Még kevesebb az államadósság, mint hittük

A negyedik negyedévi nagy törlesztéssel 2015 végére a GDP 75,5 százalékára csökkent az államadósság az MNB szerint, írja az MTI. Az európai uniós módszertannal számított úgynevezett maastrichti adósság a negyedévvel korábbi 78 százalékról csökkent le erre a szintre, és még a Varga Mihály által a múlt héten említett 75,8 százalékot is veri.

2014 végén a GDP 76,2 százalékán állt az államadósság és 24 514 milliárd forintot tett ki az MNB számításai szerint. Az államháztartás névértéken számításba vett konszolidált bruttó adóssága 518 milliárd forinttal, 25 393 milliárd forintra csökkent a harmadik negyedév végi 25 910 milliárdról. Az adósság csökkenéséhez 606 milliárd forinttal járult hozzá a nettó hiteltörlesztés, miközben a forint gyengülése 88 milliárd forinttal növelte azt. Az éven belül június végén a GDP 78,7 százalékán tetőzött az adósság.

Az államháztartás nettó adóssága 23 407 milliárd forint volt, a GDP 69,6 százalékát tette ki 2015 végén. A pénzügyi számlák előzetes adatai szerint az államháztartás negyedik negyedévi hiánya 448 milliárd forint, az időszakra eső GDP 4,9 százaléka volt, ez többszöröse mind a harmadik negyedévi 134, mind az egy évvel korábbi 120 milliárdos hiteligénynek. A tavalyi év egészére viszont csak 1,8 százalékos GDP-arányos hiányt számolt az MNB és az összegét 616 milliárd forintra tette.

Az MNB előzetes jelentése szerint a központi kormányzat negyedik negyedéves deficitje 335 milliárd forint volt jelentős mértékű állampapír-lejárat és visszavásárlás mellett. A jelentős finanszírozási igény miatt kiugró mértékben csökkentek a központi kormányzat betétei. Az államháztartás negyedik negyedévi hiányához 100 milliárd forinttal járultak hozzá az önkormányzatok és 13 milliárddal a társadalombiztosítási alapok. A háztartások nettó megtakarítása 621 milliárd forintot, a GDP 6,8 százalékát tette ki, és ismét emelkedett a negyedévvel korábbi 474 milliárd forintról, ami akkor a GDP 5,5 százaléka volt. Megemelkedett a folyószámlabetétek és a készpénz állománya, amit az év végét általában jellemző magasabb bérkiáramlással magyarázott az MNB.

A negyedik negyedévben folytatódott a háztartások hiteltartozásának csökkenése az ingatlan és a fogyasztási hitelek esetében is. Novemberben megkezdődött a jelzáloghiteleken kívüli devizahitelek forintosítása, ami miatt év végén a háztartások hiteltartozásának döntő hányada már forintban állt fenn, a devizahitelek aránya mintegy 2 százalékra csökkent.