Akár 95 milliárdot is kaszálhattak a közvetítőcégek a letelepítéssel

A program 2013-as indulása óta 3358-an, ebből 1145-en tavaly vásároltak letelepedési kötvényt, közölte az Államadósság-kezelő központ a Magyar Nemzettel. Az ügyletek összességében akár 95 milliárd forintot is hozhattak a gyakran offshore-hátterű közvetítőcégeknek.

Az államnak a kötvények névértékén számolva elméletileg 336,6 millió euró, vagyis nagyjából 106 milliárd forint bevétele keletkezett a kötvényüzletből. A valóságban ennél valamivel kevesebb, mivel a papírokat diszkontáron bocsátják ki, és lejáratkor érik majd el a névértéküket. A kötvényeket eleinte 250 ezer euróért lehetett megszerezni, majd tavaly január elsejével 300 ezerre emelték az árat. 

Az állami eredményekből azt is kiszámolhatjuk, mekkora haszonra tettek szert a közvetítők, mivel azt lehet tudni, hogy 40-60 ezer eurót kérnek az ügyintézésért, plusz állampapíronként 30 ezer eurót is kapnak. Ennek alapján úgy tűnik, 74-95 milliárd forint landolt az egy kivételével offshore-országokban bejegyzett cégeknél, amelyekről alig tudni valamit. Pénzügyi beszámolót nem kell beadniuk, engedélyüket az Országgyűlés – korábban Rogán Antal, jelenleg Bánki Erik fideszes képviselő által irányított – gazdasági és informatikai bizottságától kapták.

Az induló hét cégből ma már csak négyen részesülnek az üzletből, miután három vállalkozásnak visszavonták a forgalmazási engedélyét arra hivatkozva, hogy amelyik az elmúlt három évben nem érte el a családtagok nélkül számított összesen száz kérelmezőt, nem folytathatja a tevékenységét. Más kérdés, hogy volt olyan eset, amikor maguk a döntéshozók húzták ki a cég alól az ügyfeleket. 

További furcsaság a cégek körül az ősszel napvilágot látott eset, amikor két cég látszólag időutazás segítségével szerezte meg a kötvényárusításhoz szükséges engedélyeket: a bélyegzők tanúsága szerint kérvényeik a liechtensteini hatóságok által bepecsételt időpontnál négy nappal korábban érkeztek meg az Országgyűlés gazdasági bizottságához.