Elképesztő, mi jöhet most az ingatlanpiacon

D MTI20111129016
2015.12.30. 13:41

Idén már felpörgött a használt lakások piaca, jövőre pedig fellendülhet az új lakások piaca is a családi otthonteremtési kedvezmény és a lakásépítés áfájának csökkentése miatt. Az új csok a használt lakások esetében jellemzően 10 százalékkal nagyobb támogatási összegeket tartalmaz, mint az eddigi. A nagy újdonság pedig a 10 millió forintos, három gyermek mellett, új lakás vásárlására vagy építésére igénybe vehető támogatás.

Mindenki lakást akar majd

Fontos változás, hogy a korábbi energiaminősítési szorzókat és a legfelső négyzetméterkorlátokat kivették a rendeletből az új lakások esetében, ami azt jelenti, hogy így még több lakás szóba jöhet a támogatásnál. Használt lakásnál viszont maradnak a korábbi korlátozások.

   új lakáshoz (Ft) használt lakáshoz (Ft)
egy gyerek
600 000
40-55 nm 550 000
55 nm fölött 600 000
két gyerek
2 600 000
50-65 nm 880 000
65-80 nm 1 100 000
80 nm fölött 1 430 000
három gyerek
10 000 000
60-75 nm 1 320 000
75-90 nm 1 650 000
90 nm fölött 2 200 000
négy vagy több gyerek
10 000 000
70-85 nm 1 760 000
85-100 nm 2 200 000
100 nm fölött 2 750 000

És meghozhatja az építkezők kedvét az is, hogy csökken a lakásépítés áfája, a magánépítkezőknél pedig bejön az a szabály, hogy a teljes áfatartalmat visszaigényelhetik legfeljebb 5 millió forintig. Az adó-visszatérítési támogatást a legfeljebb 150 négyzetméteres lakások és legfeljebb 300 négyzetméteres házak után lehet igénybe venni egy alkalommal, legkésőbb 2019 végéig.

Vagyis aki saját maga épít házat, az építéséhez megvásárolt anyagok és szolgáltatások számlájában feltüntetett áfát visszakérheti. Ez 27 százalékos áfánál azt jelenti, hogy

legalább bruttó 23,5 millióról kell számlát vinni, hogy kihasználjuk a maximális, 5 milliós támogatást.

Több ezer új lakást várnak ettől

Hogy hány új lakás és ház épül majd az áfa-visszatérítés és a kibővített csok miatt, és mennyibe kerül majd mindez a költségvetésnek, arról egyelőre a kormány is csak találgat, a Nemzetgazdasági Minisztérium mindenesetre több ezer új lakást vár az intézkedéstől.

A tárca számításai szerint 5000 új lakás építése nagyjából 100-120 milliárd forint beruházást jelentene, amely a GDP-ben megjelenítve 0,2 százalékponttal magasabb növekedést és 5-7 ezer munkahelyet hozhatna. (Annyi biztos, a program végrehajtásához jó sok pénzre szükség lesz, tekintve, hogy az új támogatás feltételeinek több mint 200 ezer olyan család felel meg már most, ahol három vagy több gyermek él.)

Folytatódik a drágulás

"A lakásépítés áfájának csökkentése a fejlesztőknek nagyobb nyereséget hozhat, emiatt több projekt jelenhet meg a piacon, ezáltal bővülhet az új lakások kínálata. Szintén hozzájárulhat az új lakások piacának élénküléséhez csok bővítése" - véli Balogh László, az ingatlan.com elemzője. Szerinte

az ingatlanárak csökkenése a következő 6-12 hónapban egyik szegmensben sem valószínű.

Ha a kormányzati intézkedések hatására nagy mennyiségben jelennek meg új lakások a piacon, azok várhatóan csak az újszerű, elmúlt 10-15 évben épült ingatlanok iránti keresletet mérsékelhetik. Az ingatlanfejlesztések beindulása tehát az újszerű lakások árnövekedését idővel fékezheti, de ez a jelenlegi kilátások szerint 2017 előtt nem valószínű.

Van, ahol 50 százalékkal nőtt a lakás ára

Összességében a gyermektelen, csok-kedvezményre nem pályázó lakásvásárlók járnak majd csak rosszul, hiszen úgy folytatódik majd az áremelkedés, hogy ők közben nem tudják igénybe venni az állami ingyenmilliókat.

