Európában fejlődik az egészségügy, nálunk romlik

Sikertörténetként aposztrofálja az európai egészségügy fejlődését 2015-ös Európai Egészségügyi Fogyasztói Index (Europe Health Consumer Index - EHCI) most publikált eredményeit az azt közzé tevő stockholmi Health Consulmer Powerhouse (HCP) elnevezésű szervezet, írta a Napi.hu

Az EHCI elmúlt 10 éve ugyanis folyamatos javulásról tanúskodik a pénzügyi válság által kikényszerített megszorító intézkedések - közte az egészségügyi büdzsék növekedésének visszafogása -, és a betegek elégedetlensége ellenére. Míg 2006-ban a győztes helyhez Franciaországnak elég volt 768 pont, addig 2015-ben már ezt a szintet a csehek is elérték, ami most a 13. helyre elég és több más ország is e körül a szint körül áll a vizsgált 35-ből. Azaz 10 év alatt a kitűnő teljesítmény átlagossá vált a finanszírozási feszültségek, integrációs problémák és számos országban még a politikai felfordulás közepette is.

A kulcs indikátorok, a szívbetegségek, a stroke és a rák túlélési rátája annak ellenére javul, hogy mind több problémát okoz az elhízás, az egészségtelen ételek fogyasztása és a mozgásszegény életmód. Folyamatosan esik vissza a csecsemőhalandóság, ami még a pénzügyi válság által súlyosan érintett balti országokra is jellemző.

Mérséklődött az egyenlőtlenség, de nem Magyarországon

A frissen közölt adatok szerint csökkent az egészségügyi egyenlőtlenség a gazdag és kevésbé gazdag európai országok között: 2013-ban és 2014-ben még nőtt a különbség a két véglet között, ám az egyre nyíló olló 2015-ben újra zárulni kezdett: a lista két végén álló állam 46 ponttal közelebb került egymáshoz tavaly a 2014-es eredményhez képest, s a nyolc legkevésbé prosperáló országban átlagosan 32 ponttal erősödött az index értéke. A hátulról a 9. helyen álló Magyarországon eközben 23 pontos csökkenést mértek.

Összességében a betegjogok területén folyamatos a javulás. Egyre több országban az egészségügyi szabályozás alapja a betegjogok érvényesítése és általánossá vált, hogy a betegek hozzáférnek a saját egészségügyi adataikhoz. Az a tény, hogy már kilenc országban rangsorolják minőségi mutatók szerint a kórházakat, jelzi, hogy e területen is megmozdult valami.

Hollandia masszívan az élen

Az elemzés szerint a holland egészségügyi rendszer a legjobb, hiszen egyedül Hollandia lépte át a 900 pontos határt - amire az index történetében ilyenre most először van példa. Az ország 916 pontot szerzett az 1000-ből az egy évvel korábbi 898 után. Hollandia az egyetlen olyan ország, amely az EHCI indulása (2005) óta mindig dobogós helyen végzett a rangsorban.

Nyolc országban meghaladta a 800 pontot az index értéke, az összesített mutató hat államban - köztük Magyarországon - nem érte el a 600 pontot.

A holland egészségügy a hat alindexből négyben vezető helyet szerzett 2015-ben is, vagy másik országgal közösen osztozik az első helyen. Úgy tűnik nincs is igazán gyenge pontja a rendszernek, néhány várólistás területet kivéve, amelyben viszont néhány kelet-európai ország teljesít kitűnően - derül ki az elemzésből.

Várólista gondok az élenjárók között is

További toplistások - csakúgy mint tavaly - Svájc, Norvégia, Finnország, de 2015-ben Dánia helyére Belgium jött fel az ötödik helyre. A legjobb összesített eredményeket elérő országok egyes alindexekben azonban meglehetősen gyengén szerepeltek. A harmadik helyen álló, az egészségügyre fejenként sokat áldozó Norvégia az ellátás elérhetőségében alig ért el több pontot mint Magyarország (rendre 138 illetve 125 pont) a teljesen megmagyarázhatatlan várólistás állapotok miatt.

Az EHCI 2015 10. helyén 785 ponttal álló svédek is a végtelenített várakozási idők miatt veszítettek sok pontot, e részterületen a három legalacsonyabb elért eredményt felmutató ország közé kerültek, miután az írekkel és a lengyelekkel együtt rendre 100-100 pontot hoztak össze az hozzáférhetőségben elérhető 225-ből.

Csehek az élen a régióból

A kelet-európai országok közül a csehek teljesítettek a legjobban, a 760 ponttal elért 13. hellyel megelőzik a 736 pontot összegyűjtő Egyesült Királyságot is, és csak 13 ponttal maradnak le Ausztriától. A rangsor 15-18. helyén - 700 pont körüli értékkel - Szlovénia, Horvátország, Észtország és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság sorakoznak. A 2015-ben hatalmasat, 11 helyet előrelépő Macedónia 2015-ben is képes volt tartani a jó eredményt. A meglepően jó cseh és észt teljesítményt pedig vásárlóerő paritáson számolva alacsony fejenkénti költés mellett produkálták az államok.

