A korrupció a magyar üzleti élet szerves része

2016.01.26. 16:55

A magyar üzleti életben a korrupció elfogadott dolog, mindenki tud is róla, de a saját cégüknél a vezetők inkább eltussolni igyekeznek az eseteket, mint feltárni. Nagyjából így foglalható össze az EY éves korrupciós felmérésének eredménye.

Talán jobban el merik mondani másokról

A cég korábbi, elérhető felmérése alapján 2010-2011-hez képest úgy tűnik, hogy az változhatott, hogy a cégek már nyíltabban mernek beszélni a korrupcióról, és arról, hogy az iparágukban elfogadottá vált. Akkor azt is mérték, hogy egy százmilliós közbeszerzésekből átlagosan 16 milliót kellett csúszópénzként visszaadni, a 2010-es 13 millióhoz képest. Akkor a cégvezetők kétharmada mert egyáltalán válaszolni ilyen kérdésre. Minden évben 300, legalább 50 főt foglalkoztató és 250 millió forint feletti árbevételű cég felsővezetői töltik ki a kutatást.

Szóval pontosabban, bár a cégvezetők az előző évhez hasonlóan most is az üzleti életünk szerves részének érzik a korrupciót, kockázatosabb helyzetekben már szinte senki nem tapasztalt lényegében semmit a saját cégénél.

Szigorúan nem akarnak tudni a munkatársak módszereiről

A vizsgált cégek 81 százaléka mindezek ellenére semmilyen korrupciós kockázati felmérést nem végez. Akik valamilyen rendszeres kockázatfelmérést csinálnak, inkább ott sem nézik sehol a korrupció vagy a visszaélések lehetőségeit.

Bár a vizsgált cégek már nagyobbak, 30 százalékuknál van egyáltalán bármiféle etikai kódex. Az összehasonlítás kedvéért ez nemzetközi átlagban a cégek 77 százalékánál van meg. A korrupció elleni egyik leghatékonyabb fegyver, az anonim forródrót etikai problémák bejelentésére mindössze a cégek 28 százalékánál van meg, önbevallásos alapon.

Untitled-1
Fotó: Ernst & Young

2014-ben még a cégek negyede figyelt bármilyen módon arra, hogy azonosítsa a legnagyobb korrupciós kockázattal járó pozíciókat a cégben, tavaly már csak 13 százalék. Általánosan megállapítható még, hogy a kisebb cégek még kevésbé figyelnek oda tetszőleges korrupciós veszélyre, mint a nagyobbak.

Untitled-2
Fotó: Ernst & Young

Információbiztonsági szempontokból pedig attól félnek a magyar cégek a legjobban, hogy a kilépő volt munkatársak érzékeny adatokat vagy más információkat visznek magukkal, és azt esetleg odaadják majd valakinek.