Nem sokáig örülhetünk már a gazdasági növekedésnek

A Romhányi Balázs vezette Költségvetési Felelősségi Intézet számításai szerint ha a jelenlegi gazdaságpolitika marad érvényben, idén 2,2 százalékra, majd 2017-től 2 százalék alá mérséklődik a magyar gazdasági növekedés üteme. 

Szerencsés körülmények

A Költségvetési Felelősségi Intézet friss tanulmánya szerint a jelenlegi, viszonylag magas növekedést átmeneti tényezők okozzák. Ezek fokozatos kifutásával vége lehet a jó időknek még akkor is, ha bekalkuláljuk a csok és az új lakásokra fizetendő áfa csökkentését, illetve az uniós források felgyorsított lehívását is. 

Az előrejelzés azt mutatja, az infláció nem lesz túlságosan magas a következő időszakban. Bár a belső kereslet erősödése és a nominális árfolyam folyamatos gyengülése felfelé hajtja az árakat, ezt jól ellensúlyozzák az olcsó nyersanyagok és a mérséklődő külföldről importált infláció. A nyersanyagok árának stabilizálódása után az infláció növekedésére lehet számítani. 

A költségvetési folyamatok közül kiemelt figyelmet érdemel a társasági adóbevételek alakulása, mivel a rendkívül magas 2015. évi bevételből 100-120 milliárd forint Romhányiék szerint egyszeri tétel. 

Visszatérhet a költségvetési hiány

A külső tételek egyenlege 2016-ban várhatóan mintegy 80 milliárd forinttal lesz jobb, mint a hatályos költségvetési törvényben becsült érték. A belső tételek egyenlege viszont 2016-ban közel 250 milliárd forinttal rosszabb a törvényi előirányzatnál. Ennek oka elsősorban csok, az EU-források felgyorsított lehívása miatt megemelkedő magyar társfinanszírozás, a költségvetési szervek és különösen a KLIK eladósodása, az élelmiszerlánc felügyeleti díj nagy részének kiesése, valamint a kormányhivatali adminisztratív szolgáltatások díjcsökkentése.

2015-ben a maastrichti hiány a konvergenciaprogramnak megfelelő 2,4 százalékos szint alatt várható. 2016-ban viszont már a GDP 2,7 százaléka lehet, de ha a kormány nem használja fel a költségvetési törvényben tervezett tartalékot, akkor az egyenleg -2,2 százalékra javul, ami 0,2 százalékos kiigazítási kényszert feltételez a konvergencia program célértékéhez képest.

Növekedhet az államadósság

A számítás szerint középtávon a kormányzati szektor egyenlege fokozatosan romlik, intézkedések hiányában 2018-ban már meghaladhatja a GDP 3 százalékát. Összevetve a konvergencia programban kitűzött pályával ez még akkor is több mint a GDP 1 százalékát kitevő kiigazítást tesz szükségessé, ha a tartalékokat a kormány továbbra sem költi el.

Feltételezve, hogy az EU-val szemben 2015 végén fennálló, összesen több mint 800 milliárd forint követelés nagy részét a Bizottság a következő években átutalja Magyarországnak, az adósságráta a 2017-ig a jelenlegi 76,2 százalékos GDP-arányos szinten stabilizálódik. Ezután viszont emelkedni kezd, vagyis még úgy sem lesz képes Magyarország teljesíteni az adósságráta csökkentésére vonatkozó EU-szabályt, hogy figyelmen kívül hagytuk a gyorsuló paksi beruházás hatásait.