Ferenc, Olívia
-4 °C
4 °C

Földadóval csinálna rendet vidéken az LMP

2016.02.18. 07:04

Hogyan lehetne kijavítani vidéken azt, amit az Orbán-kormány elrontott? - valami ilyesmit akart megválaszolni szerda délutáni rendezvényén az LMP-s vidékpolitikus Sallai R. Benedek, aki Ángyán Józseffel és Mellár Tamással beszélte meg, hogy milyen lenne az ideális vidékpolitika és a mostani miért rossz úgy, ahogy van.

Hogy Sallai R. Benedeknek, az LMP képviselőjének és túrkevei gazdának nem tetszik az a rendszer, amit a kormány kiépített vidéken és éppen be is betonoz az állami földek gyors privatizációjával, azt tudni lehet. Sőt, talán nála jobban nem is fejezte ki erőteljesen a nemtetszését, ő ugyanis nemes egyszerűséggel egy raklapnyi trágyát öntött a kaposvári kormányhivatal elé, ahol bent éppen árverezték az állami földeket. 

Hogy ennél konstruktívabban is hozzászóljon a magyarországi vidékpolitikához, Sallai szerdán bemutatta az LMP vidékprogramjának kezdeményét, amihez Ángyán József és Mellár Tamás, két korábban a Fidesz közelében dolgozó szakember is hozzászólt. 

Sok kicsire sok mindent építeni

Az LMP és a Fidesz vidékpolitikájában első ránézésre sok a közös pont, hiszen papíron mindkét párt azt támogatja, hogy sok kisbirtokos legyen Magyarországon. A kormány tettei viszont ezzel szembe mennek Sallai szerint, hiszen az agrártámogatások rendszerével is a nagyobb termelőket és birtokosokat támogatják (különösen a legeslegnagyobbakat) és

az elárverezett állami földeknek is csak a 20 százaléka került kis családi gazdálkodókhoz.

Amifelé haladunk, az Mellár Tamás, a pécsi egyetem közgazdász professzora és a Századvég Gazdaságelemző Zrt.  korábbi vezetője szerint egy olyan gazdaság, ami leginkább a második jobbágyság idejében volt jellemző Magyarországra: latifundiumok, vagyis nagy birtokok termelnek feldolgozatlan termékeket és adják azt el nyugati piacokra.

Ez a fajta perifériás berendezkedés viszont hosszú távon rossz helyzetbe hozza a magyar termelőket, mert az eladott nyers termék és a feldolgozott élelmiszer árát is kívülről határozzák meg. Ennél jobb lenne, ha feldolgozott termékekkel versenyezne a nemzetközi piacon a magyar mezőgazdaság. Ehhez pedig Ángyán és Sallai szerint egy másfajta birtokszerkezetre lenne szükség

Sallai és Ángyán szerint az lenne az ideális, ha ahelyett, hogy van pár több ezer hektáros nagybirtokos és sok, pár hektáron küszködő kicsi, az lenne az ideális, ha az 50-100 hektáros birtok dominálnának. Ez több szempontból is fontos és jó lenne:

  • a sok kis birtok több embert foglalkoztatna, mint a kevés nagy gazdaság,
  • az ilyen birtokstruktúra jobban el tudná látni a helyi piacot élelmiszerekkel,
  • a több kis gazdaságra jobban lehet más iparágakat, élelmiszeripar, mezőgazdasági gépgyártást és hasonlókat építeni.

Ángyán József számításai szerint, ha az önfoglalkoztatókat, vagyis a saját földjét művelő gazdát is beleszámoljuk, akkor a kis és közepes gazdaságok 9,5 hektáronként foglalkoztatnak egy embert, míg a nagyobbakban csak 40 hektárra esik egy foglalkoztatott. 

A kisebb, nagyjából 100 hektáros birtokokra épülő rendszer több nyugat európai országban létezik, Franciaországban például egy 270 hektáros birtok már nagynak számít, míg Magyarországon a inkább 3000 hektár felé van a skála vége. A sok kis gazdaság pedig akár versenyképes is lehet, ha szövetkeznek és együttműködnek a feldolgozásban, a beszerzésben, amire rá tud aztán épülni a gépgyártás és hasonló kiegészítő iparágak. Valami hasonló működik Dániában és Hollandiában is, így Sallaiék szerint nem igaz, hogy csak Bonafarm méretű óriások tudnak hatékonyan és exportra termelni. 

