Jusztina
8 °C
19 °C

Mennyiből épül egy csokos ház?

GettyImages-485090794
2016.01.29. 11:13 Módosítva: 2016-01-29 13:46:43
2016 az az év lehet, amikor a háromgyerekeseknek járó csok-kedvezmények és az építőipari áfacsökkentésnek köszönhetően megint beindulhatnak a betonkeverők a külvárosokban és elővárosokban, és családos magyarok milliói keresnek majd új építésű lakást vagy beépíthető telket a városok szélén a belvárosok helyett. De vajon hogy tervezzen az, aki a kormány ingyenpénzéből szeretné megépíttetni álmai kertes házát? Építőipari kivitelezőkkel számolgattunk, hogy nagyjából mennyibe kerül most felépíteni egy kis családi házat.

A kormány háromgyerekeseknek ajánlott 10+10 milliós csok-programjával két dolgot akar (és várhatóan fog is beindítani):

  • a hálószobai akciózást és
  • a betonkeverőket, fúrókat, flexeket, és minden egyebet, ami egy háromgyerekes család házának megépítéséhez kell.

A 10 milliós támogatás és a 10 milliós olcsó hitel a 2000-es évek devizahitelei után a magyar középosztály újabb generációjának segít valóra váltani az álmát, hogy legyen egy saját családi háza, még ha nem is nagyon nagy, valahol egy csendes, kutyaugatásos külvárosban. Kérdés, hogy elég lesz-e ehhez az állami 20 millió, és ha nem, mennyit kell még hozzátenni.

100 négyzetméteres álom

Minden ott kezdődik, hogy vesz az ember egy telket, amire ráadásul nem is lehet felhasználni az állami támogatást, viszont vissza lehet utána igényelni legfeljebb 5 millió forint áfát. A telekár talán a leginkább ingadozó faktor a házépítésben, az építési telkek között jelentős eltérések vannak az országon belül, de még egy városon belül is.

Az, hogy milyen telket sikerül megvennünk, nagyban befolyásolja azt is, hogy mennyibe kerül arra házat építeni, de a példánk kedvéért tegyük fel, hogy átlagosan jól építhető telket sikerült venni. Az általunk megkérdezett kivitelezők szerint egy ilyen telekre

egy 100 négyzetméteres, földszintes családi házat úgy 22-27 millió forintért lehet fölépíteni.

A székesfehérvári SHS Építő Kft. becslése szerint 24-27 millió forintért lehet felépíteni nulláról, tehát alapozással, szerkezetépítéssel, szigeteléssel, homlokzati felületképzéssel, nyílászárókkal, burkolással, festéssel, gépészeti és elektromos szereléssel együtt.

Persze a határ a csillagos ég, de ha a család megelégszik egy hagyományos gázkazános, radiátoros vagy padlófűtéses megoldással, akkor ennyiből ki lehet jönni. Mondjuk ebben még nincs benne a külső burkolás és a kertépítés, de anélkül is van már az embernek egy háza.

A klasszikus téglaháznak egy alternatívája lehet az ún. könnyűszerkezetes készház, vagyis az előre legyártott elemekből összerakott ház. Az ilyen házakkal foglalkozó Ubrankovics Pál szerint 27 százalékos áfával számolva bruttó 250-300 ezer forint körül jön ki egy négyzetmétere, vagyis alsó hangon 25 millióért vehetünk egy ilyen házat. Ez egy kicsit drágább, mint a téglából épített, viszont ennyiből már A vagy A+ energiaminősítésű házat kapunk (hogy ez miért fontos, az mindjárt kiderül).

Bertoja-Berend András, az Absolutum Mérnökiroda építészmérnöke azzal számol, hogy az elmúlt évek tapasztalatai szerint egy 100 négyzetméteres, földszintes házat téglafalazattal és kéreg-hőszigeteléssel vagy hőszigetelő zsalus betonfallal, valamint egyszerű ácsolt, cserépfedeles tetővel, gázfűtéssel úgy 170-190 ezer forint/négyzetméter nettó áron lehet fölépíteni.

Ez a mostani 27 százalékos áfa mellett bruttó 216-241 forintot jelent négyzetméterenként. Ha mondjuk középértéken, 228,5 ezer/négyzetméteren számolunk, akkor az egész ház 22,85 millió forintból lenne meg. A 20 milliós támogatásból tehát majdnem kijön az egész ház, kevesebb mint 3 milliót kell belerakni, ráadásul ha kész a ház, visszaigényelhetünk 3,95 millió forint áfát.

Ez azt jelenti, hogy ha a bankok elfogadják önrésznek a csokot, akkor igazából önerő nélkül föl lehet építeni egy ilyen házat.

Már ha van az embernek egy telke. Meg persze, ha nem változnak az árak. Márpedig nagy valószínűséggel emelkedni fognak, a kivitelezők szerint nőni fog az anyagár és nőni fognak a bérek is, így összességében többe fog kerülni megépíteni egy házat, mint eddig. De hogy mennyivel, azt egyelőre még nem lehet tudni.

