Rengeteget dolgozunk, mégis csórók vagyunk

1. Csak a bolgárok elégedetlenebbek nálunk

Különleges meglepetést kapott Magyarország a Boldogság Nemzetközi Napján az Eurostattól, amikor a nyilvánosságra hozott statisztikákból kiderült, a morózus magyaroknál csak a borúlátó bolgárok boldogtalanabbak az egész EU-ban. A 10-es skálán a bolgároknál az átlagos érték 4,8 volt, őket követték a magyarok, a görögök és a ciprusiak. Közép-Európában a magyarok 6,2-vel, a csehek 6,9-cel, a szlovákok 7-tel, a lengyelek 7,2-vel szerepeltek, nálunk a legboldogabbak a 16-24 évesek (7,1), a legboldogtalanabbak 5,6-tal a 75 év felettiek. Az egész EU-ban a legboldogabbak a finnek, a dánok és a svédek (még ha a messzi északon sem fenékig tejfel az élet).

De vajon mitől ilyen boldogtalan az átlagmagyar? Végigpörgetve 2015 listáit és rangsorait nagyjából kiderül, miért fagy le az arcunkról a mosoly. Tavaly év végi hasonló összeállításunkat itt találja, mindenki magának eldöntheti, szerinte javult vagy rosszabbodott-e egy év alatt a helyzet.

2. Rengeteget dolgozunk

Ezt a listát sokáig Dél-Korea vezette, de néhány éve már Mexikó áll az élen, itt töltenek legtöbb időt munkával az emberek az OECD (a világ fejlett ipari országait tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) 34 tagországa közül. Magyarország simán a felmérés tíz leginkább munkamániás országa közé került, 1880 munkaóra jutott egy dolgozóra (jobbról a nyolcadik oszlop vagyunk). Jól látszik, hogy a munkával töltött idő önmagában kevés a gazdasági sikerhez: az OECD-átlag például 1770 óra, a skandináv országokban és Németországban pedig 1400 óra körül dolgozott egy munkás egy év alatt. (A szervezet nyáron közzé tett adatai 2013-asak.)

3. Mégis csórók vagyunk

Lassuló ütemben, de nő a magyar GDP, viszont nem árt azt sem tudni, mire megyünk vele nemzetközi összehasonlításban. Az Eurostat nyáron megjelent adatsorából az derül ki, mennyit ér az egy főre jutó magyar GDP az EU átlagához képest. A vásárlóerő-paritás annyit jelent, hogy korrigálják a nyers adatokat az adott országok árszínvonalával. Így kiderül, mire futja az egy főre jutó nemzeti össztermékből a többi országhoz viszonyítva. (Korábban praktikusabban is feltettük a kérdést: tényleg túl magasak az áraink és túl alacsonyak a béreink? A Defacto szemléletesen magyarázta el, miért félrevezető az európai munkáért európai béreket szlogen.)

Az ábra azt mutatja, hogy az EU átlagához képest mekkora a fentiek szerint korrigált egy főre eső GDP. A 100 százalék az EU átlaga. 

4. Korán halunk, rákban verjük a fejlett világot

A szív- és érrendszeri halálozásokban másodikok, rákban elsők vagyunk az OECD-tagországok között, derült ki a szervezet 2015-ös egészségügyi jelentéséből. Vastagbélrák-halandóságban elsők, mellrákban másodikok vagyunk a statisztikák szerint.

Az ábra a rákban meghalók arányát mutatja, amiben messze verjük az összes OECD-országot. Viszont legalább az is kiderült, hogy már nem mi vagyunk a legöngyilkosabb nemzet. De hanyadikok vagyunk piálásban? Miért több mint tíz év a különbség a magasan és alacsonyan képzett férfiak várható élettartama között? Mennyit keres nemzetközi összehasonlításban egy magyar orvos? Részletek cikkünkben.

