Orbán
13 °C
23 °C

Az idő Putyin ellen dolgozik

000 DV2204384
2016.01.22. 10:46
Az olajárak esése megmutatta, mennyire ingatag lábakon áll az orosz gazdaság elmúlt 15 évben mutatott növekedése. A tartalékok gyorsan fogynak, Putyin az elégedetlenséget egyelőre a Nyugatra tudta irányítani, ám az idő ellene dolgozik.

Mennyire lehet rossz a helyzet, ha egy vezető politikus is azt mondja, készüljünk fel a legrosszabbra? Márpedig az orosz kormány tagjai, Dmitrij Medvegyev kormányfővel együtt, ma már a legnagyobb természetességgel mondják ki, hogy szűk esztendők elé néz az orosz gazdaság. Az olajárak láttán persze semmi meglepő nincs ebben.

Joggal vetődik fel a gyanú, hogy az Orbán Viktort februári látogatásra meghívó Vlagyimir Putyin fel fogja vetni a Paks II. megépítéséhez nyújtandó tízmilliárd eurós hitel feltételeinek felülvizsgálását.

Igaz, az építést végző Roszatom novemberi, budapesti fórumán még elhessegették a lehetőségét annak, hogy a két új paksi blokk ne a már érvényes szerződések szerint történjen. (A hitel feltételeiről itt olvashat bővebben.)

Ugyanakkor az orosz pénzügyminiszter helyettese hétfőn úgy nyilatkozott, hogy az újabb, külföldieknek adandó hitelek fokozott kockázatot jelentenek az orosz gazdaságnak. Szergej Sztorcsak ezzel elsősorban az Iránnal folytatott, ötmilliárd dolláros hitellel kapcsolatos tárgyalásokra figyelmeztetett, de nyilván felvetődött, hogy a már aláírt, de még nem folyósított paksi hitelre is gondolt.

A Roszatom ezzel kapcsolatos írásos kérdésünkre nem reagált, ám az orosz pénzügyminisztérium az Atomenergiainfo.hu szakportál megkeresésére válaszolva közölte: Szergej Sztorcsak csak a még meg nem kötött szerződésekről szólt, a már aláírt megállapodások teljesítését – így Paksot – ez nem érinti.

Túl olajozott gazdaság

Pedig a tízmilliárdos hitel folyósítása az elmúlt évekhez képest szokatlanul nagy terhet jelenthet az orosz költségvetésnek. 2015-ben az orosz GDP 3,5 százalékkal csökkent, ráadásul az orosz kormányfő helyettese szerint ebből csak 0,5 százalékpontért felelősek az Oroszországgal szembeni szankciók, a többi az olajár csökkenésének számlájára írható.

A Gazprom egyik telepe A Novoprotovszkoje régióban?
A Gazprom egyik telepe A Novoprotovszkoje régióban?
Fotó: Andrey Golovanov / AFP

Az „olajtűről” – az orosz politikai nyelvben ezzel a szóval illetik az orosz gazdaság olaj- és földgázexport-függőségét – nem sikerült lejönnie Oroszországnak a gazdaság erősödését hozó, 2000 óta eltelt másfél évtizedben.

Tény, hogy az orosz gazdasági siker az olajár – és az ahhoz kötött földgázár – emelkedésén alapult, ahogy az is igaz, hogy a Szovjetunió megszűnéséhez az 1991-re mélybe zuhant olajár is hozzájárult.

Az orosz költségvetés bevételeinek 55 százalékát tavaly is az olaj- és a földgázexport adta, és nem várható, hogy az arány csökkenne idén. Eközben

Oroszország bruttó hazai termelésének 3,9 százalékos visszaesésére számítanak az orosz kormányban is.

Hogy mennyire nincs alternatív forrása az orosz gazdaságnak, azt jelzi, hogy az olajtermelést épp most növeli a már így is a legtöbb olajat felszínre hozó Oroszország, ezzel azonban még tovább csökkentve az árat.

Mindezt úgy, hogy az Irán elleni nemzetközi szankciók feloldásával újabb olajtermelő tér vissza a piacra, és Szaúd-Arábia is inkább bevállalja a termelés növelésével az alacsony árakat, bízva abban, hogy a kockázatos taktikával kivérezteti az alternatív olajforrásokból drágábban dolgozó konkurenciát.

Vége az aranykornak

Hogy a régi szép idők egyelőre véget értek, azt a legjobban az idénre előirányzott és az olajárakban legtöbbet hozó csúcsévben, 2008-ban végigvitt költségvetés összevetése jelzi:

  • Nyolc éve az orosz költségvetés bevétele 9 258 milliárd rubel volt, akkori árfolyamon 264 milliárd euró. Kiadási oldalon 7560 milliárd rubel, azaz 216 milliárd euró állt. A többlet a GDP 4,4 százaléka volt.
  • Idén pedig 13 738 milliárd rubel bevétellel számolnak – tehát már csak 152 milliárd euróval, hiszen az euró azóta 35-ről 90 rubelre kúszott fel – és 16 098 milliárd rubel (178 milliárd euró) kiadással. Ezúttel ez már a GDP 3 százalékos hiányát jelenti, és nem biztos, hogy tartható lesz.

