Rózsa
17 °C
27 °C

Készülhet a horgászmutyi

2016.01.08. 14:40
A magyar vizek túlnyomó többségén tavaly jártak le a halgazdálkodási pályázatok. A tendereket csak az év végén írták ki, pedig új gazdára várt a Duna, a Tisza és egy sor kisebb tó és folyó. Végül a gyors pályáztatáson a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) nyert szinte az összes lejárt pályázaton. 300 ezer horgász szórakozása lehetetlenülhet el januárban. A MOHOSZ elnöke Szűcs Lajos fideszes parlamenti képviselő, aki az új halgazdálkodási törvényt is kidolgozta.

A Magyar Országos Horgász Szövetség a 2015 végén lejáró haszonbérlettel rendelkező állami tulajdonú nyilvántartott vízterület halgazdálkodási jogát megszerezte – derül ki a szervezet csütörtöki közleményéből.

Tavaly az ország legtöbb vízterületén – 140 ezer hektárból nagyjából 130 ezeren –, 15 év után lejártak a megpályázott hasznosítási jogok. A pályázatok kiírását a 2013-ban elfogadott új halgazdálkodási törvény a tavalyi év elejére ígérte. Ehhez képest a Földművelésügyi Minisztérium (FM) csak decemberben tendereztetett, és az év utolsó napján döntött.

A MOHOSZ 2016. január 1-től szinte minden pályáztatott vízre megszerezte a 15 éves hasznosítási jogot. A szövetség közleménye szerint nem közvetlenül gyakorolják majd ezt a jogukat, alhaszonbérleti szerződéses rendszert dolgoznak ki. A tervek szerint a MOHOSZ tagszervezetei és a tagszervezetek horgász egyesületei lesznek a vizek további felelős halgazdálkodási jogosultjai.

A késlekedés miatt körülbelül 300 ezer engedélyes horgász izgulhatott: ettől függ ugyanis, hogy januártól hol és milyen engedéllyel horgászhatnak. A MOHOSZ közlése szerint a hónap végéig érvényes okmányokkal bárhol lehet halat fogni, de a horgászok csak idegenhonos halat vihetnek haza. Vagyis a ragadozószezon közepén csak gébet tarthatnak meg, mert az idegenhonos amúr, busa vagy törpeharcsa ilyenkor telel.

Régóta féltek a halgazdákodási jogok eddigi tulajdonosai

A 2013-as, új halgazdálkodási törvény kihirdetésekor hurrá-optimista hangulatba került a legtöbb horgász. A halászattal szemben a pecások kaptak nagyobb hatalmat a törvényben, átkerült hozzájuk a vízfelügyelet joga. Így a legtöbben azt ünnepelték, hogy „vége lesz a tarra lehalászott vizeknek.”

De tavaly már egyre több horgászterület hasznosítója és egyesület aggódott amiatt, hogy az FM év végén írta ki az új halgazdálkodási pályázatokat. Ugyanaz a félelem lett úrrá rajtuk, mint 1999-ben és 2000-ben, amikor az előző tenderezés volt. Akkor a MOHOSZ harsogta a leghangosabban, hogy mutyira készül az első Fidesz-kormány.

Az aggodalmak java részt alaptalanok voltak: a vízek 90 százaléka helyi egyesületek és társulások tulajdonába került. A legnagyobb vesztes éppen a szövetség volt. Az érdekeltségébe tartozó szervezetek elbukták a Balatont és a Tisza-tavat, vagyis kettő legnépszerűbb horgászterületek közül.

A törvény kidolgozójához került minden

Most viszont éppen a MOHOSZ-ra írták a jogszabályt: október végén Szűcs Lajos fideszes képviselő önálló indítványt nyújtott be a halgazdálkodási törvényhez – vette észre akkor az Origo. A módosításnak köszönhetően már a MOHOSZ is pályázhatott a vizek hasznosítási jogára.

Szűcs maga felelt a 2013-as törvényért is. Sőt, 2014-ben novemberében a fideszes képviselőt választották a horgászszövetség elnökének. A horgászok és hasznosítók ekkor kezdték kórusban zengeni: minden a MOHOSZ-hoz fog kerülni, magukra szabták a törvényt. Most sokan abban bíznak, hogy az alszerződésekkel a jogok visszakerülnek a kisebb egyesületekhez.

Kérdéses azonban, hogy a bérleteket milyen feltételekhez kötik. Attól tartanak, a MOHOSZ olyan magas díjakat kér majd el, hogy jelentősen lecsökkennek az eddigi bevételeik. „Trafik-mutyi halakkal” – közölte az egy tó eddigi hasznosítója, akit megkerestünk. Ő kizártnak tartja, hogy az egyesülete bármilyen formában visszakapná az eddig használt területüket. Állítása szerint a MOHOSZ tízmillió forintos nagyságrendben kereshet a hasznosítási jogon, pedig egy alig néhány hektáros tóról van szó.