Szabolcs
19 °C
25 °C

5 dolog, amit érdemes tudni a nyugdíjrendszerről

BJASZ20111108024
2016.01.30. 10:03
Egyre kevesebb az ellátott, de egyre többe kerülnek, ez mégis kisebb teher a nemzetgazdaságnak, mint tavaly. Az EU-s átlagnyugdíjakhoz képest nem túl bőséges a magyar ellátás, de legalább a fizetéseket közelíti. A ledolgozott évek és a nyugdíjak összege rettentő egyenlőtlen országos összehasonlításban. Imádják a nők, hogy 40 év után nyugdíjba mehetnek. Kijött a KSH legfrissebb elemzése az ellátásokról, kiválogattuk a legérdekesebb adatokat.

1. Mennyit fizetünk ki nyugdíjra és egyéb ellátásokra? 

A nyugdíjakra és egyéb jellegű ellátásokra fordított állami kiadások 2010 óta folyamatosan emelkednek, 2014-ben élérték a 3478 milliárd forintot. Ez a GDP 10,9 százaléka volt, ami 2008 óta a legalacsonyabb érték. Ennek túlnyomó részét (2931 milliárd forintit) a nyugellátások tették ki, ami nem is meglepő, mivel az ellátások széles köre tartozik ide: az öregségi nyugdíjaktól kezdve az özvegyi nyugdíjakon át az árvaellátásig sorolnak hozzá dolgokat. A legnagyobb részért az öregségi nyugdíjak a felelősek, ezen ellátások majdnem egészét Nyugdíjbiztosítási Alap fedezte.

1..PNG
Kép: KSH: Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2015

2. Hányan részesülnek ellátásban?

Bár a rájuk költött összeg évről-évre nő, az ellátottak nincsenek egyre többen. A csökkenés nem újkeletű, már 1990 óta tart a folyamat, amelyből a 2008-as év volt az egyedüli kivétel. A rendszer 2012-es átalakításakor volt egy különösen drasztikus ugrás az ellátottak számában, ugyanis a kormány néhány tollvonással egy csomó megváltozott munkaképességűt kiszórt a támogatottak köréből. Az ellátottak 2012 és 2015 között 190 ezer fővel lettek kevesebben, népességen belüli arányuk 29,1 százalékról 27,9 százalékra módosult annak ellenére, hogy közben az öregségi nyugdíjasok száma nőtt. 

2..PNG
Kép: KSH: Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2015

Az idős népesség eltartottsági rátája az öregedési indexhez hasonlóan folyamatosan emelkedik, 2014-ben száz aktív korúra 26 időskorú eltartási terhe hárult, 2 fővel kevesebb, mint az EU-átlag. Előrejelzések szerint azonban 2060-ra ez az érték elérheti az 53-at, ami viszont már meghaladja az akkorra prognosztizált uniós átlagot.

3. Mennyit ér egy magyar nyugdíj? 

A magyar nyugdíjak értékét több szempontból is összevethetjük más országokéval. Létezik olyan releváns szempont, amelyet alapul véve elég siralmas a hazai nyugdíjhelyzet, de olyan is, ami szerint nem is olyan vészes az itteni nyugdíjaslét. Az előbbi kategóriába tartozik a vásárlóerő-paritáson mért érték, amellyel annak ellenére az uniós rangsor hátsó harmadában - igaz, annak tetején - kullogunk, hogy folyamatosan nő a nyugdíjaink reálértéke. Azért korántsem nálunk a legrosszabb a helyzet, egy bolgár nyugdíjas például csak feleannyi dolgot tudott megvásárolni 2012-ben a pénzéből, mint a magyar. 

3..PNG
Fotó: KSH: Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2015

Nyugdíjaink aggregált helyettesítési rátája viszont nem olyan rossz. Ez a csúnya kifejezés annyit jelent, hogy menyire jól pótolja a nyugdíjasként kapott pénz a nyugdíjazás előtt évek keresetét, a megállapításához az 50-59 évesek fizetését hasonlítják a 64-75 évesek nyugdíjához. Ezen a skálán Magyarország az ötödik legjobb pozíciót foglalja el Az EU-n belül. 

4..PNG
Fotó: KSH: Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2015

4. Mekkorák a nyugdíjak és hogyan oszlanak el az országban? 

Az öregségi nyugdíjat kapók egyharmada 90-119 ezer forintot kap havonta. A 70-89 ezresek és a 120-149 ezresek egyaránt 18 százaléknyian vannak, kimagaslónak számító, 200 forint feletti nyugdíjat viszont csak 7 százalék kap. Az öregségi nyugdíjasok 10 százaléka csak 70 ezer forintból, vagy még annál is kevesebből él.

5..PNG
Fotó: KSH: Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2015

Az összeg szerinti kategóriák megoszlása területileg nagyon egyenlőtlen. Természetesen Budapesten találjuk átlagban a legmagasabb nyugdíjakat, itt az átlag a 130 ezer forintot is meghaladja, míg Somogyban, Bács-Kiskunban, Békésben, Szabolcsban és Jász-Nagykun-Szolnok megyében 110 ezer alatt kapnak az ellátottak. Közép-Magyarország a főváros nélkül is kilóg a mezőnyből 120 és 130 ezer forint közötti átlagával. 

6..PNG
Fotó: KSH: Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2015

5. Hol mennyit dolgoznak, mielőtt nyugdíjba mennek?

Az, hogy ki hány évet dolgozik nyugdíjba vonulás előtt, szintén teljesen változó, és érdekes mintázatot mutat nemek illetve földrajzi hely szerinti bontásban. Ez a tényező azért is számít, mert a nyugdíj összegének meghatározásakor nemcsak az számít, mennyi volt a fizetésünk, hanem a ledolgozott évek száma is. 

7..PNG
Fotó: KSH: Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2015

Az öregségi nyugdíjasok 45 százaléka 30–39 év, 30 százaléka 40 vagy annál több év szolgálati idő után kapta a nyugdíját, és 10 százaléknál kevesebben voltak azok, akik 20 évnél rövidebb szolgálati idővel rendelkeztek. A férfiak jelentősen több időt töltenek a munkaerőpiacon, mint a nők, annak ellenére, hogy átlagéletkoruk a nőkénél alacsonyabb. A középső és nyugati megyékben az emberekre jellemzőbb, hogy hosszabb ideig maradnak a munka világában, mint a keleti és déli országrészben. Ez azzal lehet összefüggésben, hogy a jobban fizetett állásokban inkább megéri tovább ott maradni. 

A nők előtt 2011 óta nyitva áll a lehetőség, hogy kortól függetlenül 40 év munka - amelybe a gyerekneveléssel otthon töltött időt is beszámolják maximum 8 év erejéig - után nyugdíjba mehetnek kortól függetlenül. Az ezt választók száma folyamatosan nő: 2015 elejére már több mint 122 ezer nő kapott ezen a címen ellátást. 

Görög tengerparti nyaralások

Vakító napsütés, kék tenger várja!

Utazás aggodalom nélkül?

Utazása előtt sose feledkezzen el utasbiztosításáról!