5. Fogy a magyar

Persze nem a kilókat tekintve (ha kimaradt volna, kétharmados többséget szereztek Magyarországon a kövérek), hanem az összlétszámot. Pont mi már nem érjük ugyan meg (lásd előző pont), de 2060-ra a magyar népesség száma kétmillióval csökken, és a legalább 65 évesek aránya megközelíti majd az egyharmadot, derült ki a KSH Népességtudományi Kutatóintézet kristálygö Demográfiai Portré 2015 című kötetéből. Az elöregedő magyar társadalmat mi sem szemlélteti jobban, mint ez az Eurostat-ábra, amin az látszik, mennyivel többen halnak meg, mint ahányan születnek: Magyarországnál csak Romániában és Bulgáriában rosszabb az arány.

Az európai országokban tartózkodó magyar állampolgárok száma viszont évről évre nő, 2014 elején 330 ezer körüli volt, ami három és félszerese a 2001-es adatnak, vagyis sokan külföldre mennek ahelyett, hogy itthon szüljenek unokákat. A külföldön élők 38 százaléka Németországban, 23 százaléka Nagy-Britanniában, 14 százaléka pedig Ausztriában volt 2014-ben, még néhány érdekes statisztika erre, áttekintő demográfiai cikkünket pedig itt olvashatja.

6. Versenyképességben három helyet rontottunk

Lejjebb csúszott Magyarország a Világgazdasági Fórum versenyképességi rangsorában, így a 63. helyre került, az EU ötödik leggyengébb tagállamaként. Ezzel a ország az Európai Unió 24. legversenyképesebb állama, csak Ciprust (65.), Szlovákiát (67.), Horvátországot (77.) és Görögországot (81.) előzi meg. Többek közt erről is beszélgettünk Jaksity Györggyel, a Concorde alapítójával.

Magyarország az utóbbi évtizedben sokat csúszott lefelé a rangsorban, négy éve nem tud elmozdulni a 60. hely környékéről. Probléma a gazdaságpolitikai instabilitás, a korrupció, a túlzott bürokrácia, a kormányzati transzparencia hiánya, a támogatások elosztása. Az oktatás színvonala messze elmarad a világ élvonalától, az adóterhek világszintű összehasonlításban is magasak. Az ország nem tudja megtartani a képzett állampolgárokat, a fejlettséghez képest nagyok a jövedelmi egyenlőtlenségek. Magyarázat és még három sokatmondó ábra itt.

7. Hatalmasat nőttek az ingatlanárak

Az Eurostat 2015 második negyedévi adatai szerint szinte minden EU-országban érezhetően nőttek az árak egy év alatt (2014 második negyedévéhez képest). De nálunk jobban csak Svédországban.

A svéd piacon 13 százalékkal nőtt a lakásárindex, Magyarország nincs sokkal lemaradva a 11,9 százalékkal. 10 százalék fölött van még Észtország és Írország, és az északi országok általában kimagaslanak a mezőnyből, további részletek októberi cikkünkben. Nem árt tudni azt sem, hogy az átlagos magyarországi árak a másfél éve tartó országos növekedés ellenére még nem érték el a válság előtti szintet, és nem lesz olcsóbb jövőre a használt lakás.

8. Viszont túlzsúfolt lakásokban élünk

Az Eurostat 2015-ben nyilvánosságra hozott adatai szerint 2014-ben az EU lakosságának 17,1 százaléka élt túlzsúfolt ingatlanban. Egy lakás akkor számít túlzsúfoltnak, ha a lakásban nincs legalább egy különálló hálószoba, vagy nem jut külön szoba minden párra, vagy külön szoba minden egyedülálló felnőttre, vagy egy szobában több mint két  gyerek lakik. Magyarországon a lakosság csaknem fele él ilyen ingatlanban, az EU-ban nálunk csak Romániában rosszabb a helyzet ebből a szempontból.

2014-ben az uniós lakosság 11,4 százalékának volt nehézkes kifizetni a lakhatási költségeit, ami azt jelenti, hogy az összes bevételük több, mint negyven százaléka ment el lakhatásra. Magyarország ebből a szempontból pont az uniós átlagot hozza, még néhány kapcsolódó adat itt.

