Natália
-3 °C
7 °C

Az ügyfelek pénze nem pihent, mivel azonnal ellopták

IMG 0743
2016.02.05. 11:32 Módosítva: 2016-02-05 15:20:26

A magyar kriminalisztika történetének talán legnagyobb ügye ért most vádemelési szakaszba,

mondta a Quaestor-ügy aktuális fejleményeiről szóló sajtótájékoztatón Dr. Ibolya Tibor fővárosi főügyész.

Az ügyben 8800 oldal szakértői vélemény született, és 1548 oldalas vádiratot rakott össze az ügyészség 11 vádlott ellen, akik mind korábbi Quaestor-alkalmazottak, és mellesleg egy maffia tagjai. A hatalmas mennyiségű nyomozati anyagról videó is készült, amit az ügyészség honlapján lehet megnézni.

A Quaestor reklámszlogenjei "teljesen megfeleltek a valóságnak", mondta Ibolya szarkasztikusan a sajtótájékoztatón:

Valóban több mint egy bank, mert egy bűnszövetkezet is egyben, és az ügyfelek pénze itt tényleg nem pihent, mivel azonnal ellopták.

A főügyész szerint világszínvonalú minőségű és nagyon gyors nyomozás során kiderült, hogy a Quaestor 2007 óta bűnszövetkezetként működött, az onnan kilopott pénzt a vádlottak részben elköltötték - ebből 44 milliárd forintot lefoglaltak vagyontárgyak formájában - , részben visszaforgatták a cég piramisjáték-szerű működtetésébe. Ezt úgy kell elképzelni, hogy a lebukás elkerülése érdekében sokan kaptak vissza pénzt a cégtől, de ezek a visszaadott pénzek is a maffiatevékenységből származtak.

Előfordult, hogy ha valaki bement kivenni a pénzét, akkor addig váratták, kávéztatták, míg be nem jött valaki az utcáról kötvényt vásárolni, és az új ügyféltől kapott pénzből fizették ki a régit, mert egyébként nem lett volna elég készpénz a fiókban. Likviditási problémái egyébként a főkolompos Tarsolynak is voltak már a vége felé, amikor elfogták, összesen 3 millió forint készpénzt találtak nála, ami a lopás mértékéhez képest elenyészőnek tekinthető.

Felmerült a gyanú, hogy a kilopott pénzből jutott külföldre is, de a nyomozásnak ez a szála még nem zárult le, az ügyészség több külföldi jogsegélyt adott be. Ibolya szerint 99 százalék a valószínűsége, hogy lesz még az üggyel kapcsolatos vádemelés pénzmosás illetve sikkasztás miatt. 

A nyomozást segítette, hogy megtalálták a szervert, amelyen a Quaestor levelezését tárolták. Ennek vizsgálata során 750 ezer emailt, petabájtokban mérhető adattömeget dolgozott fel az ügyészség.

Nem létező kötvények valódi pénzért

A mostani több mint másfélezer oldalas vádirat öt fő pontra épül:

  • Tarsolyék azt kihasználva, hogy a KELER elszámolóház és a Quaestor nyilvántartási rendszere különbözött, észrevétlenül ellophatták az ügyfelek értékpapírjait
  • nem létező állampapírokat adtak el, ezzel 3,2 milliárdos kárt okozva 11 ügyfélnek
  • elhallgatták az ügyfelek elől a vállalt fizetésképtelenségét, és részben fiktív kötvényeket adtak el a visszafizetés reális esélye nélkül több mint 30 ezer embernek
  • fiktív vállalati kötvények vásárlására kötöttek opciós szerződéseket, ezzel 500 sértettet 6 milliárd forinttal károsítottak meg
  • Tarsoly Csaba személyesen a Quaestor legális tevékenységéből - mert hogy az is volt neki, bár nehezen leválasztható a maffiavonalról - származó összesen 1,2 milliárdos bevételt készpénzben lenyúlta.

"Ezt úgy képzeljék el, 

táska, készpénz, belerak, elmegy.

- fogalmazott Ibolya.

Tarsolynál egyébként 753 rendbeli bűncselekményt találtak, ebből 269 5-20 évnyi szabadságvesztéssel büntethető, illetve az esetében a bűnszervezetben elkövetés súlyosbító körülmény, ezért akár 25 évet is kaphat. A 11 vádlott közül az első, a második, és a harmadik előzetes letartóztatásban van. Valószínűleg Orgován Béla sem ússza meg a vádemelést, őt közokirathamisítás miatt már kihallgatták, de ez egy másik ügy lesz.

A harmadik vádpont 30 ezer sértettjéből csak 232 ellen elkövetett bűncselekmények miatt emelnek vádat. Ezek az 50 millió forint feletti károsultak. A többiek esetét praktikus okokból nem vizsgálták egyénileg: végeláthatatlan időre elnyújthatta volna a nyomozást, mondta a főügyész.

2010 előtt mindenki hibázott, bezzeg utána

Újágírói kérdésekre válaszolva a főügyész elmondta, hogy véleményük szerint a Quaestor-ügy megakadályozható lett volna, illetve normális felügyelői működéssel legkésőbb egy év után felgöngyölíthető lett volna a csalás.

Az egész módszert a tőkepiaci törvény 2005-ös lazítása tette lehetővé, de még ez sem lett volna elég, ha PSZÁF rendesen végzi a munkáját. A 2009-es vizsgálatuk során feltárták, hogy Tarsolyék valótlan adatokat adtak le a felügyeletnek, de ezek után megúszták 3 milliós bírsággal, amit ráadásul az ügyfeleik elől el is titkoltak. A főügyész szerint a PSZÁF-nak ekkor fel kellett volna jelentenie a Quaestort, mivel csaltak az adatokkal, ami legenyhébb esetben is magánokirathamisítás - ez azonban nem történt meg, így

felmerül a hivatali bűnpártolás és a vesztegetés gyanúja.

Ebben az ügyben viszont már nem lehetséges az elszámoltatás, mivel 2014 nyarán elévült.

Érdekes, hogy Ibolya szerint az újabb, 2013-as PSZÁF-vizsgálatot már nem lehet felelőssé tenni azért, hogy nem találtak semmi rendelleneset a Quaestor működésében, mivel "eddigre már olyan jól kiépült az álbrókerhálózatot is működtető bűnszervezet, hogy egy egyszerű célzott vizsgálat ezt nem tárhatta fel".

Az ügyészség nem vizsgálta a politikai szálat sem, mivel a kormányzati háttérintézmények pénzének utolsó pillanatban levezényelt kimentéséről korábban kimondta a nyomozati hatóság, hogy nem volt bűncselekmény.

Közpénzről van szó, így éppen az lett volna elítélhető, ha tudomásuk van róla, hogy valami nincs rendben a Quaestorral, és nem veszik ki a pénzt,

mondta a főügyész. 

A károsultakat a sajtóban tájékoztatják holnaptól fizetett hirdetések formájában. A kárigényeket február 15-ig kell bejelenteni a Kárrendezési Alapnál (1476 Bp. Pf. 800.), aki addig nem teszi meg, az nem lesz jogosult kárrendezésre.