Bajban van a magyar kajszi

Veszélyben a magyar kajszitermelés, miután tavaly több ültetvény jelentősen károsodott, a gönci termőtájon például a fák pusztulása elérte a 30-40 százalékot, és ez a gazdaságos termelést megnehezíti - mondta Kiss Gábor, a Gyümölcsért Kft. ügyvezető igazgatója hétfőn Budapesten egy szakmai fórumon. Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának kertészeti albizottsága tájékoztatót hallgatott meg a Mentsük meg a magyar kajszit! elnevezésű országos kajszibarack-termesztési programról.

Az ügyvezető igazgató a rendezvényen elmondta: a legfőbb ültetvénykárosító a fitoplazma, ami a megfelelő művelés ellenére is jelentős károkat okoz. A gönci termőtájon működő Termelői Értékesítő Szervezet (TÉSZ) tagjai körében mintegy 50 hektár ültetvény pusztult ki tavaly. Ez a TÉSZ a magyar kajszitermelés 10 százalékát képviseli, mintegy 500 hektárnyi termelőt fog össze.

Kiss szerint növekedés érdekében hosszú távú stratégiára van szükség, amelynek fő eleme, a megmentési program 8-15 év között valósulhatna meg uniós források bevonásával. Először a fák pusztulását kell megállítani, majd versenyképessé és hosszú távon fenntarthatóvá kell tenni a termelést. A program megvalósítására mintegy 500 millió forintra lenne szükség az első négy évben - vélekedett az ügyvezető igazgató. Hozzátette: csak a pusztulás megfékezésével már 50-70 százalékos termésmennyiség-növekedés várható.

Jordán László, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hatóság (Nébih) talaj- és erdővédelmi elnökhelyettese arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar szőlőültetvényeket is veszély fenyegeti az aranyszínű sárgaságnak nevezett fitoplazmás betegség miatt. A Nébih mindent megtett a károsító ellen, amit lehetett - mondta el, hozzátéve: a termelőknek a védekezés támogatására 240 millió forint áll rendelkezésére. A szakértők egyetértettek abban, hogy amennyiben a védekezés nem lesz hatékony, a növénypusztulás a filoxéra korábbi tömeges kártételéhez lehet hasonló.