni, mit szeretnének, ez az illatpróbák során dől el. Egy ilyen egyéni parfümmel is ugyanannyi munka van, mint egy nagyobb példányszámban készülővel, ezért ez a szolgáltatás a legdrágább, egy-egy ilyen üvegcse akár milliós tétel is lehet.

Vége a férfiuralomnak

A profi parfümkészítésnek évszázados múltja van. Már 16. század óta kevernek ki parfümöket Franciaországban, Grasse, ahol Minya Viktória is tanult, a parfümgyártás egyik bölcsője. A parfümőr hagyományosan férfiszakmának számított nagyon sokáig, ezért az élvonalban még ma is alig találni nőket. Éppen ezért nagy eredmény, hogy már a Francia Parfümőrtársaság is a tagjai közé választotta, sőt: az ősszel megrendezett Sanghaji Nemzetközi Parfümkiállításra meghívott négy előadó közé is bejutott.

Fantasztikus érzés volt ott állni Sanghajban egyedüli nőként és magyarként három középkorú francia férfi között, akik mind legendának számítanak a szakmán belül.