Ebbe már jóval nehezebben fér bele a tízmilliárd eurós paksi hitel, mint akár két-három éve.

60, 50, 30... 20?!

Az árzuhanás miatt idén ezért a tavalyihoz képest 10 százalékkal kisebb költségvetéssel kalkulál az orosz vezetés. A pénzügyi tárcát tizenegy éven át irányító Alekszej Kudrin – akivel az elnök ma is konzultál, annak ellenére, hogy távozásakor, 2011 végén, Vlagyimir Putyin elleni tüntetésen is fellépett – úgy véli, a költségvetési hiány még így is elérheti a GDP 5,3 százalékát.

És a mélyrepülés nem csak egy évre szól. Kudrin szerint 2020-ra az orosz gazdaság súlya a világ termelésének 2,6 százaléka lesz, ami a Szovjetunió szétesése óta a legkisebb mutató lesz. (Mindez úgy, hogy 2000-ig rendkívül alacsony olajáraktól szenvedett Oroszország, 2000-ben is 8-20 dollár között mozgott.)

Kudrin utódja tavaly még azt javasolta, hogy a költségvetést 60 dolláros árral számolva tervezzék meg, Anton Sziluanov ezt később 50-re módosította, a január 13-i gazdasági fórumon már 30 dollárt látott reálisnak. Az energetikai miniszter pedig felvetette, hogy az orosz olajcégek készítsék el számításaikat 25 dolláros olajárral számolva. 2008 nyarán, nem sokkal globális a pénzügyi válság kirobbanása előtt az olaj ára 147 dolláros történelmi csúcsot ért el, ez a krízis alatt ingadozott, de 2013-ban magasan, 107 dolláron állt, biztonságos szinten az orosz költségvetés egyensúlyához és a tartalékok képezéséhez.

A 2004-ben létrehozott Stabilizációs Alap épp arra szolgált, hogy a gazdaság gyengülésekor ebből a forrásból pótolják a kieső összeget. Az alap 2008 februárjában 150 milliárd dolláron állt, ekkor kétfelé osztották: Tartalékalapra és a Nemzeti Jóléti Alapra, nagyjából fele-fele arányban. 2009-ben épp ez a biztonsági tartalék tartotta mederben a költségvetést, amit az újra növekedésnek induló olajárak hamar helyre is tettek.

Ráadásul 2008-ban a helyzetet nem nehezítették a mostani nyugati, a Krím és Szíria miatti fagyos politikai légkörben Oroszországgal szemben életbe léptetett szankciók. Az import termékek pótlását a tőkeszegény orosz ipar nem tudja biztosítani. Még az északi földgázkitermeléshez is kellenek amerikai eszközök, és az orosz atommeghajtású jégtörőkben is fontos alkatrészekkel van jelen a Siemens.

Pénz azonban egyre kevesebb van: az orosz valutatartalék – benne az említett alapokkal – négy éve 535 milliárd dolláron állt, most 368 milliárdon, és gyorsan csökken. 2015-ben a Tartalékalap dollárban 43 százalékkal esett: 87 milliárd dollárról 49 milliárdra, ebből tömködték be a költségvetési lyukakat. (Igaz, gyengülő rubelben számolva a tartalék csak 26 százalékkal zsugorodott.)

A Központi Bank szerint ebben a tempóban 2019-re semmi sem marad az olajexportból felduzzasztott két alapban.

Nem sok jele van annak, hogy a trend megfordulna: a legbizakodóbb előrejelzések szerint is csak 50 dolláros szintig juthat az olaj ára 2016 végére, ami még szintén az eddigi költségvetési egyensúlyi szint alatt van.

A politika ugat, a karaván halad

Oroszország pénzügyi megingása miatt a cáfoló nyilatkozatok ellenére nem volna elképzelhetetlen Paks II. hiteleinek felülbírálása. Törökország esetében például megtörtént már, hogy felfüggesztettek egy megkötött szerződést: eszerint a Roszatom felépítette volna az akkuyui atomerőművet.

Tankhajó és jégtörő haladnak a Jeges-tengeren egy sarkkör-menti orosz kitermelőhelyre.
Tankhajó és jégtörő haladnak a Jeges-tengeren egy sarkkör-menti orosz kitermelőhelyre.
Fotó: Andrey Golovanov / AFP

A felfüggesztés – egyelőre nem a szerződés végleges felmondása – mellett hivatalosan az orosz vadászbombázó novemberi lelövése miatt döntött Moszkva, ám már nyáron elhalasztották az építkezés megkezdését. Könnyen lehet, hogy a Kreml rájött, a projekt ötlete sokkal inkább politikai, semmint gazdasági indíttatásból született.

Törökország fontos gázfelvevőpiaca Oroszországnak, a 20 milliárdos atomerőmű felépítése mindenképp a gázfogyasztás csökkenéséhez vezetne. Ráadásul itt is az orosz félnek kellene állnia az építés költségeit, és nem is hitelben, mint Magyarország esetében: az akkuyui erőmű a Roszatom tulajdonában volna, a török állam áramfelvásárlási garanciát adna.