9. Jogállam-index: a kanyarban elhúzott Románia, Botswana és Ghána

A Rule of Law Index (jogrend-, vagy jogállam-index) módszertana szerint minden országban ezer ember véleményét kérik ki korrupcióról, szabadságjogokról, jogrendről és szabályozásokról. Emellett jogi szakértők szakvéleményét is feldolgozzák. Juan Carlos Botero, a World Justice Project igazgatója a 2015-ös eredmények ismertetésekor azt mondta, hogy ha például a gazdaságot vagy az egészségügyet lehet egységesen mérni az igazságosságnak, korrupciónak és kormányzásnak is lehet egységes, összehasonlításra alkalmas mérőszáma. Részletesebben itt írtunk a listáról.

Ország	Pontszám
1. Dánia	0.87
2. Norvégia	0.87
3. Svédország	0.85
4. Finnország	0.85
5. Hollandia	0.83
…
34. Ghána	0.60
35. Horvátország	0.60
36. Dél-Afrika	0.58
37. Magyarország	0.58
38. Szenegál	0.57
39. Malajzia	0.57

Magyarország a 102 vizsgált országból 37. lett, megelőzte többek közt Ghána, Botswana, Chile, Uruguay és az Egyesült Arab Emírségek. Mögöttünk végzett viszont Jamaica, Bulgária, Nepál, Panama és Zambia. Románia 32., Szlovénia 28., Horvátország 35., Ausztria Németországot megelőzve a hetedik. Oroszország 75., Kína 71., Ukrajna 70. lett a listán, melyen több éve stabilan tartja utolsó helyét a 102. Venezuela.

10. Vízfejűség: élmezőnyben a pesti futball

Miközben az Eb-csoportmeccseket játsszák már fejben a szurkolók, ne feledjük, hogy van olyan focistatisztika, amiben máris az UEFA élbolyában vagyunk: az elsőosztályú fővárosi csapatok túltengésében. A 2015-ös NB I.-es focibajnokságban ugyanis 2004 után újra csak 12 csapat csatároz: míg 11 évvel ezelőtt három budapesti csapat, az FTC, az MTK és az Újpest szerepelt a legjobbak között, most a Honvéd és a Vasas is NB I.-es. Vagyis 12-ből 5 csapat fővárosi. A budapesti csapatok 41,6 százalékos aránya kimagasló az UEFA tagállamaival összevetve,

arányaiban Magyarországot csak Örményország, Azerbajdzsán és Izland előzi meg a futball főváros-centrikusságában.

Így néz ki a lista eleje (vörössel a posztszocialista országok, az ország után zárójelben a bajnokság UEFA-helyezése az elmúlt ötéves nemzetközi kupaszereplés alapján):

Nem szerepel az összesítésben Koszovó, mert még nem tagja az UEFA-nak, a városállam San Marino és Gibraltár, valamint Liechtenstein, ahol csak kupa van, a helyi csapatok a svájci ligákban játszanak. Tanulságok, térkép és további statisztikák itt.

+1: És ha már foci: meccsre járásban nem jeleskedünk

Messze földön, túl az Óperencián, egy rakás országban azért építenek hatalmas stadionokat, mert az emberek hétvégenként kijárnak meccset nézni. A 2015-ben véget ért szezon utáni statisztika szerint öt olyan stadion akad Európában, ami több mint hetvenezres átlagnézőszámot produkált. Érdekesség, hogy a kilenc leglátogatottabb stadionba átlagban mentek ki annyian a szezonban, mint a magyar NB I. összes, azaz 240 meccsére.

Helyezés	Klub	Átlagos nézőszám	Stadion	Ország
1.	Borussia Dortmund	80463	Signal Iduna Park	Németország
2.	Barcelona	77632	Camp Nou	Spanyolország
3.	Manchester United	75335	Old Trafford	Anglia
4.	Real Madrid	73081	Santiago Bernabéu-stadion	Spanyolország
5.	Bayern München	72882	Allianz Arena	Németország
...
261.	Ferencváros	8384	Groupama Aréna	Magyarország

Magyarországon a Ferencváros meccseire voltak a legtöbben kiváncsiak, az összesen 125 764 néző 8384-es átlagot jelent, ami az európai rangsorban a 261. helyre elég. Angliában például a teljes első és második ligának, valamint a harmadikból hét, a negyedikből két csapatnak volt magasabb az átlaga, még több számmisztika és hosszabb lista erre.