A 27. helyen álló, 578 pontot elérő Magyarországgal kapcsolatban az elemzők figyelemre méltónak találják, hogy egy hosszú időn át fennálló állami egészségügyi szolgálat mellett - amelyet egyébként az Egyesült Királyságéhoz hasonlítanak - még mindig meglehetősen gyenge a betegjogok képviselete és az információközlés, az ellátás elérhetősége és a gyógyítási eredmények is. Pozitívumként említik a dohányzás megelőzése érdekében tett intézkedéseket.

Görögország tavaly a 22. helyről zuhant vissza a 28-ra, vélhetően annak is köszönhetően, hogy 2009-2011 között 28 százalékkal vágták vissza az egészségügyi kiadásokat, s 2013-ra csak egy százalékkal növelték a költést. Ez egyedülálló lépés volt a válság által különösen sújtott országokban - Spanyolország, Portugália, a balti államok -, amelyek közül egyik sem jelentett ilyen súlyos restrikciót.

Az egyes alindexek maximumait egy terület kivételével az első helyezettek sem érték el. Egyetlen kivételként, az ellátáshoz való hozzáférhetőség kategóriában, az élenjáró Belgium és Svájc az összes ide tartozó indikátorban maximálisan teljesített.

A betegjogok és informáltság kérdésében Hollandia és Norvégia teljesített a legjobban.

A szolgáltatások bőkezűségében a skandináv államok, Finnország, Norvégia és Svédország állnak az élen. Az elemzők szerint az összes európai országnak nagyobb figyelmet kell fordítania arra a jövőben, hogy az elérhető szolgáltatásokról pontosan informálja a betegeket.

A megelőzésben Finnország, Németország, Írország, Hollandia és az Egyesült Királyság szerezte meg a legjobb helyezést.

A gyógyítási eredményei, egészségügyi mutatói Izlandnak, Hollandiának és Norvégiának a legjobbak.

A 2015-ös EHCI-ből kiderült, tízszeres a különbség az országok vásárlóerő paritáson számolt, fejenkénti egészségügyi kiadásaiban. A sor legvégén álló Albánia évi 600 dollárt költ lakosonként az egészségügyre, az éllovasoknál, Norvégiában, Svájcban és Luxemburgban 6000 dollár jut fejenként az egészségre.

Mi a helyzet Magyarországon?

A betegjogok érvényesítésében Magyarország 2015-ben 88 pontot szerzett az elérhető 150-ből, tavaly még 96 pontot sikerült összegyűjteni. Ez azt jelenti, hogy a 2014-es alindex 27. helyéről 2015-re a 29. helyre csúsztunk vissza. Változatlanul problémás a betegszervezetek bevonása a döntésekbe, hiányzik az ellátók minőségi besorolása, a műhiba biztosítás és az e-recept is.

Jelentősen csökkent 2014-ről 2015-re az ellátás hozzáférhetőségét és a várakozási időt értékelő pontszám, míg az egy évvel korábbi indexben 163 pontot gyűjtött Magyarország az elérhető 225-ből, 2015-ben csupán 125 pont jött össze, a CT diagnosztika 7 napon túli elérhetősége, a tervezett műtétekre való 90 napnál hosszabb, és a rákterápiák alkalmazásához való 21 napnál hosszabb várakozási idők miatt ezeket a területeket piros mezővel értékelték az index készítői.

A gyógyítás területén felmért 8 indikátor magyarországi összpontszáma az elérhető 250-ből 125 pont 10-zel több, mint egy évvel korábban. Pirossal jelezték a szív- és érrendszeri halálozási, valamint a rákos megbetegedések túlélési mutatóit, a potenciálisan elvesztett életévek számát, a multirezisztens kórkozók miatti betegségek kezelési eredményeit és az abortusz rátát.

A 2014-es 88 pontról 94 pontra javult a nyújtott egészségügyi szolgáltatások széleskörűségének értékelése, itt a maximum 150 pont volt. Ezen belül az egészségügyi rendszer méltányosságát, a hálapénzt és az ezer élve születésre jutó császármetszések számát "piros lappal" jelölték az indexben.

Hálapénz ügyben európai összesítésében csak Albánia van rosszabb helyzetben Magyarországnál, Bulgária pedig szorosan Magyarország mellett állva jelzi, a rendszert a boríték működteti.

Kedvezőbb az eredmény a prevenciót minősítő indikátorok összesítésekor. Az elérhető 125 pontból 89 pontot kapott a magyar egészségügy (a 2014-es adat 83 pont), a gyerekek átoltottságával Magyarország az első a 35 országból, a vérnyomás- és alkoholbetegség prevenciója azonban pirossal jelzett.

A gyógyszeriparnál tavalyhoz hasonlóan 57 pontot könyvelhettünk el a maximális 100-ból, az EHCI az új gyógyszerek - közte a rákgyógyszerek - és az artritisz kezelésére alkalmas terápiák elérhetősége került a nem megfelelő kategóriába.