Ugyanígy gazdasági okok vezettek ahhoz is, hogy Oroszország nem vállalta fel az EU-val a vitát és végül lemondott a Fekete-tenger alatt futó Déli Áramlat gázvezeték megépítéséről. Az orosz gázexport tranzitjában szerepet játszó Ukrajna elkerülésére kitalált költséges projekt a csökkenő gázárak és visszaeső gázfogyasztás mellett már nem tűnt nyereségesnek.

Ugyanez történt a Déli Áramlat alternatívájaként kitalált Török Áramlattal is, amelyről a politikai viszony megromlására hivatkozva mondott le Oroszország, ám annak a beruházásnak is kétséges volt a megtérülése.

Zuhanó rubel, gyenge turista

Tavaly már volt egy látványos árfolyampánik; akkor azonban viszonylag gyorsan korrigált a rubel, és a rövid ideig 100 rubeles euróárfolyamról hamar 65-re szelídült – igaz, ez is jóval a korábbi 50-es szint felett volt –, és a kedélyek többé kevésbé megnyugodtak. Ráadásul az orosz vezetésnek sem volt ellenére a rubel elengedése, épp a csökkenő olajárak miatt, hiszen így nominálisan teljesíteni tudta a szociális juttatások, nyugdíjak, közalkalmazottak fizetésének fenntartását. Felülvizsgálhatják a demográfiai növekedés serkentésére kitalált juttatások rendszerét is.

„Azt mondják, készüljünk a legrosszabbra, miközben gazdasági szempontból a helyzet már nem is lehetne rosszabb” – nyilatkozta a Km.ru-nak Vlagyimir Fedotkin, az orosz parlament költségvetési és adóügyi bizottságának kommunista párti tagja.

Kilátás a város nevezetességeire a moszkvai Four Seasons hotel egyik luxuslakosztályából
Kilátás a város nevezetességeire a moszkvai Four Seasons hotel egyik luxuslakosztályából
Fotó: Bloomberg / Europress / Getty

Aggodalmát már a tavaly nyári adatok jelezték: az ipari termelés egy év alatt 6,5 százalékkal csökkent, a fémipari termelés 36 százalékkal, az orosz személyautó-gyártás 20, az autóbuszé 15 százalékkal zsugorodott. Az AvtoVaz autógyártó konszern vesztesége már 2014-ben is 600 millió dollár volt.

A rubel ismét elszaladt, az euróért 91, a dollárért 87 rubelt kell adni, és most semmi jele annak, hogy ez erősödhetne. A külföldi utazásokhoz egyre inkább hozzászokott középosztálynak ismét le kell mondania az utazásokról. Igaz, a két fő célország, Egyiptom és Törökország egyébként is kiesett. Előbbi biztonsági, utóbbi politikai okokból került feketelistára.

A nyugati utakról is szívesen lebeszélné a Kreml az oroszokat: ehhez jól jött egy Németországban élő orosz család gyermekének története, amely szerint arab migránsok erőszakolták egy napon keresztül, mielőtt megkínozva elengedték. A berlini rendőrség nyomozása szerint nem történt erőszak, az orosz sajtóban viszont – ráerősítve a Kölnben történtekre – már körbefutott a hír. A Levada Centr decemberi felmérése alapján az oroszok kétharmada biztonsági okokból kész lemondani a külföldi utazásokról.

Nehéz idők várnak Putyinra

Az orosz elnök népszerűsége továbbra is töretlenül magas, amit a feszült nemzetközi politikai helyzet miatti veszélyérzet is erősít. Egyelőre az oroszok készek elfogadni a csökkenő fizetéseket, vagy indulatuk a nehézségek miatt nem a kormányra, hanem a külvilágra irányul, kérdés azonban, meddig.

2015 végén az elnök aláírta azt a rendeletét, amely több szervezet – köztük a védelmi minisztérium, a katasztrófavédelem, a Kábítószer-kereskedelem Elleni Nemzeti Szolgálat – létszámának tízszázalékos csökkentését írta elő.

Vlagyimir Putyin a 2016-os újévi beszéde közben.
Vlagyimir Putyin a 2016-os újévi beszéde közben.
Fotó: Reuters

A láthatóan a kényelmetlen igazságok kimondására fenntartott Kudrin szerint elkerülhetetlen az adó növelése is: az egykulcsos személyi jövedelemadó úttörőjének országában a kulcs csupán 13 százalék.

Ha nem, akkor a nyugdíjkorhatárt kell látványosan emelni, és jelentősen csökkenteni kell az ismét növekedésnek indult katonai kiadásokat is. Kudrin szerint

ha az olaj hosszabb távon 35 dollár alatt marad, akkor az orosz gazdaság az összeomlás szélére kerül.

Oszd meg élményeidet!

Oszd meg nyári élményeidet más utazókkal is, tölts fel beszámolót, fotókat!

Kreuzenstein mesevára

Nézd meg Te is Laczko legújabb fotóit!