Bertoja-Berend szerint a legnagyobb objektív költséget a függőleges és vízszintes tartószerkezetek, falak, födémek jelentik. Ezeken nem igazán lehet spórolni, bár ha előregyártott elemekből építkezünk, akkor azért olcsóbb az egész. Ahol elvileg nagyobb a mozgástér, az a szigetelés, pontosabban az, hogy milyen energiaminősítést szeretnénk a házunknak.

Szigor van

Igaz, az, hogy milyen energiaminősítésű házat építünk a csokból, nem igazán rajtunk múlik. A kormány egyik 2006-os rendelete szerint ugyanis költségvetési pénzből már csak olyan épületeket szabad építeni, amikben a falak, nyílászárók, födém a ma érvényes szabványoknál nagyjából 40 százalékkal energiatakarékosabbak.

Ezt a kormány 7/2006-os rendelete szabályozza, ami szerint a szigorítást 2018-tól már senki nem ússza meg, aki építkezik. Viszont a kormány környezetvédelmi buzgalomból vállalta, hogy állami pénzből már 2016-tól csak ilyen, magasabb energiabesorolású épületeket építenek majd. Akkor még valószínűleg nem sejtették, hogy ez a szigetszentmiklósi családi házakra is érvényes lesz, de ez a helyzet. 2018-tól – vagyis a csokosoknak elvileg már mostantól – maga az energiatanúsítványi rendszer is változik, annak ellenére, hogy magát a csok-programot nem kötik energetikai elvárásokhoz.

De hogy ez pontosan hogy viszonyul a mostani rendszerhez, azt nem igazán tudni. Mindenesetre Szalai Gabriella, a Magyar Energiahatékonysági Intézet programigazgatója szerint

a mai minősítési rendszerben csak legalább A minősítésű házakat lehetne építeni.

A kivitelezők és mérnökök szerint, akikkel beszélgettünk, a fenti összegből egy A minősítésű házat össze lehet hozni, egy A+-hoz már ennél több pénz kell. Kováts András építési tanácsadó szerint egy 120 négyzetméteres háznál az A+, vagyis jelenleg a legmagasabb (az új rendszer szerint valószínűleg erős közepes) minősítésű házat 1,5-2,8 millió forinttal kerül többe kialakítani, mint egy ugyanekkorát alacsonyabb A minősítéssel. Ez 7 helyett 10 centis aljzatszigetelést, 10 helyett 15 centis falszigetelést, 20 centi helyett 30-40 centis födémszigetelést és 2 helyett 3 rétegű ablaküveget jelent.

Persze itt is nagy a mozgástér, hogy milyen anyagokat vagy gépeket veszünk: az üveggyapot szigetelés például elvileg ugyanazt tudja, mint a kőzetgyapot, de feleannyiba kerül.

Ez valójában nem egy rossz dolog, mert a káros szén-dioxid-kibocsátás nagyjából harmada a rosszul szigetelt és ezért fölöslegesen fűtött épületekből származik, a nagyobb energiahatékonyság így jó a környezetnek és igazából a vevőnek is, mert kisebb lesz a rezsiszámlája. Annak, aki viszont most építkezni akar, annak ez most elég sok extra költséget, vastagabb szigetelést, drágább, jobb minőségű anyagokat jelent.

Lesz, aki felépíti?

Az anyagköltség Jurtin László szerint nagyjából az összköltség 60 százalékát viszi el, a maradék 40 százalék a munkadíj. Ez sem mindenhol ugyanannyi, Budapesten és környékén például többe kerülnek az építőmunkások, mint mondjuk az ország keleti felén. Már ha össze tud vadászni az ember egy építkezésre való embert. Bár a magyarországi munkaerőhiányt a hiányzó mérnökökről, orvosokról és pincérekről szóló hírekből ismerhették meg az olvasók, az építőipart a vendéglátásnál is rosszabbul érinti az emberhiány.

Budapesten és környékén már tavaly is nehéz volt munkásokat találni, a csok miatt beinduló ipar miatt pedig ez még nehezebb lesz, mert várhatóan sokkal több projekt licitál majd ugyanarra a kevés emberre. Ez azt is jelenti majd, hogy aki még hajlandó Magyarországon építkezésen dolgozni, az csak az eddiginél magasabb bérért lesz hajlandó ezt megtenni. Ez pedig az egész építkezés árát hajtja fölfelé.

Ugyanerről panaszkodott nemrég Kárpáti József, az Építőipari Vállalkozók Országos Szövetsége könnyűszerkezetes tagozatának elnöke, vagyis arról, hogy kereslet lenne a könnyűszerkezetes házakra, de nincs nagyon, aki összeszerelje őket. A könnyűszerkezetes házakat építő hét cég már januárban kapott száz megrendelést, de a szerelőket, akik tavaly még itt dolgoztak, úgy kell Németországból hazacsábítani.

Arról, hogy mekkora probléma a munkaerőhiány Magyarországon, itt írtunk részletesebben.