Egy ilyen birtokstruktúra az LMP szerint képes lenne munkahelyeket teremteni, javítaná az életet vidéken és még hatékony is lehetne, ehhez viszont több dolog kell, amit csak az állam tud megadni.

Az állam keze

Sallaiék programja kicsit álmodozásnak hangzik akkor, amikor a kormány éppen eladja az állami földek nagy részét, ezzel minden jövőbeli kormánytól elvéve a lehetőségét annak, hogy úgy alakítsa a birtokpolitikát, ahogy szeretné. Ezt az LMP-sek is elismerik, mint ahogy azt is, hogy visszaállamosítani sem lehetne nagyon a most eladott földeket, mert a tulajdonosok rögtön rohannának Strasbourgba a magántulajdonuk védelmében, és valószínűleg igazuk is lenne.

Amit az állam tehet, az az, hogy él az elővásárlási jogával, és amikor csak tudja, visszavásárolja a privatizált földeket. Ezeket a földeket pedig olyan célcsoportoknak adhatnák bérbe, mint például a fiatal családos gazdák, ahogy azt a Fidesz vidékstratégiájába még beleírt, de meg sosem valósított demográfiai földprogram tervezte. 

Ezen kívül finomhangolt vagyonadóval és progresszív földadóval lehetne meggátolni, hogy a nagybirtokok tovább növekedjenek, az így szerzett pénzt pedig a kisebb, 30 hektárnál kisebb gazdaságot célzott támogatására. Sallai szerint a vagyonadó még az LMP-n belül is vitatott kérdés, a földadót pedig olyan formában biztos nem akarnák bevezetni, ahogy most tehetik az önkormányzatok, aminek a célja csak az, hogy valahogy kitömjék a települések költségvetését. A felszólalók egyetértettek abban, hogy

egy ideális földadórendszerben 100 hektár alatt senkinek nem kellene fizetnie,

afölött viszont sávosan egyre többet az egyre nagyobb birtokok után. Ez arra is ösztönözhetné a nagyobb birtokok tulajdonosait, hogy eladják a földjük egy részét, akár az államnak, akár egy másik gazdának.

Hogy ez működni tudjon, ahhoz viszont be kellene vezetni valamilyen nyilvántartást és összeszámolási kötelezettséget, hogy követni és szabályozni lehessen, hogy egy családnak vagy érdekkörnek mekkora területe van. Ha egy üzemgazdasági törvény meghatározná, hogy egy családnak vagy érdekkörnek mennyi földje lehet, ahogy a mostani törvény ezt egy emberre megteszi, akkor Ángyán szerint kényszeríteni is lehetne a nagyobb birtokosokat, hogy adjanak el a földjükből.

Az ilyen gondolatok valaha a Fidesztől sem álltak olyan messze, a földforgalmi törvény első változatában például még volt egy olyan rész, ami korlátozta volna, hogy egy érdekkör az egy településhez tartozó földeknek több mint negyedét birtokolja.

Most a nagyok nyernek

Most viszont a rendszer a felszólalók szerint teljesen a másik irányba halad, a kormány a tőkeerős csoportokat hozza helyzetbe vidéken, a földárverésen egész családok vásárolnak hatalmas területeket, amik így gazdagodva aztán majd tovább bővíthetik a területeiket, a legnagyobb területeken gazdálkodó cégekből pedig mintagazdaságot csinál a kormány, szint ingyen adva nekik több ezer hektárt az állami földvagyonból. Ráadásul Ángyán József és Sallai R. Benedek is attól tartanak, hogy a termőföldek eladásánál nem áll meg a kormány és

az állami földek után majd az erdőgazdaságok jönnek.

A 1,2 millió hektárnyi erdőt most nem tudja eladni a kormány, ahhoz kétharmados törvényt kellene módosítani, az erdőket kezelő állami cégeket viszont minden további nélkül igen, ahogy azt még 2001-ben tette az állami agrárgazdaságokkal, a piszkos 12-vel. Ez pedig nemcsak rontana az életen vidéken, de környezeti katasztrófát is okozna, így ezt mindenképpen el kellene kerülni.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Fergeteges Szilveszter

Fantasztikus szilveszteri vacsorával, hajnalig tartó bulikban, ismert sztárokkal töltheti el az év utolsó éjszakáját.