Az árak pedig már most is elég magasak. Az ingatlan.com adatai szerint 2015-ben az átlagos áremelkedés vidéken átlagosan 10 százalékos, míg Budapesten 30 százalékos volt a használt lakásoknál.

Budapesten most a Belváros a legdrágább. A meghirdetett lakások átlagos négyzetméterára december közepén 364 ezer forint volt, ami 30 százalékkal több mint tavaly.

De minden kerületben nőttek az árak, huszonegy kerületben két számjegyű volt a növekedés, csak a XXII. és XXIII. kerületben maradt 10 százalék alatt.

  • Az ugrás a VII. kerületben volt a legnagyobb, ahol az átlagos négyzetméterár 52 százalékkal, 390 ezer forintra ugrott.
  • A második helyen a VI. kerület áll, ahol a négyzetméterár 48 százalékkal, 466 ezer forintra nőtt.
  • A felkapott budai kerületekben, azaz  az I., II. és XII. kerületben 500-512 ezer forint az átlagos négyzetméterár, 26-34 százalékos volt a drágulás.

Csak a csok Budapesten nem lesz elég

Az átlagár alapján Budapesten és országosan is az V. kerület vezeti a rangsort: négyzetméterenként 692 ezer forintért hirdették a lakóingatlanokat idén december közepén, ami 41 százalékos áremelkedésnek felel meg 2014. decemberhez képest.

Budapesten egy új építésű lakás átlagos négyzetméterára 510 ezer forint volt december közepén, ami 24 százalékkal magasabb a tavalyinál. Ez egyébként azt is jelenti, hogy Budapesten

nem igazán lehet majd pusztán a 10+10 milliós csokból 60 négyzetméteres lakást venni,

legalább még 10 millió forint kell a vásárláshoz.

  • Az éllovas az V. kerület 859 ezres négyzetméterárral, itt 50 százalékos volt a növekedés.
  • Gyorsan drágul a Józsefváros is, ott a négyzetméterára 443 ezer forintnál jár, 43 százalékos emelkedéssel.
  • Budán, az I., a II. és a XII. kerületben 659-686 ezer forintért hirdetik az új lakások négyzetméterét, ez 7-17 százalékos drágulásnak felel meg.

Irány vidék!

Vidéken kicsit jobb a helyzet, bár összességében itt is 10,1 százalékkal, 289 ezer forintra nőtt az újonnan épített lakóingatlanok átlagos négyzetméterára. A legnagyobb áremelkedést Székesfehérvár produkálta 34 százalékkal, 357 ezer forintra, de 24 százalékkal, 331 ezer forintra nőtt a debreceni új lakások négyzetméterára is. Két számjegyű emelkedés volt Szolnokon, Nyíregyházán, Zalaegerszegen, Szegeden, Szombathelyen.

A társasházépítők eddig egyébként inkább 50-60 négyzetméteres, kisebb lakásokban gondolkodtak, ezek többségét szobaszámban sem nagyobb családokra találták ki. A Budapesti Lakáspiaci Riport adatai szerint a fejlesztés alatt álló ingatlanok között a 60 négyzetméteres lakások mindössze 40 százaléka legalább 1+2 félszobás, a többi legfeljebb két szobás.

Kevés az új építésű, nagy lakás

Ha pedig a 3 gyermekes családok még eggyel több szobát szeretnének a lehetőségek még tovább romlanak. Mindössze a lakások valamivel több, mint 14 százalékában található legalább egy szoba és három félszoba.

forrás: Budapesti Lakáspiaci Riport
forrás: Budapesti Lakáspiaci Riport

Öt szobás új ingatlant pedig már szinte lehetetlen találni a jelenleg fejlesztés alatt álló épületekben, ezek aránya az egy százalékot sem éri el. A kormány háromgyerekes támogatása tehát egészen új igényt hoz majd létre a piacon: sokan akarnak majd új építésű nagylakást venni. A nagycsaládosoknak azonban meg kell majd várniuk, amíg ezek a lakások ténylegesen megépülnek, vagy belevágni az építkezésbe.